Egyre több sajtóorgánum foglalkozik most már a paksi bővítéssel. Mivel elég érdekes téma, talán offban nem lesz tilos megbeszélni, már csak azért sem mert a kritikus tömeg itt egy fontos kifejezés :) Egyébként az esetleges elektromos közlekedéshez is szervesen kapcsolódik a téma.

Leírok pár érvet a bővítés ellen, aztán ha valakinek más véleménye van, akkor ki vele!

1. Gazdasági hátrányok:
Elvileg ugye az egész erőművet azért építenénk, hogy olcsóbban jussunk elektromos áramhoz, tehát pénzt akarunk megtakarítani vele. De vajon mennyivel többet lehetne keresni ha ezt az összeget okosan a magyar gazdaság fejlesztésére fordítanánk, ahol sokszor kiváló szakemberek vannak de arra sincs a legtöbbször pénz, hogy levédjék a szabadalmaikat, nemhogy a gyártókapacitásra. Szinte minden ami nálunk nagyban működik külföldi tulajdonban van, és mi csak olcsó bérmunkások vagyunk befektetni való pénzzel ezen változtatni lehetne.( Az energiatermelés az egyik legkisebb hozzáadott értéket tartalmazza az iparágak között.)

Bringás példa az indukciós lámpa, amit még a dánok előtt "talált fel" egy amúgy egykor itt is fórumozó srác apja.
Természetesen nem lett belőle semmi, hiszen nyilván nem volt pénzük a gyártás (gyártatás) beindítására, és hazai kereslet híjján a külföldi bereklámozás szintén nem kis pénz. Ugyanez a termék Dámiában sikertörténet lett. Vajon hány hasonló helyzet áll elő kis hazánkban?
Lehetnénk vetőmag nagyhatalom (pláne a legújabb GMO-s botrányok után a monsanto és társai nélkül), fellendíthetnénk ismét a buszgyártást, kiváló informatikusaink vannak, csak a pénz hiányzik a sikertörténetek megvalósításához. A magyar bor kivitele is megtöbbszöröződhetne, ha pld. lenne pénz a reklámozására, ugyanis jelenleg az a helyzet, hogy a világban nagyon kevesen tudják hogy létezik magyar bor, érdemes bemenni bármilyen alkoholüzletbe nyugaton, a különleges szakboltokat leszámítva sehol nem látunk magyar borokat, míg például újzélandi, német, ausztrál, észak és délamerikai borok mindenhol tömegével kaphatóak.

Ez most csak pár példa ahol egy kis hátszél csodákat művelhetne. De már az is hatalmas lépés lenne ha a hosszú évek alatt sok pénzért kinevelt orvosaink nem vándorolnának el. Úgyhogy az összes erőforrásunkat egyetlen, jelenleg bizonytalan megtérülésű tervezetre költeni felelőtlenség volna.

Olcsó áram:

Elvileg a paksi áram olcsó lenne. Namost 3000 milliárd forintért kapnánk 2 GW kapacitást talán 20-30 évre. Ez nem olcsóbbmint a szén, gáz alapú erőműrendszerek, de mivel nem akarunk CO2-t termelni hasonlítsuk össze a széleőrművekkel:
Európa legnagyobb szélparkja most épül észak-Svédországban. 4 GW legnagyobb kapacitással, az ára a 20 éves élettartamra 1500 milliárd forint. Mivel ez a max. teljesítmény, és nem fúj mindig a szél, ott nagyjából 1,4 GW átlagos teljesítménnyel számolnak, ami legyen nálunk inkább 1 GW mert itt nem annyira jók a szélviszonyok. Így azt kapjuk hogy a két erőforrás hasonló árban van.
Bár az atomerőmű pár évvel tovább tart, (a szélerőműveket sem kell feltétlenül lebontani 20 év után, az ott építettekben nincs sebességváltó, a legfőbb állandóan mozgó alkatrész a két tengelycsapágy) ott nem számíthatunk EU-s támogatásra, hatalmas pénzekért kell kiépíteni a használt fűtőelem-tárolást és az erőmű bezárásánál komoly összegekbe kerül az egész biztonságos lebontása.

Szóval még az is lehet hogy az elnyerhető támogatás függvényében a szélpark jóval olcsóbb is lehetne, de legalábbis nem lenne drágább mint az atomenergia. Magyarország természetes szélkapaciása ennél jóval nagyobb , hiszen az éves átlag szélenergia 75 Méter magasságban 6,5 GW,(ez a magyar csúcs áramfogyasztásnak felel meg nagyjából) és manapság léteznek 200 méter
magas szélkerekek is, 7,5 MW legnagyobb teljesítménnyel.
http://www.mettars.hu/wp-content/uploads/2012/04/Eloadas120418_Tar.pdf
(Minnél nagyobb a szélkerék magassága annál folyamatosabb az ellátás, és annál nagyobb ott a szélsebesség).
Az elmúlt években drasztikusan csökkenő napelem áraknál szintén egész jó értékekeket kapunk, és ott a rohamos műszaki fejlődés, és növekvő kínálat miatt további jelentős árcsökkenésre lehet számítani.
Jelenleg Magyarországon ha valakinek van befektetni való pénze, minden támogatás nélkül is biztos hosszútávú befektetés egy napelem. 2006 óta 65%-ot esett az áruk és a tendencia folytatódik.
Azt nem kell részleteznem, hogy Magyarországon milyen magas az építőanyagok aranytartalma, aminek okán az építési költségek minden nagyberuházásnál többszörösei a tervezettnek, még rágondolni is rossz, hogy mennyi lenne a végösszeg egy új erőmű esetében ha az elmúlt 20 év autópájaépítéseinek körülményeit figyelembe vesszük.
A 4-es metrónál azt hiszem duplázódott az összeg a tervezetthez képes, és nem egy eleve 10-20 évre tervezett építkezésből indultunk ki a létező legbonyolultabb technológiákkal.
A németeknél egyébként nem az állam építi a szél, naperőműveket, hanem magánemberek, városok, falvak, az állam a kötelezően megszabott áron történő áramátvétellel támogatja az építést, így nincs korrupció, és nem kell központilag tervezni az erőműépítéseket, a berendezések meg nem néhány nagy cég, hanem közösségek tulajdonában vannak.
(Bár pld. hamburgban nemrég vásárolta vissza a város az áramszolgáltató hálózatot is egy magáncégtől)
Szerk: Ez nálunk is így működik, csak itt az építők nem kapnak engedélyt újabb egységek építésére, mondván:"A hálózat nem bírja el"

Ráadásul, a megújulóknál hazai beszállítók is ki tudnák venni a részüket az építésből, jelenleg is létezik olyan magyar cég ami pld. egy dán szélerőműgyártó(Vestas) cégnek készít gondolákat, ezzel az erővel nyugodtan beszállhatnánk acéltalpazatokkal, betonozással, trafókkal, stb. Az atomerőműnél a legnagyobb hazai részesedés 30% körül lehetne.

Ha a jelenlegi folymatok folytatódnak a jövőben, akkor pedig 10 év múlva (mire az erőmű építése egyáltalán elkezdődne) feltételezhetően már jóval olcsóbb lesz mind a szél mind a napenergia.

Energiafüggetlenség:

Az áramfelhasználás energiafogyasztásunknak csak egy kis része, és a tervezett paksi erőmű még az áramfogyasztásnak is csak kb. a harmadát adná. Szóval ha elzárnák a gáz/olajcsapot még mindig nem lenne mivel fűteni, és közlekedni, de még az áramtermelésünk jó része is odalenne.
Szóval bár szinte minden félretett forrásunk erre menne rá, a végén még energiafüggetlenek sem lennénk.

Ellátásbiztonság:

"De nem fúj mindig a szél, nem süt mindig a nap, stb"
Én inkább megfordítanám a logikát: Olyan nincs hogy ne fújjon sehol a szél, ne süssön sehol a nap, ne hullámozzanak a tengerek
(hullámerőmű) ne legyen ár-apály(erőmű). Márpedig már most is össze vannak kötve az elektromos hálózatok európaszerte, az okos hálózatvezérléssel megvalósítható, hogy ha nálunk pont teljes szélcsend, és naphiány van, akkor onnan vegyük át az áramot, ahol töblettermelés mutatkozik, és fordítva, ha nálunk minden csúcsra lenne járatva el tudjuk adni a felesleget külföldre.

Ez jóval kevésbé őrült dolog mint mondjuk banánt vásárolni,( amit 10 000 kilóméterre tőlünk termelnek), és a műszaki lehetőségei alapjápan véve már most is meg adottak.
Persze sokszor halljuk az áramszolgáltatók panaszait hogy "nem lehet" a rendszerbe felvenni az ingadozó teljesítményeket, ugyanakkor nem iszem hogy pld. Németországban az áramhálózat üzemeltetői lehetetlen feladatokat oldottak volna meg, amikor az összeségében immár 23% megújuló energiától nem omlik össze a rendszerük.A hálózat ilyen irányú fejlesztése persze pénzbe kerül, de nem kell eszement összegekre gondolni, mint említettem most is össze vannak kötve a különböző országok hálózatai, főleg inkább a vezérlésen kell finomítani, és a nemzetközi forgalmat kell összehangolni hasonlóan az internet működéséhez. Amíg ez a teljes kiépítettség nem áll elő addig pedig könnyen szabályozható gázerőművekkel (+ távhő termelés) lehet kiegyenlíteni a hullámzásokat. (Pont ez az a terület amit atomerőművekkel nem éppen gazdaságos megvalósítani.)
Ez az a pont egyébként ahol az atomerőmű, és a szénerőmű még a jövőbeni megújuló-fejlesztéseket is lehetetlenné teszi, hiszen, amíg nincs lefedve a teljes áramszükséglet megújulókkal, addig gyorsan szabályozható (jellemzően gázturbinás)erőművekkel lehet besegíteni a rendszernek ha éppen teljes szélcsend lenne. Ilyet sem az atomerőművel, sem a szénerőművel nem lehet gazdaságosan művelni, tehát ilyenek építése bebetonozza a jelenlegi rendszert hosszútávra.
Pláne a jelenlegi bizonytalan nemzetközi energetikai helyzetben érdemes NEM felhasználni a széntartalékainkat, hiszen az ezekre alapuló energiatermelés vagy gazdaságtalanná válik már rövid távon is a megújulók terjedése miatt, de ha ez mégsem következne be akkor ezeknek a tartalékoknak az ára később az egekbe szökhet gáz és olajhiány esetén. (Szénből sok mindent elő lehet
állítani amihez egyébként olajra van szükség)

Szerk: Alant vázolok egy lehetséges működő erőműösszeállítást, ahol a folymatos gyors szabályozás nem okozna gondot.

