Kicsit távol a bringázás témájától, de annál közelebb a közlekedéshez: vajon az öngerjesztő útépítések, tranzitvonalak kialakulása/bővülése hová vezet ? (oké, lassan másfél éve tudjuk, hogy ezekből hosszabb távon már csak a bringák fognak profitálni) Nem kell azonban varázsgömb, hogy megjósoljuk a jövőt, elég csak picikét visszatekinteni a múltba. Kezdetben vala Róma központosított politikai/gazdasági berendezkedése...
J. M. Greer: Hogyan működött a nem globalizált gazdaság? okfejtése Ács József tolmácsolásában.
További tanulságos gondolatstimulánsok a Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatóinak oldalán.
| Csatolmány | Méret |
|---|---|
| 1802_(48713071)_kulcs_ceger_2.jpg | 47.61 KB |
_kulcs_ceger_2_0.jpg)
_kulcs_ceger_2.jpg){kind=link}
Hozzászólások
http://ffek.hu/blog/acs_jozsef/j_m_greer_amerika_alaszallasa
Na és ezzel mi van?:D
Pacsi
valamikor 3-4 éve a Kurucon volt egy jenki ótvar autó csomagtartójáról fénykép, rajta a matrica:
szeresd amerikát, mert elmegyünk hozzád demokráciát csinálni.
Bezzeg külföld, mi?
Ez most fenyegetés? Vagy amerikában még vannak olyan hülyék, hogy ezt a maszlagot bevegyék?!
Amilyen demokráciát csinál amerika, kösz abból nem kérek, de még olyanból se, ami a központi birodalomban van (értsd USA-ban).
Pacsi
paradoxon= békefenntartó katona(amerika)?
Fizikusok magyarázzák a gazdaságelméletet.
Egyetértve a lokális gazdaság felértékelésének szükségességével azt nem látom be, minek ehhez a szezont a fazonnal összekeverni.
A méretökonómia törvényszerűségeiről felesleges vitatkozni. Minél több egység között oszlanak meg a magas állandó (például kutatási, technológiai) költségek, annál kisebb a fajlagos költség és hatékonyabb adott termék továbbfejlesztése vagy előállítása. Magától értetődik. A gyártási folyamatoknál a méretökonómiai hozadékokkal szemben állnak a szállítási költségek, amiket nem fizetünk meg. Vele szemben, tetszik érteni? Ezeket meg kell fizettetni, ez már önmagában a lokalitás irányába tolja el a gazdaságot. Ha szent hadjárat kell, akkor jók a boszorkányok, vagy a méretökonómia, mint célpont. Ha megoldások, akkor nem matematikai törvényszerűségekkel kell vitatkozni, hanem a problémákra koncentrálni.
Lehet persze Adam Smithet is szapulni, hogyne. A versenyt is. Az persze más kérdés, hogy pont a verseny hiányában nem kell a hatékonyságot javítani. Az is más kérdés, hogy pont Adam Smith jelölte meg azokat a korlátokat, amik nélkül nem beszélhetünk versenypiacról, a piac nem lesz képes hatékonysági funkciókat ellátni. Ekkor kontrollált kereteket kell teremteni a társadalmi hatékonyság és (legyen) fenntarthatóság biztosításához, de miért pont magánmonopóliumokat?
Annyi feladat lenne a fizika terén is, tényleg...
uh: ennyire érzékenyen érint a téma ?
ott van benne minden feketén-fehéren. a megoldás is (leegyszerűsítve: minőségi termelés). kevés fontosabb van annál, hogy amit kifizetek az hozza az elvárható szintet. ebből a megközelítésből (fogyasztói) édes mindegy, hogy monopóliumból avagy szabadpiaci versenyből kapom a stuffot. Sőt, ami engem illet, láttam eleget a piaci versenyekből, köszönöm szépen, nem kérek többet!
oké, nyilván a szűk és agyonkontrollált termelés, mint másik véglet szintén nem orvosság a betegségre. a kettő közötti egyensúly, mint az élet más területein, tán itt is működne. vagy ne álmodozzak? Isten hozott az apró betűs világban!
Nem, természetesen nem, csak részben értetlenül állok a jelenség előtt (egy belátható célhoz egy nem kellően ismert tudományágban miért kell át nem látott eszközöket keresni), részben pedig a rosszul azonosított eszközök megkövetelése távolabb visz a céltól, nem pedig közelebb ahhoz. Ha pedig ez a közbeszéd részévé válik (és más területen talán hiteles tudósok ehhez asszisztálnak), az érthetően kontraproduktív, mert még a jó irányba elkötelezett emberek is butaságokat fognak követelni a képviselőiktől :) .
Ahogy azzal kezdtem, én a lokális gazdaság erősítésével is egyetértek. A minőségi termelés erősítésével, a termék életciklus kitolásával szintén. Ebben azonban monopóliumok létrehozása nem segít, de sokat rontana a helyzeten. A szabad piac szintén sokat rontana a gazdaság fenntarthatóságán. Honnan jön azonban ez a "szabad piac" fogalom? A szabad piacon nincs tökéletes verseny, amely Adam Smith szerint a piaci mechanizmus hatékonyságához szükséges. Az az ideális piacon lehetséges, ahol többek között nincsenek externáliák és monopóliumok, a fogyasztók a termékről és a piacról megfelelő információkkal rendelkeznek, és így tovább. A szabad piacon kialakulhatnak monopóliumok is, ezért van és lényeges a versenyhivatal, az információhoz és a minőséghez a fogyasztóvédelem, stb. Ideálishoz közeli piac csak erős állami-hatatósági és egyéb kontroll mellett képzelhető el, de az ég óvjon a hivatalos monopóliumoktól. Azok ugyanis pont a választást, az ítéletalkotás lehetőségét vonják meg. Itt pedig az érdemi lépésekről el is vonják a figyelmet.
A fő képen balesetveszélyes kalapácsok. Ék nélkül soha ne használjuk őket. Lerepülhet a fejük és eltalálhat valakit. Csipkésre kiverődött széleik lepattanhatnak és szemsérülést okozhatnak. Meg azok a repedt nyelek...
Mikro vagy makro, globális vagy lokális, ókori vagy modern, kócerájos sufni manufaktúránkban ilyen gyalázatos kalapácsokat meg ne lásson a régi politechnika tanárunk, mert szétrúgja a seggünket. :-)
__________________________________________
Jegyeket, bérleteket kérem ellenőrzésre felmutatni.