Történt, hogy idén februárban random leveleket küldtünk a fontosabb hírcsatornáknak (online, tv, rádió, újság), udvariasan arra kérve őket, hogy "műsorszolgáltatási szerződésükkel, illetve szabályzatukkal összhangban találjanak módot a mindenkori aktuális és hivatalos légszennyezettségi adatok közérthető formában való közzétételére."

Egyetlen megkeresésre sem érkezett érdemi válasz, ezért áprilisban újra nekifutottunk, ezzel párhuzamosan kértem az ombudsman és a KVVM hivatalos állásfoglalását.*

(* a királyi többes azokat jelöli, akik a két hivatkozott topicban jelezték, hogy maguk is elküldték ide-oda a levelet, vagy annak egy változatát.)

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa április 16-án kelt levelében OBH 2433/2008. ügyszámon válaszolt:

"Álláspontom szerint a KVVM azzal, hogy honlapjáról elérhetővé teszi az adatokat, eleget tesz tájékoztatási kötelezettségének. Az egyes sajtótermékekben természetesen megjelenhetnének az adatok, de ennek kikényszerítésére az Obtv. alapján nincs jogi lehetőségem, az a szerkesztőségek belátásán múlik."

Ez számomra azt jelenti, hogy minden, a digitális szakadékról szóló rémhír ellenére az internet nyilvánossága olyan széles Magyarországon, hogy a minisztériumi honlapon túl nincs szükség további tájékoztatási csatornákra. Meg azt is, hogy a törvények által előírt tájékoztatási kötelezettség gumijogszabály, ha nem definiálja kellően, mit is ért teljes körű nyilvánosság alatt.

Pár nappal később viszont ezt írta az MTI, igaz, nem konkrétan a szmogról, de van vonatkozó rész:

"Az ombudsman javaslata a környezeti hatástanulmányok nyilvánosságáról
Budapest, 2008. április 21., hétfő

A környezeti hatásokat előidéző cégek tájékoztatási kötelezettségükön túl elektronikus formában is tegyék közzé a környezeti hatástanulmányokat. Az ombudsman ennek érdekében jogszabály-módosításra kérte fel a környezetvédelmi minisztert.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az adatvédelmi biztos jogkörében eljárva a javaslatban kifejtette, hogy a környezeti információk közérdekű adatok, megismerhetőségükről Magyarországon több törvény is rendelkezik. Ezek biztosítják a környezeti információk teljes körű nyilvánosságát, az érdeklődők tájékoztatásának kötelezettségét.

Fontos kérdés azonban, hogy a nyilvánosság deklarálásán túl mennyire könnyen lehet hozzáférni az információkhoz, és hogy milyen körben indokolt előírni a közérdekű adatok automatikus közzétételi kötelezettségét.

Az ombudsman javaslatát azzal is alátámasztotta, hogy a
környezetvédelemről szóló törvény módosítása megkönnyítené az érdeklődő magánszemélyek, civil szervezetek számára a hatástanulmányok megismerését, az adatkérők jogainak érvényesítését és jelentős költségmegtakarítással is járna.

Kiadó: Országgyűlési Biztos Hivatala"