Biztonság:

Bár az atomerőműveket úgy tervezik hogy minden 10000 évente előforduló környezeti katasztrófára fel legyenek készítve,mégis történtek atombalesetek az elmúl 50! évben, ahol mindig azt halljuk a technológia védelmezőitől hogy:
-De ott a szovjet hadseger néhány idiótája próbálgatta a határokat, és lekapcsolta a biztonsági berendezéseket
-De egy szelephiba történt és most már máshogy tervezik az egységeket
-De nem gondoltak rá hogy nagyobb szököár jön mint gondolták
Szóval mindig ott a de. És ki zárja ki hogy legyen nálunk egy több értékkel erősebb földrengés mint amit az elmúlt négyszázvalahány (NEM 10000!!) évvel ezelőtt történt?
http://www.atomeromu.hu/download/6181/A paksi atomeromu foldrengesbiztonsaga.pdf
Egy geológus mondjuk ezt ki tudja zárni? Nem.

Hogyan van védve Paks pld. egy olyan esemény ellen ami tavaly Cheljabisknál történt,(mely környék történetesen az orosz atomfegyvergyártás egyik központja) ahol egy légkörbe belépő meteor egy 500 kilotonna tnt egynértékű robbanást produkált (szerencsére) a felső légkörben?
Vagy egy olyan ellen mint az 1908-as tunguzka esemény ahol egy még ennél is jóval nagyobb robbanás letarolt egy 2000 négyzetkilóméteres területet. Namost ilyen meteorok nagy általánosságban 100 évente jutnak el hozzánk de ez csak az átlag. A világon egy atomerőmű sincs védve egy ilyesfajta becsapódástól.

Ja és van még valami, a háború. Legutóbb a 90-es években volt a környéken, és semmi nem védi ellene az erőműveket. Nincs gyors önszétszedésmegindító gomb. Az elmúlt 10000 évben igen gyakran előfordult de mivel eddig nem voltunk tele
atomerőművekkel, végülis átvészelte őket az emberiség.

Kifelejtettem még korunk nagy slágerét, az irányítórendszerek elleni informatikai támadást, vírusfertőzést. Nagy büszkén Paksot is digitalizáltuk az elmúlt években, megteremtve a lehetőségét egy távolról előidézett üzemzavarnak.
Érdekes példa a Stuxnet nevű vírus amivel a szigorúan titkos iráni atomprogramot sikerült egy időre szabotálni. Egy olyan tervezetet, amit a lehető legnagyobb titoktartással védenek, katonai létesítményekben folyik, és ahol folymatosan készülnek egy esetleges támadásra. Akkor mit lehet művelni egy "civil" létesítménnyel ha valakinek kedve szottyan megtámadni, vagy piacmanipulációs céllal esetleg hosszabb távra kivonni a forgalomból?

Miért kell egyáltalán a kapacitásbővítés?

a. A meglévő kieső régi erőművek pótlására. Ez még indokolt lehet.

b. A növekvő elektromosáram igények kielégtésére. Na ez utóbbi már kérdéses. Ugyanis valójában mitől növekszik az áramfogyasztás? A háztartások áramfogyasztása sok esetben csökken, egyre takarékosabbak a hűtők, mosógépek, lámpák.
A fogyasztásnövekedés főleg a légkondícionálók használatából ered és sok esetben az árammall történő fűtésből.
Ugyanakkor ez általában luxusfogyasztás, a tehetősebbek engedhetik csak meg maguknak, nem alapvető szükséglet. Kérdés hogy érdemes e azoknak az adóforintjaiból ilyen célokra töblettermelést biztosítani, akik nem engedhetnek meg maguknak ilyen berendezéseket? Aki feltétlenül igényli ezeket a berendezéseket, az ne köz pénzéből kapja meg hozzá az olcsóbb áramot.
(A jelenleg csúcsidőszakokban behozott áram ugyanis -legalábbis az áramszolgáltatónak- drágább mint az itthon termelt.)

Vajon szükségünk van e egyáltalán a jelenlegi mennyiségű áram "megtermelésére", és nem lehet e pld. a csúcs és völgyidőszakok különbségét vezérelt árammal (ami akkor jön amikor olcsó, ez az egykori éjszakai áram) kiváltani bármiféle erőműépítés nélkül?
Jelenleg sokszor előfordul, hogy amikor Németországban például túl nagy a szélerőművekkel megtermelt áram mennyisége,azt ingyen adják el külföldre, sőt, néha még fizetnek is érte. Ha lenne egy hálózatunk, ami erre fel van készítve, akkor lehetséges volna hogy mindig akkor induljanak be a lakossági nagyfogyasztó berendezések(mosógép, fagyasztó), amikor a kontinens valamelyik részén töblettermelés van.
Ha ennek megfelelően alakítanánk át az elektromos elosztórendszereinket, akkor adott esetben sokszor az előállítási ár alatt juthatnánk áramhoz a különböző hálózati hullámokat meglovagolva. A termelő ország is jól járna, mert egy fix de nagyon alacsony áron átvennénk a többletet, és nekik nem okozna gondot hogy piacot találjanak neki, vagy hogy leszabályozzák az erőműveiket. (A francia atomerőművek átlagos 75%-os kihasználtságon működnek, ami rendkívül gazdaságtalan)

Egyébként meggondolandó, hogy több fejlett, saját atomtechnológiával rendelkező állam (feltehetően hasonló meggondolások alapján) az atomerőművek folyamatos kivezetése vagy legalábbis részesedésük csökkentése mellett döntött. Úgymint Németország, Japán, és Svájc. Németország a pletykákkal ellentétben a 8 többé kevésbé leállított atomerőmű ellenére is összességében nettó áramexportőr.
http://de.wikipedia.org/wiki/Energiewende#Deutschland
"Obwohl im Jahr 2012 acht Kernkraftwerke weniger in Betrieb waren, verzeichnete Deutschland einen neuen Rekordstromexport. Sogar in den strengen Frostperioden des Winters 2011/2012 während der Tagesspitzenlast blieb Deutschland Netto-Stromexporteur. Im Tagesschnitt wurden 150-170 GWh Strom vor allem nach Frankreich exportiert, das aufgrund seiner vielen mit Strom beheizten Wohnungen eine stark erhöhte Stromnachfrage hatte. Dies entspricht der Produktionsmenge von fünf bis sechs großen Kernreaktoren."

Fordítás: "Bár a 2012-es évben nyolc atomerőmű kevésbé volt üzemben(és mindenki eleinte nagy áramkimaradásoktól tartott)Németország rekor mennyiségű áramot vitt ki. Még a 2011/2012-es tél kemény hidegében is nettó áramexportőrök maradtak a csúcsidőszakokban is. Naponta átlagban 150-170 GWh áramot adtak el főképp Franciaországba, ahol a sok árammal fűtött lakás erősen megnövekedett áramkeresletet okozott. Ez 5-6 nagy atomerőmű teljesítményének felel meg."

Franciaországban, a leginkább atomerőműfüggő országban csak tavaly 7,2 Gw szélerőműteljesítményt építettek, pedig ott saját kézben van az atomtechnológia. A saját legújabb generációs atomerőművük építéséről történő döntés folyamatosan húzódik,a Finnországban(Olkiluoto) épülő prototípus eddig több mint kétszeresen túllépte a tervezett költségeket-3 milliárd euró helyett immár 8,5 nél tartanak a becslések-, és építési határidőket, ugyanakkor még mindig nincs kész.
(Finnországban a korrupció jóval alacsonyabb mint nálunk, Franciaországban, vagy Oroszországban, és nem jellemzőek a hasonló költségtúllépések.)

Szerk: Ráadásul az általunk "nagy érdeklődéssel szemlélt" orosz reaktornak
sincs még sehol sem működőképes, kész változata, így igencsak zsákbamacska hogy mit és mennyiért fogunk kapni.

Közlekedés:

Az elektromos járművek csak akkor környezetbarátok, ha nem CO2-t termelő erőműben termeljük meg hozzájuk az áramot.
Érdekes áthidaló megoldás, amikor akkus elektromos járművek biztosítják a megújulók által termelt időnkénti feleslegesen sok energia tárolását. Így két legyet lehet ütni egy csapásra: Nem kell átmeneti energiatárolókat építeni, és rendkívül kedvező energiához lehet jutni a városi elektromos közlekedéshez. Szintén a németeknél áll mostanság elő az az érdekes jelenség, hogy akinek van lehetősége vezérelt árammal (ami akkor jön amikor a megújulók túl sokat termelnek és túlkínálat van a piacon)tölteni elektromos autóját, az gyakorlatilag olcsóbban autózhat mintha benzint tankolna, és az áram tiszta forrásból jön.
Mivel a megújulókból jóval nagyobb kapacitást kell kiépíteni ahhoz, hogy szél, napmentes időszakokban is meg legyen a minimális termelés, az időszakosan jelentkező csúcsokból származó felesleges energiát így közlekedési célokra lehet fordítani,ami jelentős üzemanyagmegtakarításhoz is vezethet.
Valószínűleg ehhez is köze lehet hogy a BMW egy, a VW meg két új kisebb fajta elektromos autóval jött ki nemrég. Hiszen mire lassan megteremtődnek a szükséges többletcsúcsok a megújulókból, addigra a tömegtermelés miatt szépen lemennek az elektromos autók árai, így néhány év múlva már egy átlagembernek is megéri majd venni (legalábbis városi közlekedésre) ilyen járműveket. Márpedig pont a városi közlekedésben a legrosszabb a hatásfoka a hagyományos autóknak és ott okozzák a legtöbb szennyezést, és többletköltséget.

