Megint egy hosszú bejegyzés következik.
remélem sokatoknak lesz türelem végigolvasni, én pedig megígérem h igyekszem valóban lényegre szorítkozni, és minél többet átadni abból ami most velünk/körülöttünk történik Bike kitchen ügyben:

A green bikes for peace túrának sokat köszönhetek. sok új barátot, és egy olyan közösség kialakulását, ami nélkül most nem írnám le az alábbi sorokat.
ezért itt szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki hozzátett a gb4p-hez vagy részt vett benne! ;o)

ugyanis:
Indul a Bike kitchen Budapest második adománybicajépítő programja, és még ennél is több!

Szerda este voltunk egyeztetni a tűzraktérben, akik hallva a kezdeményezésről azonnal jelezték, hogy szeretnének segíteni abban, hogy mielőbb haladjon a szekér:
felajánlanak egy pincerészt, ahol a Bike Kitchen Budapest végre otthonra talál!

háttér:
talán emlékeztek még arra a szívet melengető adományáradatra, ami december elején elárasztotta a CM-et Magwas ’Bringa kéne’ című blogbejegyzése nyomán. Akkor összegyűjtöttük a felajánlott bicikliket, és egy lelkes csapat először a Millin, majd Jazzpeta albijában teljesen felújított 8 bicajt, amit március elsején átadtunk a Down alapítvány zágrábi utcai gondozóháza lakóinak - ezzel ahhoz járulva hozzá, hogy az ott gondozottak biciklizéssel is mosolygósabbá, boldogabbá, szebbé és teljesebbé tehessék az életüket.
Akik ott voltak az átadáson, azok tudják , h milyen eufórikus pillanatok voltak, és remélem soha nem felejtik el azt a napot.

azóta helyhiány okán, és mert sokunk a CM szervezésben volt elhavazva, nem léptünk tovább, de ez már a múlt…

a Célcsoport:
kaptunk egy nagyon kedves, és szívhezszóló felkérést az együtt a daganatos gyermekekért alapítványtól, akik nagyon örülnének, ha munkájukat, és a daganatos kihívásokkal küzdő gyerekeket segíteni tudnánk néhány adománybiciklivel, ami hozzájárulhatna ahhoz, hogy életük vidámabb legyen.

Az alapítványról mindenképpen szeretném leírni, hogy más hasonló témával foglalkozó szervezetek közül – legalábbis számomra – az emeli ki őket, hogy ők pozitív szemlélettel közelítenek a témához.

Nem hajlandóak beállni abba a sorba ahol, a kemótól kopasz, karikásszemű reménytelenséget sugárzó képekkel lehetne nyilvánossághoz, és támogatáshoz jutni.

Ők minden figyelmüket arra fordítják, hogy a lehetőségekhez képest vidám, boldog napokat teremtsenek.
Azt gondolom ez egy minőségi különbség, és aki ismer - és tudja h én pl. igyekszem életemet a brian életéből ismert ’always look on the bright side of life’ dal mondanivalójával összhangban élni – valószínűleg megérti h számomra milyen örömöt okozott az Ő felbukkanásuk.

Amikor Alisca felhívott és elmondta h körülbelül miről van szó, akkor én azonnal igent mondtam, és mikor Jazzpetának telefonban elkezdtem elmondani a történetet a második mondat után félbeszakított azzal h: Ok, megcsináljuk!

a magyar környezetben sajátosnak számító attitűdjük miatt semmi sajtónyilvánossághoz nem tudnak jutni, mert amíg nincsenek reménytelenül üvöltve-síró szülők, kilátástalan helyzetek, véres dráma, addig úgy tűnik nincs az a médium amelyik érdekesnek találná őket.

Én ezen változtatni szeretnék.
itt egy úttörő példáról van szó, ami ha meghonosodna, akkor egy másik világban élhetnénk.
az én szavazatom az övék.
100%-ban.

a jövő:

jövő héten kedd-szerdán kiürül a pince és neki kezdünk a belakásnak. meg kellene oldani némi víz- és csatornabekötést a szomszéd helyiségből, rendezkedni, pakolni, esetleg festeni.

utána összeszedjük a felajánlott bicajokat, és villámtempóban felújítjuk őket, majd szeptember 21.-én átadnánk őket az "együtt a daganatos gyermekekért" alapítványnak.

Eközben heti két napon lenne nyílt nap, amikor bárki lejöhetne, és mint egy hagyományos bike kitchenben szerelhetné a bicaját.

