Nagyon örültem, hogy váratlanul lehetőségem adódott kiutazni Koppenhágába a Velocity alatt. 48 órát töltöttem ott, de nagyon nagyon hasznosnak bizonyult ez a kis idő is. Egyből eldöntöttem, hogy bár nagyon érdekes lehet a konferencia is, mégis hiba lenne azt választani a városjárás helyett. Külön szerencse volt, hogy egy bicikliért küldött ki a munkahelyem, így mindhárom napunkon autóval is kipróbálhattam a várost. Mielőtt elhalványulnának az élmények, szeretném leírni a tapasztalataimat...

Koppenhága sokkoló egy bringás aktivistának

Igazából egy picit sajnáltam azokat akik stagnáló modal splittel rendelkező városokból jöttek, mert az elképzelhetetlent súroló tömegek kerékpároznak ott. Az első pár óra a döbbeneté volt. Volt egy olyan gyanúm, hogy azért a videókon mindig a nagyobb bringáshullámok vanak, de nem. Konstans tömeg, alig változó intenzitással, minden pirosnál újra és újra felgyűlve majd elindulva. Aztán azt is hittem hogy kezdőlapomon, a Copenhagenize-on, meg a Cop.Cyclechic-en remekül elkapott pillanatok, különlegesen felöltözött bringásokat látok, de ez sem így volt. Szinte minden ember elegánsan öltözött, mintha egy divatlapot lapozgatnék. Ha valaki egyszer ezt meglátja, minden előítélete porba hullik. Gyerekkel, idősen, öltönyben, magassarkúban, szerszámmal, kutyával, bárhogy, bárki, bármikor...
A második nap reggelén a reggeli csúcsban leeresztettem a fényképezőgépet és rádöbbentem hogy úgy jártam mint aki vendégségben betegre eszi magát és elcsapja a hasát. Csak azért nem kedvetlenedtem el, mert megnyugtatott hogy olyan városba kell majd visszajönnöm ahol aznap is többen tekertek mint előző nap, és ha az út elején vagyunk is, szépen haladunk.
A sok bringázás egyébként rutinossá tesz. Elképesztő hogy a fotókon divatozó cyclechic lányok, öreg nénik, vagy öltönyösök mennyire profin helyezkednek, manővereznek, előznek. Mint itthon egy átlagos biciklisfutár. Nagyon rakják neki, és nem hibáznak. Nincs is esés. A biciklisávokon gyakorlatilag autópályafíling van, két képzeletbeli sávval. Elképesztő profin jelzik a szándékaikat, és pl. a megállást vagy bringasáv elhagyást el is várják hogy jelezd. Egyszer az elején nem reagáltam le egy ilyet, azonnal beszólt az anyuka egy ironikus "Parlez-vous Français?" szurkával. A bringasávra tévedő, vagy csak arra induló gyalogosoknak udvariasan, de keményen beszólnak valamit, amit nem jegyeztem meg, de kb. a Hé! szinonímája lehet.