És egy viszonylag új lehetőség, az összehangolt mini kapcsolt gázerőművek sokasága a pincékben, mely megoldást nyújt a teljesítményingadozásokra: (erőműraj)

A német Lichtblick gmbh ami egyébként egy kisebb energiaszolgáltató, kifejlesztett egy minierőművet ami egy VW Golf gázmotoron alapuló generátor, mely a maradékhőt egy hőtározó segítségével fűtésre, és melegvízkészítésre használja.
http://www.faz.net/aktuell/wirtschaft/unternehmen/minikraftwerke-lichtbl...
http://www.lichtblick.de/privatkunden/bhkw/
2011-ben egyébként megkapták a Német Környezetvédelmi Minisztérium, a Fraunhofer intézet Rendszer és innovációkutatási részlegénenek, és a Német Ipari Kamara találmány díját "Éghajlat és környezetkutatásért".

A rendszer érdekessége, hogy a cég kifejlesztett hozzá egy informatikai rendszert, melynek segítségével elérhető hogy csak akkor kapcsoljon be amikor a hálózatban áramhiány van. 30! másodperc alatt szinkronizál a hálózattal, amire a leggyorsabban bekapcsolható gázerőművek sem képesek jelenleg, ilymódon ideális kiegészítője a megújulóknak. 20 Kilowatt elektromos, és 35 Kilovatt fűtőteljesítményre képes. A keletkezett hő tárolva lesz, tehát az elektromos visszatáplálás idejétől függetlenül lehet használni a kinyert hőenergiát.
Mint fentebb említettem a megújulós energiamodellben amíg a teljes átállás meg nem történik, addig gyorsan szabályozható gázerőművekkel lehet kiegyenlíteni a teljesítményingadozásokat. Energetikailag ez viszont csak akkor hatásos, ha a maradékhőt fűtésre használjuk, hiszen különben felesleges CO2 kibocsátás történik. Az így elégetett fűtésre használt gázt egyébként így is úgy is elégetnénk, hiszen az atomenergiából nyert elektromos energia nagyságrendekkel kevesebb mint amit fűtésre használunk, az ehhez szükséges gázt mindenképpen be kell hoznunk az országba és el kell égetni.
Viszont a maraékhőt távfűtésre használni nem mindenhol lehetséges, az ehhez szükséges vezetékeket sok helyen ki kéne építeni, és ez nem biztos hogy gazdaságos. Pont itt lépnek be az ilyen elosztott kis rendszerek, amikkel gyakorlatilag bármelyik családiházba telepíthető a "távfűtés" vagyis a kapcsolt energiatermelés.
De mennyibe kerül? A cég jelenleg egy ilyen egységért nagyjából 1,5 millió forintot kér. (Mivel energiaszolgáltatóról van szó különböző feltételekkel űzemelteti a készülékeket, ám itt a bekerülési költséggel való számoláshoz ez az összeg iránymutató)
Hány ilyen berendezés a 2Gw-os paksi blokk kiváltásához? 2Gw/20Kw= 100 000 darab. Mennyibe kerülne összesen ez a kapacitás? : 150 Milliárd forintba a 3000 milliárd helyett. Természetesen itt még fizetni kellene hozzá a gázköltséget, ugyanakkor az a gáz így is úgy is fűtésre van használva jelenleg, tehát így is úgy is elégetjük, kifizetjük, itt pusztán annyi történik hogy az elégetett gáz mellé kapnánk még némi elektromos teljesítményt(pusztán a berendezés bekerülési költségéért), mely nem mellesleg pont oly módon szabályozható, hogy ki tudja egynlíteni a megújulókból származó teljesítményingadozásokat.

És mivel állandóan felmerül a vitákban az érv, hogy "de a megújuló vagy van vagy nincs, és különbensem lehet szabályozni", íme egy lehetőség:

Műszakilag megvalósítható könnyen szabályozható hálózati modell sok megújuló erőforrással
Azoknak akik szeretnek vitatkozni :)

Az egész erőforráskeverék folymatosan kerülne kiépítésre, nem kényszerítene a jövőben egyetlen -anyagilag és energetikailag- meghatározott útra, és lehetőséget biztosítana a megújulók nagyobb mértékű részvételére
a keverékben: (Ha bárkinek konkrét érvekkel alátámasztható ellenvetése van -azon kívül hogy hülye vagyok és nem értek hozzá- :) szívesen vitatkozom a kérdésről)

A MAVIR adatai szerint 2022-ig 4 GW kieső erőműkapacitást kell pótolni, tehát a paksi beruházáson kívül még komoly összegek fognak egyéb erőművek építésébe folyni, persze hogy ebből mennyi az állami és mennyi a magántőke
az kérdéses. Az itt vázolt lehetőség azt mutatja meg hogy hogyan lehetne a paksi bővítéshez hasonló összegből egy összességében több energiát termelő rendszert kiépíteni, ami nem növelné CO2 kibocsátásunkat a jelenlegi szint fölé,(sőt, inkább csökkentené ) még a paksi blokk kiesése esetén sem, ugyanakkor sokkal rugalmasabban tudna alkalmazkodni a jövőbeni nemzetközi gyors kínálat-kereslet ingadozásokhoz.

Tehát az elmélet:
-A régi paksi blokkok futnak, ameddig le nem jár az élettartamuk, tehát a 2030-as évekig.(2GW)
-Kivonunk a rendszerből minden olyan erőforrást amely nincs maradékhőhasznosítással összekapcsolva.
Így marad kb 2GW nagyerőművi igénybe vehető kapacitás ami a jelenlegi távfűtéses rendszerek fenntartására lesz használva.
-Kiépítünk 2 GW beépített teljesítményű gázmotoros minierőmű hálózatot olyan épületekben ahol jelenleg gázfűtés van, tehát ezek is gyakorlatilag távfűtő üzemben fognak működni, így annyival kevesebb gázfogyasztásunk lesz, amennyit a tervezett, vagy még termelő ccgt nagyerőművek maradékhőhasznosítás nélkül fogyasztanának.(1,5 milló forint /darab/20KW tehát 150 milliárd forint-100000 db egység)
Most tartunk tehát 6GW erőművi igénybe vehető kapacitásnál, ami már több mint az éjszakai folyamatos szükséglet. És bármilyen időjárás esetén működik.

-Kiépítünk 1GW átalagos teljesítményt szolgáltató szélerő kapacitást, ahol a telepített teljesítmény kb 4GW (Lásd Markbygden szélpark, 1500 Milliárd forint)
-Képítünk 2 GW Napelemkapacitást (Abból a fajtából amiből a Gúgli mostanság épít, s melyből ez a kapacitás jelenleg kb 333 milliárd forintba kerülne.)

Így tehát nagyjából 10 éven belül lenne a megmaradó(megtartott) nagyerőműkapacitásokon(2GW) kívül nagyjából 2000 milliárd forintból egy 2GW bármikor igénybe vehető(de nyáron nem folyamatos üzemben, hiszen akkor kisebb a hőigény) gázzal működő erőműkapacitás, amely alig növelné a gázfogyasztásunkat. (Nem olyan arányban mint ugyanekkora ccgt nagyerőmű kapacitások tennék maradékhőhasznosítás nélkül pld. Günyűi)
És hozzá nagy átlagban 1GW szélkapacitás
(25%-os kiasználtságot feltételezve, mely a legmagasabb szélkerekekkel elérhető), és a nappali órákban 200MW-2GW napáram, amely nyáron teljes mértékben lefedné a csúcsigényeket, télen borult időben meg legalább 200MW-al tudna besegíteni.

Magyarán völgyidőszakban(éjjel) megtermelhető a teljes hazai fogyasztás akkor is ha nem süt a nap nem fúj a szél.
Éjjel 1GW-4GW nappal pedig 1,2-6Gw megújuló állna rendelkezésre, mely lehetővé tenné, hogy nyáron a nappali csúcsban ne szoruljunk behozatalra.

Előnyök és hátrányok:

A rendszer legkevésbé hatékony üzemmódjai:

a. A gázmotoros minierőmű mechanikai hatásfoka (ami az áramtermeléshez kell) kb 35-38% , ami azt jelenti, hogy ha nincs szükségünk a maradékhőre, akkor arányaiban másfélszer annyi gázt fogyasztanak mint a nagyerőművek.
Ilyen nyáron akkor fordulhat elő amikor legfeljebb némi használati melegvizet kell fölfűteni, és csak éjszaka, hiszen nappal a 2GW napenergiára bizton lehet számítani.(felhős időben is) Szóval ha nyáron nappal pont nincs szél,akkor mondjuk (2GW paks+1GWnagyerőmű+1GW minierőmű+2GW Napenergia=6GW)Tehát legfeljebb 1GW behozatalra szorulunk TELJES szélhiány esetén.
Vagy kicsit rosszabb hatásfokkal magunk is meg tudjuk termelni a hiányzó 1-2 Megawattot.

Éjjel, ha semmi szél nincs, akkor vagy rossz hatásfokkal üzemeltetjük a rendszert ha ez az olcsó,(2GW paks 1GWnagyerőmű,1GW minierőmű=4GW)de magunk termeljük meg az áramot, vagy behozunk valahonnan áramot, ha épp rendelkezésre áll, vagy olcsóbb, hiszen a rendszer nagyon gyorsan szabályozható. Nappal egyébként a teljesen szélcsendes időpontokban még jó
esélyünk lesz Németországból vagy Dániából felvenni az ottani fölösleges napáramot, sőt, 10 év múlva lehet hogy minden olyan ország fillérekért fogja adni, amelyiknek nem elég rugalmas a hálózata a leszabályozáshoz.(a nagyerőművek miatt) És ez a külföldi szélenergiatöbbleteke is vonatkozik.

