Na erre sem gondoltam volna, ami most történt velem. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy egy éve nem így történt volna, de úgy látszik, lehet itt sok újat tanulni. Köszi.)

Az egész két napja történt. A Fejér Megyei Hírlapban jelent meg egy cikk a "vérfoltos bicikliutakról".
(A cikk kivonataitt, ezt meg most találtam.)
Ez volt a nap témája, a főoldalra került. Ennek hatására még tegnap előtt reggel írtam az újság SMS rovatába egy hosszabb üzenetet, aminek az volt a lényege, hogy a "Kerékpárnak az úton a helye!". Másnap ezzel a címmel jelent meg az SMS rovat. Jött is két igen kedves reakció, az egyik egy buszsofőrtől, az ő agyával valószínűleg leszállt az egyik utas, meg az esti órákban egy szó szerinti anyázós. Őt is vissza akartam hívni, de SMS-ben közölte, hogy nem hajlandó telefonálni. (Részletesen a blogomban itt.)

A telefonálást nem adtam fel, ma este sikerült több, mint 17 percet beszélnünk. Elnézést kért, talán még hatottak is rá az érvek. Megbeszéltük, hogy együtt elmegyünk, biciklizünk a járda használata nélkül a városban, közben pedig meg tudjuk beszélni ezt a dolgot.
Segítsetek! Sokszor volt itt már szó arról, hogy miért nem jók a városban a gyaloggyászok, meg sokszor a különálló utak sem. Ha emlékeztek konkrét ilyen esetre, kommenteéjétek be a linkjét ide, hogy ne csak emlékezetből érveljek majd, hanem mindent alá is tudjak támasztani. (Persze ennek én is nekiállok holnap.) A végén ki tudja, még akár jó is lehet ez a post a későbbi hasonló esetekre.

Rakjátok meg! ...természetesen az úton.