Hosszútávú tervek között egész nagy ívű elképzelések kaptak helyet:
egy komplett Social Bike Business felépítése, hátrányos helyzetűek támogatása bicikliszerelőműhelyek kilakítása, bringaszerelőképzés, és sok-sok egyéb…, de ezekről majd később, most a szeptemberi dátumra koncentrálunk kizárólag.

Amiben segítséget kérünk Tőled, és mindenkitől:

Szükségünk lenne lelkes kollégákra, akik segítenének a műhely kialakításában és a szerelésekben.

-különösen jól jönne kőműves, víz, csatorna, villanyász szerelő ismeretekkel és gyakorlattal rendelkezők jelentkezése, akik társadalmi munkájukkal segítenének megoldani az induláshoz szükséges feladatokat.(faláttörés, víz-csatorna bekötés, visszafalazás)

-bárkire akinek van két szabad keze, és hajlandó csatlakozni vidám csapatunkhoz a berendezkedés és a későbbi szerelések során. Aki részt vett az első körben az tudja: nem kell professzor legyél a bringaszerelésben; ami a legfontosabb hogy szeress bringázni, és vágyj arra, hogy egyre többet tudj meg a bicajokról, a szerelésről, és végül hogy büszkén mosolyogva csatlakozz hozzánk amikor könnyes szemmel átadjuk azokat a bicajokat, amiket saját kezünk munkájával tettünk használhatóvá.

-szeretnénk ha minél szélesebb körben körbekérdeznétek és néznétek a környezetetekben és segítenétek bicajfelajánlásokhoz juttatni a Bike Kitchent.
A célcsoport 10 év alatti korosztály.
szeretnénk minél több olyan bicajhoz hozzájutni, amit ilyen korú gyermekek tudnának használni.
ha tudjátok használjátok erre a közösségi oldalakat(facebook, iwiw), illetve körleveleket olyan ismerősöknek, akik a célt látva elnézik Nektek, h ’spammelitek’ őket.

-Ha van lehetőségetek, anyagilag is támogathatjátok a Bike Kitchent. akár 500 vagy 1000 forint felajánlásával – ami azt gondolom manapság sokunk számára nélkülözhető összeg – sokat tudtok tenni, azért hogy elérjük a kitűzött céljainkat.
( az első kör teljes költségvetése 30 ezer forint körül volt. ennyi kellett akkor. ehhez képest láthatod h egy ezres adomány mennyire sokat jelent)

-ha van bármilyen jó ötletetek, amivel lendíteni tudnátok rajtunk, vagy egy jó szó, annak is örülnénk.

Tavaly decemberben ez a közösség olyan példát mutatott emberségből és szolidaritásból egy hétvége alatt, ami:
-példaértékű a mai magyar valóságban
-megteremtette a lehetőségét annak, hogy a down alapítvány lakói vidám kacajukkal többször is megtöltsék a közeli népligetet, és hogy újra eljuthassanak az idei tavaszi CM-re
-olyan embereket hozott össze akik együtt sokkal többet tudtak létrehozni, mint amire külön-külön képesek lettek volna

Az a vágyam, hogy most újra megmutassuk h mekkorák vagyunk.

Számomra amikor 4 éve 20 év kihagyás után visszaültem a nyeregbe, a mindennapi biciklizés a mozgás spontán örömét, és egy semmi mással össze nem hasonlítható szabadságot adott- a barátokról persze nem is beszélve.
Azóta sokkal boldogabb ember vagyok, mint előtte voltam.
Én személy szerint azért végzek bringás témában közösségi munkát(legyen az CM, Milli, BK, vagy bármi más) mert szeretnék ebből a sok jóból, amiben részesültem visszaadni minél többet.
Úgy érzem, a szívem-lelkem ezt diktálja.
Számomra ez a helyes út.

Nagy-nagy szeretettel és hálával tekintek a jövőbe, és szeretném, ha minél többen részesei lehetnétek annak a közösségi sikernek, amit tavaly decemberben együtt itt a CM-en elkezdtünk.

Számítok rátok.

És előre köszönök mindent.

peace-love-unity,

Ákos ;o)

linkek:

az alapítvány:
www.daganatosgyermekekert.hu

a márciusi átadás Drótszamár által készített filmje:
http://bringavideo.hu/gyonyoru_na_meg_bicikli

Aron cikke és filmje:
http://www.nol.hu/noller/segito_bringakonyha

CM-es linkek:
Reni, ahonnan minden indult:
http://href.hu/x/8b92
A szerelés vége:
http://href.hu/x/8b94
Tudnivalók az átadásról:
http://href.hu/x/8b95