Ráadásul, ha időnként(a teljes nap és szélhiányos időszakokban) rossz hatásfokkal is üzemel a rendszer "kisegítő" üzemmódban, még akkor is összességében kevesebb gázt fogyasztunk mint a mostani, folyamatosan működő, maradékhőt egyáltalán nem hasznosító erőművekkel.

b. Másik lehetséges szélsőséges üzemmód, ami főleg télen fordulhat elő, hogy a hő kell, az áram meg nem, mert fúj a szél, süt a nap.
Ez nem olyan nagy baj, hiszen a berendezés fűtési hatásfoka legaláb olyan jó mint egy kondenzációs kazáné, tehát legrosszab esetben ott tartunk mintha normál üzemben fűtenénk egy kazánnal, nem lesz nagyobb a gázfogyasztás. (De persze a megtermelt áramot is lehet ilyenkor fűtésre fordítani, és akkor még nagyobb az összhatásfok.)

-Télen a nappali csúcsban teljes szélcsendben borult idő esetén(Legrosszabb eset) 6GW csúcsterhelésnél sem szorulnánk

behozatalra.(2GW paks +4GW gáz+ 200MW nap=6,2GW), Éjjel nap nélkül is bőven elég az összeállítás, hiszen ilyenkor kell a hő,és csak 4 GW az áramigény.

A rendszer előnyei a jelenlegi nagyerőműrendszerekkel, és a mostani "hagyományos" minierőműves termeléssel szemben:

-A minierőműraj tökéletesen illene a szél, és napenergiához, hiszen baromi gyorsan szabályozható, a jelenlegi távhőrendszerrel szemben tárolja a hőt, és energiakihasználtság szempontjából akkor működik a legnagyobb hatásfokkal, ha
csak viszonylag ritkán megy, szakaszosa, pont olyan ütemben ahogy jön és megy a szél, napenergia, és pont annyit, mint amennyi az adott háztartás hőigénye.

-Ez az az üzemmód, amit a jelenlegi kapcsolt üzemmódban dolgozó távfűtési rendszer nem tud, az energiatárolás hiányából adódóan, hiszen ott mindig kell egy alap szinten mennie a rendszernek, hogy legyen elég forró víz a távhőcsövekben, a szakaszos üzemelés nem lehetőség, még akkor sem ha épp nem lehet mit kezdeni a hővel.

-Sőt a jelenleg önállóan üzemelő minierőművek sem hasonlíthatóak össze vele, hiszen ezek egymástól függetlenül kapcsolgatnak ki, be, ami -pláne a kötelező átvételi rendszerrel- vagy azt eredményezi hogy a hő már nem megfelelően lesz hasznosítva,(felesleges hőt termel) vagy nagyszámú egység esetén a sok berendezés -egyedül a hálózati frekvenciától függő- ki, és bekapcsolása bizonytalan viszonyokhoz vezet a hálózatban.

-Ha megfelelően túlméretezett beépített termelőkapacitásunk van ilyenekből, akkor elérhető, hogy mindegyik egység csak és kizárólag annyit menjen mint az adott háztartás hőigénye, se többet se kevesebbet.

Például ha egy egység már felfűtötte a beépített tárolóját, ámde a hálózatnak további elektromos betáplálásra van szüksége,átadja a munkát egy olyan egységnek, ahol még további hőszükséglet áll fenn. És természetesen nagy hálózati ingadozások esetén hirtelen nagyszámú egység kapcsolhat ki-be anélkül hogy a kombinált ciklusú gázerőműveket bolygatni kéne, mindezt jóval alacsonyabb reakcióidővel.

-Ráadásul ha olyan háztartások vannak kiválasztva a minierőműtelepítéshez amikben egyébként elektromos bojlerrel fűtik a vizet a gázfűtés mellett, akkor további jelentős elektromos árammennyiséget lehet megtakarítani.

-Ha nagyon akarnánk itthon is gyárthatnánk, de mint a blogban leírtam lehet ilyet már készen venni, az informatiakai rendszerrel együtt.

A rendszer lényege egyébként az informatika, hiszen mint említettem maguk a termelő egységek régóta léteznek, de a nem összehangolt viselkedésük miatt sokkal rosszabb az összhatásfokuk, és nem lehet velük finom hálózatszabályozást megvalósítani.

Amennyiben viszont a Pakshoz képest megspórolt 1000 milliárdból a régi paksi blokkok kifutása után kiépítünk további 4GW teljesítményű minierőmű rajt,-300 milliárd Ft-(és a maradék pénzből még további kb 500 MW szélapaciást, vagy 4 GW napkapacitást-700 milliárd értékben, esetleg vegyesen) akkor elérhető, hogy a minierőművek hőtároló mivoltából adódóan úgy termeljünk télen nyáron elektromosságot gázból, hogy ez semmilyen többletfogyasztással ne járjon az amúgy használatimelegvízkészítés, vagy vagy fűtés céljából elégetett gázmennyiséghez képest.
Hiszen alig fordulna elő, hogy a 6GW teljes kapacitás berendezéseinek akár nyáron is többet kelljen működni mint a melegvíz igény.

Tehát összességében, ha a most Paksba önteni tervezett pénzből egy ilyen rendszert építenénk, akkor az:
-Nem kerülne többe.

-A mostani tervekhez képest jóval több megújuló energia lehetne a rendszerben, az időszakos völgyidőszakokat nem számítva
sokszor az áramtarmelés fele (átlagosan talán 3GW) zöld energia lenne.

-Mégis nagyjából lefednénk a hazai keresletet akkor is ha nem fúja szél ha nem süt a nap

-A földgázfogyasztás és a CO2 kibocsájtás annyival csökkenhetne, amennyi jelenleg a maradékhőt nem hasznosító erőművek fogyasztása, de semmiképpen sem nőne, amivel márpedig a hagyományos megoldáskat követő tervek számolnak.

- Az EU-tól támogatási pénzeket kaphatnánk.

- Növelné a foglalkoztatottságot, rengeteg mindent magunk is gyárthatnánk hozzá a későbbiek során.

-A rendszer sokszor fillérekért föl tudná venni a külföldi megújuló hullámzások áramát, vagy atomerőművek kihasználatlanságából eredő atomáramot, de általában bőven tudnánk kivinni is ha az éri meg jobban.

-Rugalmasan kis lépésekkel folyamatosan alakítható az egész az aktuális gazdasági, energiapolitikai helyzet függvényében,
tehát nem szalasztanánk el a lehetőséget ha később a megújulók ára még tovább zuhan. Nem kell várni a kiépítés megkezdésével, hiszen itt jóval kisebb a veszteség, egy esetleges pálfordulás kapcsán mint a drága, és hosszasan épülő nagyerőműveknél. (Egy félig elkészült Paks II maga a pénztemető, de ez minden nagyerőműre igaz, ami végül nincs kihasználva, vagy nem fejeződik be)
Bár még a nyilvánvalóan szénhidrogén és atompárti elemzések is szinte csak a megújulók terjedésével számolnak.

-Nem 2 GW termelést biztosítana, mint Paks II hanem lényegében a teljes magyar áramigényt megtermelné.

-Bele lehet tölteni biogázt is a földgázrendszerbe, tovább csökkentve így a behozatalt. (Ezt persze most is meg lehetne tenni)

-Elosztott áramtermelés valósul meg, mely jelentősen csökkenti a hálózati veszteségeket, és vészhelyzetekben nagyobb
biztonságot nyújt.

-A szeles-napos csúcsidőszakokban megjelenő jelentős zöld töblettermelést közlekedésre lehet fordítani, és ezáltal akár tárolni is lehet a többletet tárolók nélkül, az autók akkujában. Vagy akár onnan visszanyerni ha kell. (Pakshoz is javasolnak valami völgyzárógátas tárolást mellesleg a MAVIR doksiban, mert mi van ha mégsem tudjuk eladni az áramot. Érthetetlen hogy pakshoz elfogadható a tározóépítés,máshoz meg nem...)

Akit érdekel a téma, az tanulmányozhatja a MAVIR-nak a közép, és hosszútávú energiaellátásról szóló dokumentumát,nagyon érdekes olvasmány.
http://mavir.hu/documents/10258/15461/Forr%C3%A1selemz%C3%A9s_2012.pdf

Ugyanakkor sajnos kiderül belőle hogy ez az összehangolt minierőműrajos megoldás(feltehetően a technológia 1-2 éves mivolta miatt) teljesen elkerülte a tervezők figyelmét mint létező lehetőség. (És bár maguk a pici gázmotoros
erőművek már régóta léteznek, itt a valódi újdonság a sok 10 vagy 100 ezer egységnek az érvényes hálózati viszonyoknak megfelelően összehangolt működése mint már említettem.)
Illetve szintén kiderül a dokumentumból, hogy elméletileg az elkövetkezendő 10 évben több gigawatt szénhidrogénalapú tüzelőanyagokra épülő erőmű építése van tervbe véve (egyenként felsorolva a dokumentumban tervezett kapacitásokkal), és 2022-ig összesen pusztán 800 MW! telepített szélkapacitás és 90MW!!! napenergiakapacitás kiépítését tervezzük. Ami egyértelművé teszi, hogy semmilyen olyan komoly hálózatirányítás , és teljesítményvezérlés beépítésevel nem számolnak ami komolyabb mértékű megújuló energia beillesztését lehetővé tenné a hálózatba.) :( Szóval sajnos úgy tűnik a dokumentum készítői komoly lemaradásban vannak.

Egyébként meggyőződésem, hogy Németországban is ilyen minierőműrajokkal fogják megoldani a nagy teljesítményingadozások gondját, amint elkészül egy egységes informatiakai rendszer, amivel nem csak a fent említett gyártó,
hanem esetleg bármely gyártó (van egy pár) minierőműveit össze lehet hangolni, feleslegessé válnak a nagyerőművek (Kivéve természetesen a nagy távfűtő rendszerek erőműveit ahol azonban esetleg célszerű lehet a hőtárolás kiépítése, amit a MAVIR elemzése is javasol.)