A koppenhágai infra

Hát az nem győzött meg. Egyértelműnek tűnik, hogy ha bárki kívánatosnak is tartaná, Budapesten nem lesz ilyen és ennek nem elsősorban a politikai döntések hiánya az oka, hiszen ezek megváltozhatnak. Elsőként egy egészen triviális de sosem említett felfedezést említenék. Koppenhágában a nagy utak mentén nincsenek fák. Hogy jön ez ide? Hát úgy hogy a helyükön bringasávok vannak (ez alatt a járda és úttest között félmagasságban elhelyezett kétoldali egyirányú bicikliutat kell érteni). Persze azért akad ahol van fa, de ott ez legtöbbször együtt jár még egy parkolósávval is, ami teljesen eldug az autók elől. Bár a város aktivistái azt állítják hogy autóktól vettek el helyet, ez szerintem a gerinchálózaton nyilvánvalóan nem igaz, hiszen a sávok és a járda rengeteg helyen együtt sincs olyan széles mint Budapesten. Sőt nagyon gyakori a szemérmetlenül szűk járda, és a kettő együtt annyi mint egy autósáv, így nem vehették el az autóktól. Persze ez nem olyan borzasztó, mert azt is tudni kell, hogy Koppenhágában kifejezetten kevés a gyalogos (leszámítva a legbelsőbb körzeteket). Még találóbb ha azt mondom, hogy egyszerűen a gyalogosok bicikliznek. És úgy is néznek ki. Olyan a ruhájuk, a tartásuk a bringán, 90%-uknak nincs bukósisakja. Visszatérve a bringainfrához, ha nálunk ilyeneket telepítenének az több ezer fa kivágásával kezdődne.
Egyébként Koppenhágában megvalósult az egymástól szinte hermetikusan elzárt két világ, bringásoké és autósoké. Az egyetlen közös felületük a kereszteződések előtti osztályozó a jobbra kanyarodó autóknak, amibe pár méteren beleolvad a bringasáv. De például a balra nagyívben kanyarodás nem létező fogalom, talán még tilos is, mert ezt nem lehet megoldani autókkal való találkozás nélkül.
Összességében azonban kiválóan működik az elválasztás, de ennek azt hiszem az a legfőbb oka, hogy MINDENKI biciklista, akár autózik, akár gyalogol, akár tömegközlekedik. Érdekes volt látni, hogy szinte minden engem ért, vagy általam látott attrocitásban bevándorló sofőr volt az egyik szereplő. Részükről volt kisíves jobbhorog, kanyarodósávos centizés, veszekedés biciklistákkal, stb. Ez erősítette bennem a felismerést hogy önmagában az infrastruktúra nem tökéletes, bár a magyar elválasztott utakhoz képest rengeteg sorja le van szedve róluk. Beláthatóak, ritkán dugják parkoló autók vagy tereptárgyak mögé, szinte mindenhol szintben és színben is elválasztott a gyalogosoktól és a forgalomtól. Autóban ülve kifejezetten olyan érzésem volt, mintha nem is léteznének a bringások. Az úton nem látni őket, a lámpák, padkák egy külön térben tartják őket. Kisívben kanyarodva a biztonságuk ugyanúgy rám, autóvezetőre van utalva, csak hát én is bringás vagyok mint az összes dán sofőr.

És milyen egy dán sofőr sorsa?

Azt kell mondjam, igen sanyarú. Ha a biciklisávok nem is vettek el tőle nagy tereket, helyettük a buszsávok megtették ezt. Ha a nálunk az V. kerületben kiépített labirintusok az 1-es pálya, akkor ők az 5-ös szinten vannak. Zsákutcarendszerek, csak buszáteresztővé váló utak, önmagukba visszaforduló, ahonnan jöttél oda visszavezető utak. Elképesztően nagy területeken. Még Vámház körút szintű utak is egyszercsak buszsávvá szűkülnek, és elzárják az utad. A nagy ütőereken néha elképesztő dugók vannak. Olyan igazi "egy lámpaciklusra egy autó" típusúak, amibe a kereszteződéseknél a dánok is éppúgy beragadnak mint a budapesti autóvezetők. Viszont érdekes, hogy úgy tervezték az egészet, hogy a legnagyobb dugóban is a keresztutcák akár teljesen kihaltak (ennek okait feljebb említettem). Aztán a parkolási díjak elképesztőek. Dugódíj nincs, de egy óra parkolás zónától függően 350/610/1000 Ft csúcsidőn kívül 350, de még éjszaka is 120 Ft. Egyébként a mozgáskorlátozottak CPH utjain is ingyen parkolhatnak, de nekem úgy tűnt a dánok valahogy jóval egészségesebbek nálunk. Autóval közlekedve bele kell törődnöd, hogy neked lesz utoljára zöld és elsőnek piros. A zöldhullámot akár el is felejtheted. Azt már rengeteg úton a bringások 19km/h-ás sebességére programozták.

