Tegnap este befejeződtek az Európai Mobilitási Hét programjai Győrben. Próbálkoztunk, próbálkoztunk. Olyan színes programot sikerült összekalapálnunk, hogy Mészáros Imre a minisztériumból postafordultával küldte a nevezési lapot, ami ahhoz kell, hogy a programunkat megmérettethessük Brüsszelben, hasonló méretű városok programjaival. Ígérjük beadjuk és a fejleményekről beszámolunk majd. Arról nem mi tehettünk, hogy az időjárás folyamatosan szemerkélő, néha zuhogó esővel és konstans 8 fokkal áldott meg minket, aminek következtében a programok látogatottsága egészen alacsony volt. Volt olyan program, ami el is maradt emiatt. Én pedig kezdek fáradni. Vagy inkább úgy mondanám, hogy a kezdeti lelkesedésem eltűnni látszik. (Ez volt a harmadik Mobilitási Hét és a hatodik Bringapolisz, aminek a szervezésében részt vettem.) Ami mégis hajt előre, az az, hogy látom mennyi elszánt és tevékeny ember bír megmozdulni, ha egy ügy jó és támogatható. És jó látni, hogy mennyi ember érzi jól magát a rendezvényeken. Jó hallani a pozitív visszajelzéseket is. A kritikákból -mert azok is voltak szép számmal- pedig tanulunk, ígérem. És azt is ígérem, hogy külön posztban megírom, hogy hogyan kell egy ilyet szervezni. Lépésről-lépésre. Hogy eztán bárki nekivághasson, akiben van erő és akarat. Alább pedig szubjektív értékelés következik az általunk szervezett programokról (köszönetnyilvánítás a különálló beszámolóknál):

A konferencián megjelent szakemberek között élénk párbeszéd alakult ki, a Kisalföld Volán zRt elképzelései pedig nagy sajtóvisszhangot váltottak ki. Az önkormányzat dolgozói viszont nem mutattak érdeklődést. Nem szép dolog, elvégre ők dolgoznak azokon a fejlesztéseken, amikről szó esett.

Kinek van kedve zuhogó esőben és hatalmas szembeszélben nekivágni 110 km letekerésének? Senkinek, gondoltuk mi, de legnagyobb meglepetésünkre 20 fő még így is megjelent a rajtnál, köztük egy kétgyerekes család. A túráról a beszámoló és egy további felhívás itt olvasható.

Ki fog kölcsönözni kerékpárt zord körülmények között? Gondoltuk, senki. És mégis voltak kölcsönzők. Olyanok, akik kerékpárvásárlás előtt állnak és így kipróbálhatták, hogy mi is kell nekik valójában. És volt olyan látogatónk is, aki rozzant, saját kerékpárját cserélte le, hogy egy újabb, jobb kerékpárral intézhesse ügyeit a városban. Plusz az egyetemisták. Ők is bevonódtak. A Bécsi kapu téren működtetett kerékpárkölcsönzőről leírás itt található.

Este, zuhogó esőben egy lélek nem lesz az utcákon, pláne nem a Dunakapu téren, hogy beöltözve, kerékpáron suhanva vicces feladatokat oldjon meg időre. Aztán haláli jól szórakoztunk az Élmunkás Alleycaten.

Isten háta mögötti gyülekezőpont. Hideg délután. Útvonalat variáló rendőrök. Ebből se lesz semmi. Aztán tessék, mi lett belőle. Nekem a végére lefagyott a lábam. Aztán még egy rövid hórukk a teherautóra és Győr egyik legszürreálisabb kocsmájának meglátogatása a legkönnyebb összteleszkópos cross-country kerékpár megtekintése után. Bringapolisz beszámoló itt.

Ki lett a gyorsabb? Az autós, a gyalogos, a kismotoros, a kerékpáros, vagy a busszal utazó? A kismotoros győzött, másodikként a kerékpáros futott be. Harmadik a buszos induló, negyedikként Pálinger ért be Audijával az utolsó pedig a gyalogos lett. Kiderült, hogy Ágostonék ki tudnak találni olyan útvonalat még Győrben is, ahol a személygépkocsinak sansza sincsen. Vicces versenyekbe berángatható egyetemistákból pedig van bőven a városban. Jómagam a kupát és egy pótbiciklit vittem a helyszínre. Fényképek és beszámoló a VEKE jóvoltából lesz, mert nekem tovább kellett rohannom a helyszínről.