No ennyi. Lehet jönni megcáfolni. Ha bárkinek van energetikus ismerőse aki nem ül túl magas lovon, akkor annak a cáfoló
véleménye is jöhet! :)

Egyébként az egyszerűség kedvéért most nem számoítottam be, hogy van jelenleg összesen 2720 MW kiserőművi kapacitásunk amiben benne van a jelenleg telepített nap, szél, biomassza, minierőmű hulladékégetés stb, mert ott egyenkén kéne vizsgálni hogy melyiknek mennyi még az élettartama, érdemes e működtetni (olyan biomasszaerőművek amik esetleg rossz hatásfokkal
működnek, vagy erdőirtásokban segédkeznek) és a többi.

Ja és szerintem senki nem tud mutatni egyetlen olyan BME-s írást, tankönyvet, vagy előadást, amiben ez a lehetőség benne van,és a szakemberképzés része, és korábbi dátumú mint mondjuk 2010, amikor a tanulmányok készültek.
De nem ellenőriztem le, fogadhatunk! :))

És zárásként kedvrontásul néhány idézet a MAVIR doksiból arra az esetre, ha megvalósulna a jelenleg tervezett összes szénhidrogénalapú erőműbővítés:

"Mivel a 2027-re vonatkozó teljesítőképesség-mérlegben feltételeztük, hogy a húszas években nem épül új CCGT egység földgázra, 2027-ben ugyanannyi új nagyerőmű lesz ezzel a technológiával, mint 2022-ben. (A meglévő kombinált ciklusú blokkok leállítása sem esedékes 2022 és 2027 között.) Ugyanakkor az összes tervezett beruházás megvalósulásával a korábbi időszakban olyan nagyléptékű bővítés történne (földgázos CCGT túlépítés), ami akár a nukleáris bővítésre is kihatással lehet. Az első új atomerőműves blokk korábbi üzembe helyezése jelentősen befolyásolhatja a tervezett beruházások megtérülését.
Mindezek tükrében felvetődik tehát, hogy a húszas években épülő nagy
atomerőműves egységek már túl „soknak” bizonyulhatnak átmenetileg az addig
kiépülő fosszilis, földgázbázisú erőműpark mellett. Jelentős exporttal persze
kezelhető lenne (számításainknál ezt feltételezzük) akkor, ha a térségben nem
valósulnának meg egyidejűleg új atomerőművek, például Csehországban,
Szlovákiában, Bulgáriában, Romániában, esetleg Lengyelországban és
Szlovéniában. Természetesen a nagy blokkokkal egy időben nagy tartalékot is kell építeni a biztonságos üzemeltetéshez.
"

Szóval annyi szénhidrogénalapú erőműre van terv hogy ihaj! Éljen az energiafüggetlenség! Nem csoda hogy a sok "szakember" nem szívesen látja a megújulókat, hiszen máskülönben csökkenne a szénhidrogénfogyasztás, és
nem lenne annyi nagyerőmű építés.

Illetve még egy idézet a 2022-es állapotra vonatkozóan ha megvalósul a tervezett összes szénhidrogénalapú erőműberuházások:
"Az exportszaldó közelítőleg a Paksi Atomerőmű teljes éves villamosenergiatermelését teszi ki. Ilyen nagymértékű export véleményünk szerint csak akkor válhatna realitássá, ha térségünkben számottevő szénerőművi kapacitást állítanának le, illetve elállnának a tervezett atomerőművi beruházások egy részétől."

Vagy, 2027-es előrejelzés:
"A már üzembe került földgáztüzelésű kapacitások miatt az atomerőmű-fejlesztés és a megújulós bővülés csak csökkenti, de nem szünteti meg hosszú távon az erőműves többlet-földgázigény terhét."

Sajnos az egész elemzés kiindulási alapja kérdéses. Két lehetséges változattal számol:
A. Lesz Paks II,két blokkal és minden tervezett erőműberuházás mevalósul. Következtetés:Alig tudunk mit kezdeni a főkén gázból és kisebb részben atomból megtermelt energiával, lehet hogy el sem fogjuk tudni adni.

B.: Csak a legvalószínűbb beruházások valósulnak meg, 1-2 gázerőmű, és természetesen PaksII de csak 1 blokkal.
Következtetés: Hát bizony árambehozatalra fogunk szorulni. Magyarul ha nincs jó sok atom meg gáz, akkor áram sincs.
Kész, nekünk kőbe van vésve hogy csak 800 MW szélenergiánk lehet, és 90MW napenergiánk, akkor is ha a fene fenét eszik is, mert különben nem lehet 20 évvel ezelőtt megtanult módszerekkel szabályozni a 20 éve megtervezett hálózatot.

Bár az írás több helyen említi, hogy milyen nagy arányban fejlődnek a megújulók, és emiatt mennyire más lehet majd a jövőben az egész árampiac, áramellátás, és hogy teljes a bizonytalanság emiatt, azonkívül mekkora szerepet fognak játszani a jövőbeli gyors kereslet-kínálat ingadozások, még véletlenül sem merül fel sem az hogy felvázoljanak egy valóban megújulókra alpuló változatot, nehogy kiderüljön hogy ilyen létezik, (s hogy a magyar és a német fizika nem tér el egymástól) sem nem térnek ki rá, hogy a tervezett erőműpark hogyan lesz vajon szabályozható a több helyen jelzett jövöbeni erős ingadozások tekintetében.

UI.: Monsternek: Előre is kérlek hogy szokásoddal ellentétben ne vidd el a topikot a belpolitikai sárdobálás irányába! Köszi!

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítások mentése” gombbal rögzíthető.
1
monster képe

Ha már így külön

Ha már így külön megszólíttattam, akkor az agyuk helyén egy fonnyadt narancsot rohasztóknak üzenem: REZSICSÖKKENTÉS REZSICSÖKKENTÉS REZSICSÖKKENTÉS REZSICSÖKKENTÉS REZSICSÖKKENTÉS!!! Az ő szellemi nívójuknak ennyi elég is.
Másfelől egy ilyen globális problémát sajnos nem lehet nemzetállami szinten kezelni. És a probléma sem pont a villanyáram előállítása. A globális probléma az az, hogy a homo sapiens állatfaj az egyetlen a földön amelyik nem a rendelkezésére álló erőforrásokhoz optimalizálja a populációja létszámát, hanem a megszaladó létszámához próbál minden erőforrást fenntarthatatlan módon kizsigerelni.
Arra lennék még kíváncsi hogy Regensburgtól hazabiciklizve a Duna mentén miért láttam rengeteg vízerőművet Bősig, és utána egyet sem?
Magam részéről szabvány duplájával szigetelt tető alatt élek és sok LED-es lámpát használok. Már a honi izzók cseréjével LED-esre tán az egész Paksot le lehetne állítani.
Műszaki emberként számomra nyilvánvaló hogy a Szaharát kell napelemekkel telerakni és onnan vinni az áramot mindenhova ahol nincsen elég. Hogy ez politikai és egyéb rövidtávi kisszerű piti okok miatt nem valósul meg, azzal nem tudok mit kezdeni. Talán először a világbékét kell elérni, minden más csak utána jöhet.

2
srich képe

Hagyd a politikát, nehogy

Hagyd a politikát, nehogy Recskre, Hortobágyra, vagy a gulág-ra kerülj!
Az állításokat nem megkérdőjelezve, vagy cáfolva, pusztán a kérdésedre válaszul:
Bősig a Duna esése min.30cm/km, a Magyarországi szakaszon max. 12cm/km.
A Líbiaiak számára nyilvánvaló, hogy a Kárpátok erdeit kell hőerőművekben eltüzelni, hogy legyen mivel tölteni a tevéken a GPS-t.

-Úton az idő is csak út.-

3
aghla képe

A rezsicsökkentés

A rezsicsökkentés természetesen ebben a formában marhaság, ezt ők is tudják. Nem hülyék, hanem ezzel tudnak hatalmon maradni és elvégezni azt, amit elterveztek. Az utóbbi miatt lehet kritizálni vagy egyetérteni.

"nem a rendelkezésére álló erőforrásokhoz optimalizálja a populációja létszámát"
Ezzel kapcsolatban mit javasolnál?

4
Hotyhogy képe

"Ezzel kapcsolatban mit

"Ezzel kapcsolatban mit javasolnál?"

Ovszert? Vagy coitus interruptust? :-)

5
monster képe

Oktatás, nevelés,

Oktatás, nevelés, információval ellátás.
Hagyni az evolúciót működni.
Hozzám ne hívjatok mentőt ha szívrohamot kapok bringázás közben.

7
monster képe

Átvette szerepét a kultúrák

Átvette szerepét a kultúrák sokkal gyorsabban versengő evolúciója. Amúgy a biológiai evolúció tovább működik a homo sapiensben, csak kvázi visszafele, kontraszelekcióval, mert a megnövekedett tudásával életben tart egy csomó olyan terhelt egyedet akik a természetes szelekcióval nem szaporodnának tovább.

8
aghla képe

Védőoltások? Koraszülöttek?

Védőoltások? Koraszülöttek? Rákosok? Éhesek?
Na jó, nem rugózom ezen tovább. Tudom hogy nem vagy OLYAN, de ez a mondat kicsit nácisra sikeredett.

9
monster képe

Nekem elég lenne itten

Nekem elég lenne itten 5millió magyar és kétszer akkora egy főre jutó GDP.
A rák nem illik a felsorolásba, főleg az életpálya végén jelentkezik, olyan életkorban amire nem volt tervezve az emberi egyed. De kétségtelen hogy gyógyításával rengeteg erőforrást lekötünk és eredménye sokszor csak kétséges szenvedésmeghosszabbítás.
Ezek olyan kérdések, amiket nem lenne szabad a szőnyeg alá seperni, se álszent humanitárius módon beszélni róluk. Pl. ma hallottam a rádióban hogy csak egyik afrikai országban 200ezer ember hal meg évente AIDS miatt. No akkor mi legyen azokkal?
Én azt kívánom, hogy a Föld minden lakosa élhessen olyan életszínvonalon mint én. Annyi erőforrás meg egyszerűen nincsen mint amennyi ember, lásd elektromos energia.
Nácisra ki lehet fordítani az általam javasolt létszámstoppot, (ami ígyis-úgyis be fog következni, csak mennél későbben annál fájdalmasabban), de az sokkal kulturáltabb eszközökkel kell megvalósítani. Kínában mit gondolsz, van-e családi pótlék, gyes, gyed, gyerekadókedvezmény, családi adózás, ilyenek?

