A Bem rakparton hajtok munkába minden nap, azon a katasztrofális állapotú bicikliúton. Szerda reggel egy mountain bikeos srác jött szembe. Kicsit elmegyek jobbra, hogy kerüljek, erre ő meg balra, megint pont szembe kerül, én még jobbra, ő még balra, és így tovább, míg egymásnak nem mentünk. Gyerekkorom óta nem estem és nem ütköztem össze senkivel, úh a sokk hatalmas volt. Bőgtem vagy 20 percet egyfolytában, mint egy hisztis liba, és az arcomat nyomkodtam, mert éreztem, hogy rendesen eldeformálódott. Két bringás srác megállt, felsegítettek, belenéztek a szemembe, hogy rendben vagyok-e, megnézték és egy kicsit helyrepofozták a bringámat.  tovább »