Budapest egyik legszebb és legbalesetveszélyesebb sétánya található a budai rakparton, a Margit híd és az Erzsébet híd közt.

Éppen négy éve így írtuk a budapesti kerékpárutakat felderítő cikksorozatunkban a területről: „Ahogy az arénában a hálós-pajzsos harcol a dárdással, úgy küzdenek itt a gyalogosok a kerékpárosokkal. A járdán kijelölt kerékpársáv állandó lelki és fizikai tréningje segít, hogy az emberek ezen a vidéken ne tunyuljanak el annyira, mint nyugaton, állapította meg a holland, miközben a csatárláncban közlekedő gyalogosokat kerülgette a rakparton. Ez az út egyébként csak akkor lenne EU-kompatibilis, ha a kerékpárosok tolnák a biciklit, a gyalogosok pedig a korláthoz lapulva, libasorban közlekednének” – néztük a helyzetet egy képzeletbeli hollandként.
Már magyarként csillant fel a szemünk, amikor a közelmúltban a budai gyűjtőcsatorna építési munkálatai miatt felbontották a sétányt. A munka ugyan átmeneti kényelmetlenséget jelent, de bíztunk abban, hogy a város nem építi vissza az eredeti, orvosi szakvéleményekkel is igazolhatóan rossz utat.

Ezen a szakaszon ugyanis gyakoriak voltak a balesetek, ami érthető, ha egyetlen, szűk sávba kényszerítik a bicikliseket, a gyalogosokat és az ábrándos tekintettel a pesti panorámát bámuló turistákat.
Bizakodásunk addig tartott, míg a Kiadó kocsmába telepített kerékpáros fotósunk felhívta a figyelmünket az első kerület lapjában a következő részletre: „A polgármester sajnálatosnak nevezte, hogy a sokmilliárdos rakparti főgyűjtő-csatornaépítést követő felszíni helyreállítási munkákba nem fért bele egy elkülönített kerékpárút kiépítése, így továbbra is balesetveszélyes marad a közös gyalogos-biciklis útvonal. Ez ügyben már a közlekedési miniszterhez is levelet intézett, aki szerint azonban elfogadhatóak a jelenlegi állapotok.”

Folytatódik a gladiátorharc

Tárcsáztuk az első kerületi önkormányzatot, ahol megtudtuk, a terület fővárosi tulajdonban van, így nekik nincs beleszólásuk sem a tervezésbe sem a kivitelezésbe.

A Városháza érdeklődésünkre viszont egy konkrétumokat, terveket, praktikus és esztétikai munkákat részletező levéllel lepett meg minket. A dokumentum (amely posztunk végén olvasható) tüzetes szövegelemzés után kiderült: a sikerpropaganda lényege annyi, hogy a bicikliút egyes részeken szélesebb járdán fut majd, egy sárga csíkkal elválasztva a gyalogosoktól.

A Lánchíd előtti és utáni 7-800 méteres részen azonban "a járda nem szélesíthető", így itt még sárga csík sem lesz. A legszűkebb részen egyszerűen újra összeeresztik a nagy sebességgel érkező kerékpárosokat, a járókelőket és a Parlament fotózásával elfoglalt turistákat.
Kötelező lenne

A fentiek nem egyeznek a Magyar Kerékpáros Klub terveivel, mondta a szervezet vezetője, László János. Az MKK a fővárosnál többször kérvényezte a terület átalakítását. Javaslataikat előadták a minden pénteken esedékes városházi egyeztetéseken is. A főváros ennek ellenére nem foglalkozott a kéréssel.

László János elismerte, hogy a területen nem egyszerű elkülöníteni a kerékpáros és a gyalogos forgalmat, itt több kell egy felfestett sárga csíknál. A járda ugyanis keskeny, így a gyalogosok és biciklisek semmiképpen nem férnek el egymás mellett.

A Kerékpáros Klub javaslatai közt szerepel, hogy a Fő utcán alakítsanak ki kerékpársávokat. Egyes szakaszokon a nemzetközileg is bevált módszerek alkalmazásával a villamossínek közt vezethetne az út, míg az Erzsébet híd környékén újra elég széles a járda, hogy egymás mellett legyen a járda és a kerékpárút.

A javaslatokkal annak ellenére sem foglalkoztak, mondta László János, hogy ezen a területen törvényi kötelezettség van a megfelelő szélességű, járdától elválasztott kerékpárútra. A budai rakpart ugyanis az EuroVelo kerékpárút-hálózat része, és így ha ezen a területen munkálatok indulnak meg, akkor ott a törvényben rögzített módon építhetik csak vissza a bicikliutat.

Épül-szépül a felső rakpart

A Városháza levele

"A budai főgyűjtőcsatorna építési munkálatainak befejeztével az Erzsébet tér és a Batthyány tér között a felső rakpart egységes arculatot kap, így egy szebb, barátságosabb városrészt alakítunk ki a fővárosiak számára. A munkálatok során a villamosmegállókban térkő-burkolatot, talajtakaró cserjéket, új padokat és új hulladékgyűjtőket helyezünk el, a biciklisek számára pedig a Batthyány tér és a Halász utca között 1,8 méter széles, elválasztott kerékpárutat építünk. A Halász utca és az Ybl Miklós tér között a járda nem szélesíthető ki, így az elválasztott kerékpárút – amelyet sárga útburkolati jel határol el - az Ybl Miklós tér és a Döbrentei tér között folytatódik. Az Erzsébet híd alatti átvezetésnél szintén a gyalogos forgalomtól elválasztott kerékpárút épül.

A városvezetés elkötelezett a kerékpáros úthálózat fejlesztése iránt, ezért Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes előterjesztése alapján tíz Európai Uniós pályázatot nyújt be a Fővárosi Önkormányzat július elején, így 2009-ben mintegy 27 km kerékpáros útvonal kialakítása kezdődik meg. A javasolt szakaszok illeszkednek Budapest kerékpáros főhálózatának fejlesztési tervébe, és a meglévő, illetve a következő években tervezett hálózati elemekkel együtt összefüggő rendszert alkotnak. A pályázatokat várhatóan 2009 októberében bírálja el a Pro Régió Ügynökség, így a kivitelezés befejezése áthúzódhat a jövő évre. A pályázati támogatás lehetséges maximuma 80 százalék, az uniós pályázat azonban nem támogatja a beruházás valamennyi elemét, így azokat az elemeket, amelyek a közlekedés biztonságát növelik (például a közvilágítás, a forgalomcsillapító küszöbök kiépítése) a főváros saját forrásból biztosítja."

http://kerekagy.blog.hu/2009/07/01/ujraepitik_a_balesetveszelyes_jardat_...