10
Fly képe

"Én azt kívánom, hogy a Föld

"Én azt kívánom, hogy a Föld minden lakosa élhessen olyan életszínvonalon mint én."
Semmi akadálya... Földünk kb. 50 milliárd ember szükségleteit lenne képes fedezni. Az erőforrásoknak nem a mennyiségével, hanem az elosztásával van probléma.

11
monster képe

A fejed lágya 50milliárd. Nem

A fejed lágya 50milliárd. Nem akarom hogy megéljed amikor az 50 milliárd mindegyike reggel beül a kocsijába és elfordítja a slusszkulcsot. Merthogy arra is van joga ugyebár az azonos életszínvonal keretében.
De legyen igazad, és fogadjunk el egy számot, tetszőlegeset, 2-t vagy nagyobbat. Hogyan érnéd el hogy ne legyen másnap eggyel több a létszám?
http://hu.wikipedia.org/wiki/Egyk%C3%A9z%C3%A9s

12
Törzsmókus képe

[citation needed]

[citation needed]

13
monster képe

Aj, Fly biztos azt hiszi hogy

Aj, Fly biztos azt hiszi hogy egy nyomorgó csóré biciklista vagyok... Végülis konkrétan az én életszínvonalamról volt szó.

14
ízirájder képe

én nem nagyon bízom ezekben a

én nem nagyon bízom ezekben a számokban. Jobbára szerintem úgy keletkeznek, hogy egy agrármérnök a teljes rendelkezésre álló területet felszorozza a legegyszerűbb tömegnövények hozamával, esetleg némi területi súlyozást végez a sivatagok és csernozjomok közt, de kétlem ,hogy kibírnánk több mint egynéhány évtizedig, ha leírtanánk minden természetes növénytakarót és ezzel a faunát is. Ilyesmivel szembesülnénk, mint tömeges kártevőinvázió, ez ellen túlzott vegyszerezés, az egyoldalú táplálkozásból következő elsatnyulás, azaz több és újabb betegségek, amik ellen az eltűnt génkincs miatt tehetetlenebbek lennénk, stb...

15
Fly képe

Nem feltétlenül. A jelenlegi

Nem feltétlenül. A jelenlegi létszámnál pl. az éhezés megszüntetésére elég lenne az az élelmiszermennyiség, ami az USA-ban a szemétbe kerül...

16
ízirájder képe

ámen

ámen

17
biktop képe

Itt elég parázs vita alakult

Itt elég parázs vita alakult ki az atomenergiáról:

http://chikansplanet.blog.hu/2013/10/30/81_az_olcso_atomenergia_mitosza

Amúgy ajánlom a fenti blogot, mert elég sok bejegyzés passzol a fenti témához.

Pl. egy napelempark létrehozása:

http://chikansplanet.blog.hu/2013/08/09/70_fenntarthato_megujulo_energet...

18
Drake Ramoray képe

Paks bővítése helyett

Paks bővítése helyett egyértelműen megújuló energiaforrások fejlesztésébe kellene fektetni a Paksra költendő pénzt. Ami Magyarországon szóba jöhet a nap- és szélenergia mellet, az egyértelműen a geotermikus energia. A geotermikus gradiens viágszerte kiemelkedő értékű (50°C/km vs. világátlag 30°/km), emiatt tele vagyunk termálvizekkel is. Ezekből bőven fedezni lehetne az egész ország szükségletét.
A napenergiával kapcsolatban szkeptikus vagyok, egy tanulmány szerint a jelenlegi (2013) technológiával készülő napelemek előállításához több energia kell, mint amennyit élettartamuk során előállítanak. Vagyis ha a napelemeket fosszilis energiaforrás segítségével állítják elő, nincs értelmük. Lehet benne valami, mert a napelemek szilícium alapúak és köztudottan sok energia homokot olvasztani, a hatékonyságuk (10% alatt) és élettartamuk meg sajnos még mindig alacsony.

19
biktop képe

Azért van pár folyónk is...

Azért van pár folyónk is... ;)

20
Törzsmókus képe

ja, csak tök laposak. ;(

ja, csak tök laposak. ;(

21
Vid képe

Ahol az alagutat építettük a

Ahol az alagutat építettük a duna mellett az autópályának építhetnénk fölé egy hegyet is, így látszana hogy miért van ott az alagút és megoldódna a gond :)

22
biktop képe

Az mindegy, mert mozogni

Az mindegy, mert mozogni mozog.

23
ízirájder képe

...alacsony mozgási

...alacsony mozgási energiával. Hatalmas területet kell elárasztani (hisz a környéke is lapos) egy alacsony gáthoz

24
biktop képe

Nem csak gátak vannak, hanem

Nem csak gátak vannak, hanem kerekek is. Csak ezt már kicsit elfeledték, valahogy nem akarják, mert nem elég gazdaságos. Pedig jobban néznek ki, olcsóbbak és többet tudnak, mint egy szélkerék. Csak fejleszteni kellene...

Lakossági nézőpont:

Az ELMŰ-ÉMÁSZ-nál pl. két lakossági rendszerre igényelhető HMKE (háztartási kiserőmű) tarifa, a víz nincs benne:

http://www.elmu.hu/alternativ-energia

Pedig milyen jó nézne ki, ha a házad oldalán lenne egy kerék, ami adja az áramot:

http://www.dijitalsanat.com/data/media/314/Water_Mill.jpg

25
ízirájder képe

egy folyóparti házhoz okés,

egy folyóparti házhoz okés, de nem működtetsz vele egy elektromos vaskohót vagy egy nagyvárost

26
biktop képe

Mennyivel tud kevesebbet egy

Mennyivel tud kevesebbet egy szélkeréknél?

27
ízirájder képe

nem tudom, gondolom

nem tudom, gondolom összemérhető, a gond, hogy mindkettő nagyon keveset tud.

28
Icarus képe

Ha már valami, akkor

Ha már valami, akkor geotermikus energia. Sajnos nap és szélenergia szempontjából se nem vagyunk kifejezetten szeles, sem kifejezetten napos ország.

Egyébként az az érzésem, hogy az atomenergiával szemben túl nagy a félelem itthon.

29
Vid képe

Hát a japánok pld. egyáltalán

Hát a japánok pld. egyáltalán nem féltek 2011-ig. Amúgy mint a japán példa mutatja az atomerőműnél nem csak a környezeti katasztrófák okozhatnak gondot, hanem az is hogy átláthatatlan hogy akkor most ki milyen határértékekre tervezi az egészet, mennyire tartja be az előírásokat, és hogy mennyi pénz folyik el a meglehetősen bonyolult tervezésben és kivitelezésben.
Szóval elméletileg jó, gyakorlatilag meg nem.
És fejlődni meg mindig csak akkor fejlődik ha van valami nagy katasztrófa, mert ugye a fejlesztés drága. Ha az elmúlt 50 évben fejlesztettek volna már rég kész lenne a nagyban ígérgetett tóriumos erőmű, és ha az tényleg olyan jó, akkor most mindenütt az lehetne, és semmilyen gondunk nem lenne. De ha ennyit fejlesztettek volna, akkor meg soha nem lett volna olcsó az atomenergia, tehát eleve nem is használtuk volna. Vagy csak csak túl sok pénzt tettek zsebre az építő cégek.
Ugyanez van a GMO-val: Addig jónak tűnik amíg nem végzel átfogó élettani, és környezeti hatástanulmányokat minden egyes típusra. Namost ha valaki ilyet elvégezne, úgy mint azt a gyógyszereknél kell (persze ott csak az embert kell vizsgálni pár hónapig tartó gyógyszerszedésre, és nem pld a rovarokat, állatokat, talajt stb) akkor olyan drágává válna a cucc hogy nem venné meg senki. (Persze hosszútávon így is drága csak ez elsőre nem szembetűnő)

30
monster képe

A japán atomerőműnél

A japán atomerőműnél szerintem bezavart a magántulajdon és -működtetés. Ilyesmit csak állami kézben lehet tartani és nem spórolni semmin.

31
Icarus képe

Jónak tűnik és jó is ha nem

Jónak tűnik és jó is ha nem vagy egy elvakult összeesküvés elmélet hívő hanem józan ésszel gondolkodsz.

32
Vid képe

Mi a jó, és hol az

Mi a jó, és hol az összeesküvéselmélet abban amit leírtam?

33
pere képe

Ez a geotermikus energia

Ez a geotermikus energia furcsa.Ha jól tudom,a világon mi vagyunk a 2. leggazdagabbak Izland után,ott az áram 13%-át és a fűtés 90%-át fedezi. Érdekes,hogy Olaszországban 3x annyi áramot termelnek geotermikus energiával mint Izlandon.
http://www.origo.hu/tudomany/debreceni-egyetem/20120329-magyarorszag-nem...