+1 téma ami nem bringás de a rendszer része

Koppenhágát zsenik építették. Minden elképesztően emberközpontú. De nem azon a módon hogy olyan a város amilyennek szeretnéd, hanem olyan amilyenre nem is gondolsz, de neked a legjobb. Szinte minden részletében látszanak a gondos kezek, akik mint egy praktikus használati tárgyat, megtervezték. Az utcákon hiányzó fák elképesztő parkokban bukkannak fel. Még a temetőjük is egy közpark ahol csapatokban sörözgetnek délután. A belvárosi házaik nem körfolyosósak mint nálunk, hanem csak a tömbök frontján van épület, belül mindig háztömbnyi, néha arborétum szintű kertek közösségi terekkel, döbbenetes játszóterekkel, minisétányokkal. Mi gyakorlatilag a gettóban néztük meg a legtöbb ilyen kertet, de ott is elképesztőek voltak. Volt olyan tömb ahol egy 4. emeletig érő "hegy" volt az udvar, nagy mező jellegű "fennsíkkal" paddal, tűzrakóhellyel. Az idillből talán csak az igazi kalasnyikovval kergetőző 6-7 éves bevándorló lurkók tudtak kizökkenteni. De pozítív, hogy minden kertben láttam egy hajléktalan kuckót is, és szemmel láthatóan együtt éltek ezzel.
Az emberre tervezés számomra legjobb példája az volt, hogy a harmadik napon már nem fordultam vissza látszólag zsákutcának látszó helyeken, hanem arra az érzésemre hagyatkozhattam, hogy itt nem lenne logikus hogy lezárják előlem a tengerpartot vagy itt logikus lenne egy átjáró a szomszéd utcára. És mindig ott volt. Valami olyan érzésem volt mint amikor először húztam ki a windows menüből egy másikba egy ikon és a gép átrakta. Azaz ami logikusnak tűnt az úgy is működött.

Tanulságok szerintem

- Budapest teljesen más úton halad, de ugyanoda juthat. Az együtt közlekedés jelenleg riasztó lehet, de ha egy szintet elér, és a résztvevők tapasztalatot/rutint szereznek működni fog, ahogy ennek jeleit már érezni is.

- Nem az infrastruktúra ad biztonságot, hanem a résztvevők rutinja és az átjárhatóság a közlekedési módok között. Például lazán minden buszmegállónál közvetlenül a biciklisávra ürítik az utasokat minden figyelmeztetés, forgalomtechnika vagy tábla nélkül.

- A koppenhágai rendszert vagy teljesen meg kell csinálni, vagy inkább ne. A két rendszer (integrált és elválasztott) keverése szerintem nem működne jól. Azon érdemes dolgozni, hogy egy gerinchálózat alapvetően úton futó bringasávokból kiépüljön, de ez is inkább a bringára csalogató, propaganda hatása miatt. Összességében a legfontosabb a kommunikáció, kampányok, a primátus megszerzése (szimplán politikai bevállalás kérdése), és az állandó, részletekben is praktikus rendszerátalakítás.

- Rengeteg apró, nem is annyira drága technikai megoldás azonban másolható. Sőt másolandó.

- A koppenhágai bringasáv Budapesten a fák kivágásával járna, a vízelvezetése, padkázása miatt extra drága lenne.

- Jól működnek teljes vásárló utcák is útszéli parkolás nélkül.

- Koppenhágában is vannak tipikus szabályok amiket az ottaniak megszegnek. Legjellemzőbbek a biciklisták összefonódását szakaszoló pirosok skippelése, a kisebb szakaszon szembebiciklizés, a meglehetősen vad visszafordulás az utat keresztezve.

- Járdán is tekernek néha, de összességében nagyon elterjedt a járdán és sétálóövezetekben a tolás. A sétálóutcájukban szinte csak a turisták tekernek, pedig a koppenhágaiak elképesztően profi bringások.

Első szusszra ennyi, már éjjel kettő van. Nemsokára töltünk fel képeket és videókat, amik kapcsán tovább analizálom ezt az összességében álomvárost.