34
Vid képe

A földhő, legalábbis a nálunk

A földhő, legalábbis a nálunk legegyszerűbben kinyerhető formája inkább fűtésre lenne alkalmas mint áramtermelésre, viszont arra nagyon. Csak mivel paks áramot termelne inkább az áramtermelőket említettem.
A napelemek energetikai megtérüléséről ezt írja a német wikipedia (ott jóval többet írnak róluk mint az angolon):
"Am besten schneiden Dünnschichtmodule ab, die sich nach 1,5 Jahren (Richtwert) amortisieren (südeuropäische Strahlungsbedingungen). Anlagen mit mono- oder multikristallinen Zellen benötigen zur energetischen Amortisation etwa 1,7 bis 4,5 Jahre[50][51] Diese Werte hängen natürlich von der tatsächlichen Energieausbeute (d. h. von der Sonneneinstrahlung) und den verwendeten Vergleichskraftwerken ab. Auch ist zu beachten, ob Solarzellen, Module oder ganze Systeme (inklusive Wechselrichter und Anschlussinfrastruktur) betrachtet werden. Ältere Untersuchungen zeigen bei Si-Solarzellen teilweise höhere Werte, was mit der Nutzung von Restsilicium aus der Chipindustrie zusammenhängt."
ford:
"A leggyorsabban a vékonyréteg-egységek szerepelnek, amik 1,5 (irányérték) év alatt "amortizálódnak"(európai körülmények között). Egy és többkristályvonalas cellák energetikai megtérülése 1,7-és 4,5 évig tart.Ezek az értékek természetesen a tényleges enrgiakinyeréstől függenek (a napsugárzástól) és az összehasonlításhoz felhasznált erőművektől. Szintén figyelni kell rá, hogy napelemeket, vagy teljes rendszereket (beleértve az átalakítókat, és a bekötőrendszereke) szemlélünk. Régebbi vizsgálatok silícium napelemeknél részben magasabb értékeket mutatnak, ami a csipgyártásból megmaradt maradékszilícuim használatával van összefüggésben."

Szóval nem igaz hogy nem hozzák vissza a befektetett energiát. És az értékeke folyamatosan javulnak, 10 év múlva már ennél is jobbak lesznek.
ráadásul teljesen elosztott rendszerként működhetnek, a kiépítésükkel az államnak nem is kell foglalkoznia.

35
pere képe

Nem tudom mennyi igaz belőle

Nem tudom mennyi igaz belőle (mert hát ugye politikusnak hinni...), de a finanszírozásnál elég érdekes adatok vannak : http://javorbenedek.blog.hu/2013/10/31/fellebbent_a_fatyol_pakson_draga_...

36
urijimi képe

Szerintem első lépésben az

Szerintem első lépésben az energia felhasználását kellene ésszerűsíteni.
Először is a lakosságnak nem olcsóbban kell adni az energiát, hanem azt elérni, hogy használjon kevesebbet. Az épületek, nyílászárók cseréjét, szigetelését kellene támogatni. Egy 20-30 éves vagy annál öregebb családiházat ha megfelelően körbeszigetelnek és lecserélik a nyílászárót, plusz egy hatékony kazán csere, és kb 40%-al csökken az energiaigény. Ez lenne az igazi rezsicsökkentés. Ráadásul sok ezer munkahelyet teremtene pont annak a rétegnek, akiknél a most magas a munkanélküliség. Ez valószínűleg megoldható lenne abból a pénzből, amit most közmunkára költenek, illetve a mostani rezsicsökkentés árából.

Ha a lakóingatlanjaink energiafelhasználása jelentősen csökkenne, és mondjuk a középületeket, plázákat és egyéb létesítményeket télen nem fűtenék fel 22fokra, hogy a gatya lerohadjon rólad amikor -10-ből bemész, illetve nyáron nem hűtenék le 40 fokról 22-re, és az irodában dolgozóknak nem tennék kötelezővé az öltöny viselését, hogy ne mennyen folyamatosan a klíma, akkor nemzetgazdasági szinten megtakarítható lenne annyi energia, amelynél már reális lenne igen nagy százalékban megújuló energiatermelés felé koncentrálni.

Azt látom a fő problémának energiaügyben, hogy azok a döntéshozók akik összeállítják azt, hogy milyen forrásból mennyi energiát kell előteremteni az ország számára, tényként kezelik azt a számot, hogy mennyi energia fogy.
De azon senki nem gondolkodik el stratégia szinten, hogy hogyan tudnánk kevesebbet fogyasztani.

37
pere képe

Ha jól emlékszem talán az

Ha jól emlékszem talán az Energia Klub számolta ki,hogy ha az 1998 és 2008 között adott lakossági gázárkompenzációt szigetelésre és nyílászáró cserére fordították volna,akkor messze jobban járt volna a lakosság és az állam is.

38
Icarus képe

Neked is igazad van :)

Neked is igazad van :)

39
Vid képe

A közmunka nem kerül pénzbe.

A közmunka nem kerül pénzbe. Az kerülne pénzbe ha ugyanannyit kapnának emberek otthonülésért.
A többivel egyetértek.
Bár megjegyzendő hogy a rezsicsökkentés nem kerül pénzébe az államnak, az energiaszolgáltatók nyereségének egy részét pakolják át a "fogyasztók" (az még vajon embert jelent?) zsebébe. Persze még jobb lenne ha tényleg az egész pénz energiatakarékosságra lenne fordítva, de sokaknak most még talán támogatásokkal sem lenne pénze bármilyen komoly energetikai átalakításra.

40
urijimi képe

"Az kerülne pénzbe ha

"Az kerülne pénzbe ha ugyanannyit kapnának emberek otthonülésért."
Illetve akkor nem kerülne pénzbe, ha olyan munkát végeznének, amiért valamilyen piaci szereplő megfizetné legalább a munkások bérét. Vagy ha pl. házakat szigetelnének, ami miatt neked kevesebb lenne a gázszámlád legalább annyival, mint amennyivel hozzájárulsz az adódon keresztül a közmunkás béréhez.

De most az a helyzet, hogy eddig is a Te adódból kapta a megélhetését az a szerencsétlen meg most is. Csak most ott ücsörögnek a parkokban imitálva a nemzetgazdaság számára oly fontos munkájukat.
Ettől a dolgozó embereknek nem lett jobb, nem lett kevesebb az adójuk, de nagy részük (a butábbak) elégedettek azzal, hogy na megszűnt az ingyen segély. Dolgozzon csak ő is, ne csak én.
Arról nem is beszélve, hogy már lehet olyanról tudni, hogy kibasszák az embereket a munkahelyükről, majd visszamennek ugyanoda ugyanazt csinálni közmunkás státuszban 47ezerért.

Félreértés ne essék, a segélyezés szerintem is rossz, de a közmunka jelenlegi formája mégrosszabb. Ez azért alakulhatott így, mert már vagy huszonéve nincs egy normális hosszútávú nemzetgazdasági cél a politikusok fejében.

"sokaknak most még talán támogatásokkal sem lenne pénze bármilyen komoly energetikai átalakításra"
Erre való egy normálisan működő bankrendszer.
Na jó ember. Ha ráköltesz a házadra 3milliót, akkor megspórolosz a rezsin xezer ft-ot. Adok 3milliót, te pedig törleszted az x háromnegyedével. Így már most jobban jársz egynegyeddel, ha pedig lejár a hitel, akkor még háromnegyeddel.

41
Vid képe

"Illetve akkor nem kerülne

"Illetve akkor nem kerülne pénzbe, ha olyan munkát végeznének, amiért valamilyen piaci szereplő megfizetné legalább a munkások bérét. Vagy ha pl. házakat szigetelnének, ami miatt neked kevesebb lenne a gázszámlád legalább annyival, mint amennyivel hozzájárulsz az adódon keresztül a közmunkás béréhez.
De most az a helyzet, hogy eddig is a Te adódból kapta a megélhetését az a szerencsétlen meg most is. Csak most ott ücsörögnek a parkokban imitálva a nemzetgazdaság számára oly fontos munkájukat.
Ettől a dolgozó embereknek nem lett jobb, nem lett kevesebb az adójuk, de nagy részük (a butábbak) elégedettek azzal, hogy na megszűnt az ingyen segély. Dolgozzon csak ő is, ne csak én.
"

Még ha egy parkban 3-an végzik egy ember munkáját az is több mint a semmi, és ösztönzi az embert hogy nézzen valami jobban fizető munka után. Hiszen a pénzt így is úgy is megkapják.

Erre való egy normálisan működő bankrendszer.
Na jó ember. Ha ráköltesz a házadra 3milliót, akkor megspórolosz a rezsin xezer ft-ot. Adok 3milliót, te pedig törleszted az x háromnegyedével. Így már most jobban jársz egynegyeddel, ha pedig lejár a hitel, akkor még háromnegyeddel.

Hát sajnos a bankok eljátszották az emberek bizalmát és most már nagyon kevesen mernek hitelhez nyúlni, ha nem biztosak benne hogy megértik az apróbetűs részt. Másrészről a banki kamatok általában olyan magasak, hogy már nem is érné meg a megtakarítás.
Amúgy meg valakinek fel kell mérni a helyzetet és megtervezni, felszerelni a rendszert. Szóval ott megnint folyhat a pénz.
És itt jellemzően a legszegényebb, képzetlen réteg az érintett, akinek amúgy gőze sincs az egészről. Mert mindenki más általában saját erőből is próbál valamit tenni az ügy érdekében.

42
urijimi képe

"Még ha egy parkban 3-an

"Még ha egy parkban 3-an végzik egy ember munkáját az is több mint a semmi"
A parkok most semmivel sem tisztábbak mint a közmunka előtt. Szóval azt valaki takarította rendes fizetésért. Na annak magyarázd ezt, akit kibasztak, mert a közmunkás feléért megcsinálja.

"Hát sajnos a bankok eljátszották az emberek bizalmát"
Ja, hát nem kellett volna hagynia a vezetőknek, hogy ez megtörténjen. De ami mégrosszabb, a mai napig sem tettek semmit az ügyben.

43
Peta képe

Röviden: igen. Hosszabban:

Röviden: igen.
Hosszabban: nyilván a geotermikus jobb lenne ennyi pénzből, plusz a direkt metanolos szintén.
Még hosszabban:
https://drive.google.com/file/d/0B73eF8Dn554IbVpxVHd1VFFrc1U/edit?usp=sh...

Küldeném mindenkinek aki szereti, de elsősorban Monstinak, főleg a napelemes részt.

44
Vid képe

Atomról nem sokat

Atomról nem sokat írnak.

Napelem:
"Az áram feszültség szorzatából adódik a napelem teljesítménye"
Hát ez új!
"miután a napelem tönkremegy semmit nem lehet vele kezdeni, ami globális értelemben vett hasznosságát megkérdőjelezi"
És a kiégett nukleáris fűtőelemeket megesszük? Szóval érdekes egy logika.

Amúgy nem sokat ír az egész témáról. A tárolásra pont a bevezetőben írtam egy gyakorlatias megoldást.

45
Peta képe

Egységnyi teljesítnény

Egységnyi teljesítnény kinyeréséhez a szerző szerint nagyságrendekkel kevesebb elhasznált fűtőelem társul az elhasználódott napelemtáblákhoz képest.

46
Vid képe

Az lehet, de a cucc semmivel

Az lehet, de a cucc semmivel sem rosszabb mint az elemek akkumlátorok, fénycsövek. Kíváncsi vagyok készült e már tanulmány ami kimutatja hogy eddig összesen mennyi pénz folyt el a világon az atomhulladék-újrahasznosítási kísérletekre, és átmeneti tározók létesítésére, bezárására, biztosítására.

47
Peta képe

Egyébként meg azért nem esik

Egyébként meg azért nem esik túl sok szó a maghasadásról, mert a szerző a megoldást a magfúzióban látja. A Zorbánviktorban is lehetett volna annyi, hogy a bóvítést már élből kontrollált fúziós reaktorra itja ki.

Egyébként a teljeesítmény fogalmával mi a baj? Általában U*I, nem? http://hu.wikipedia.org/wiki/Teljes%C3%ADtm%C3%A9ny#Pillanatnyi_villamos...

48
Vid képe

Magfúzió: Hát igen, sok

Magfúzió: Hát igen, sok mindennel kecsegtet a nukleáris ipar, már évtizedek óta. Ilyena kiégett fűtőanyaghasznosítás, a fúziós erőmű, a tóriumos, meg a mindenféle egyéb pletykák. De hogy ezekből mikor lesz valami és mennyiért, és tényleg olyan jó és biztonságos lesz e azt senki nem tudja.

U*I: Igen, elmaradt a mosolyjel örvendetes hogy még a napelemekre is érvényes, nem gondoltam volna :)

49
ízirájder képe

óva intenék mindenkit attól,

óva intenék mindenkit attól, hogy megváltóként tekintsen bármely energiaforrásra.
A nukleáris energia hátrányait sikerült már-már túlzott részletességgel ecsetelni. Amit meg kell említenem, hogy 1 kWh-ra vetítve piszkosul tiszta energiaforrás, ahol a minimális hulladék a lehető legizoláltabban keletkezik és tárolható. Nukleáris katasztrófa pedig eddig Hirosimát és Nagaszakit is beleszámolva három volt, az eddigi összes nukleáris baleset pedig kisebb egészségügyi kárt okozott, mint egy balesetmentes normál üzemben dolgozó szénerőmű.
A geotermikus energiához aktív vulkanizmus kell (mint pl Izland és Olaszország). Attól, hogy az átlagosnál vékonyabb a kőzetlemez (Magyarország), lehet meleg vízhez jutni, de addig annyi meszes kőzeten megy át, hogy no time eltömíti a vízkő a csöveket, ráadásul vissza is kell juttatni azt a vizet, hogy újra felmelegedjen, ami nem lehet nagyon rentábilis, mert most verték át a minket mindig oly lelkesen képviselő törvényhozáson a termelők, hogy megszüntessék a visszasajtolási kötelezettséget.
A szélkerekekből -ha jól számoltam- száz giganagy kell egyetlen atomerőművi blokk kiváltására -ez alsó hangon egy négyetkilométer, még felmérés alatt álló negatív hatásokkal (rezgések, madárőrületbekergetés, stb). Az üzemidejét meg szerintem a rozsdásodás adja, nem a kopó alkatrészek. Ha figyelembe vesszük, mekkora mechanikai terhelésnek van kitéve a torony, fontos, hogy stabil legyen a szerkezete.
A napenergia is szerintem jobban le lett húzva mint amit megérdemel, mivel túlságosan kiemeltétek az áramtermelő aspektusát, pedig remekül lehet vele pl meleg vizet és levegőt előállítani, ami együtt a háztartások energiaigényének szinte teljes egésze.
A vízenergiának nincs olyan alkalmazása, ami ne vágná haza az adott folyó ökosziszténáját és a tájat úgy általában, viszont tényleg elég tiszta forrás

Szóval én mint földrajzos tudom, hogy mániákusan folyton erre a következtetésre jutok, de mindenkinek igaza van, adott földrajzi helyre értelmezve. A háztartások, irodák optimális megoldása a passzív ház technológiák, továbbá a napenergia. Szélkerékkel is érdemesebb pl a mezőgazdaságban vizet emelni. Áramot tényleg csak széllel a legszelesebb, napsütéssel csak a legnaposabb helyeken érdemes. Vizierőművet sem kéne erőltetni alsószakaszjellegű folyókon, de hegyvidéki településeken optimális megoldás tud lenni pár megavatt erejéig. És vannak olyan ipari ágazatok, amit hatalmas méretekben érdemes űzni, és ezek hasonló nagyságrendű energiaigényét legoptimálisabban az atomerőművek fedezik, a nagyvárosokról nem is beszélve

50
aghla képe

+1

+1

51
vp képe

"Nukleáris katasztrófa pedig

"Nukleáris katasztrófa pedig eddig Hirosimát és Nagaszakit is beleszámolva három volt"

A valóság:

http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_nuclear_power_accidents_by_country

A nukleáris energiával tényleg csak az a baj hogy ha valami félresikerül (ami kis országunkban nem ritkaság) akkor mind megdöglünk, persze lehet hogy nem rögtön...

52
Törzsmókus képe

ha figyelmesebben olvasol,

ha figyelmesebben olvasol, láthatod, h ízirájder is megkülönbözteti a nukleáris katasztrófát (bár nem definiálja pontosan, de sztem érthető) és a balesetet. az általad linkelt oldal a balesetekről szól.

53
Vid képe

Nukleáris energia és

Nukleáris energia és tisztaság: Hmm... hát amíg a tárolásra nem gondolunk.
Lásd: Gorleben "története". Hogy Oroszországban mi van azt meg csak elképzelni tudom. Mindenesetre a fél nukleáris tengeralettjáróflottájuk ott lebeg a csak úgy elhagyatottan az egykori szibériai kikötőiktől nem messze rozsdásan, ahová éppen visz őket a víz. A német kormány a saját pénzén szedi most szét helyben a rohadó elhagyatott cuccaikat, mert nekik "nincs rá pénzük".
Eddig már ráköltöttünk párszáz milliárdot a tárolásra, de még mindig nincs hosszútávú tárolóhelyünk, azt még további sokmilliárdból fogjuk tudni megvalósítani. (Valami agyagos területről hallottam, aminek a lehetőségeit most vizsgálják. A hírtv-ben 3-4 napja vol egy riport egy illetékessel.)

Szélkerék:
Mellékeltem egy doksit a magyarországi szélhelyzetről. Az egy tévhit hogy szélerőművel csak kb. az Északi-tengeren lehet gazdaságosan termelni. Vannak olyan szerkezetek amik kb a hazai szélviszonyokhoz vannak tervezve, 100-200 méter magas egységek akkor is forognak amikor alattuk nem is érzed hogy fúj a szél. Bajorország pld. most készül nekiveselkedni ez irányú beruházásoknak, pedig semmivel sem szelesebb mint Magyarország. Sőt közép és Dél-németország is tele van szélkerekekkel, ami majdnem olyan lapos és szélmentes táj mint a hazai.
De elárulom hogy nálunk sem az hátráltatja a beruházást hogy nincs szél, hanem mivel a kedves energiaszolgáltatók kőbe vésték hogy "márpedig a hálózat nem tudja felvenni ezt a terhelést...nem és kész!!, nálunk csak nagyerőműveket visel el a hálózat mert az isten így teremtette a rendszert" olyan a szabályozás hogy azok az emberek, közösségek, akik ott állnak a pénzzel, és építenének, egyszerűen nem kapnak rá engedélyt.

A napenergiánál tényleg a legjobbak a kollektorok, stb, de mivel itt most áramtermelésről beszélünk, maradjunk csak a napelemeknél:
Itt olyan gyors a fejlődés, hogy amíg 5-6 évvel ezelőtt bárki símán kiszámolta hogy nem éri meg a napelem, ma már teljesen más árakat lehet kihozni. Szerintem sokan egyszerűen leragadtak a 10 évvel ezelőtti napelemáraknál. Itt van egy szkeptikus blog, és még ő is kiszámolja, hogy igen, bizony már a síma napelem is megéri teljesen piaci alapon!:
http://megujulok-maskent.blog.hu/2013/04/07/megerianapelem

Ha már ilyen kis méretben is behozza az árát a jelenlegi technológiával, akkor el lehet képzelni mi lesz 10 év múlva.

Ha meg a pletykák igazak a leendő paksi áram árával kapcsolatban (vagy az erőmű árával kapcsolatban, ahol már a 3000 millárdnál több is elhangzik )
akkor ez lesz a következő évtizedek legjobb befektetése, már amíg az energialobbi be nem tiltja a telepítésüket :))

Reménykedem hogy a palagázt nem fogják felfedezni az illetékesek, mert onnantól majd az ásványvizet sem ihatjuk már :))

54
Drake Ramoray képe

" hogy no time eltömíti a

" hogy no time eltömíti a vízkő a csöveket" Ezt úgy hívják, hogy megoldandó műszaki feladat. Nem jelenti azt, hogy nem lehet áramtermelésre használni a termálvizeinket kizárólag emiatt.

55
ízirájder képe

azért felfoghatjuk

azért felfoghatjuk hendikepnek egyéb számbajöhető energiaforrásokhoz képest

56
Satellite képe

Azért érdekes, hogy a

Azért érdekes, hogy a geotermikus energiatermeléssel kapcsolatban ez az "eltömíti a vízkő a csöveket" mennyire elterjedt és beleivódott a köztudatba... Nem itt olvasom először, - valakik nagyon jól kitalálták ezt a mím-et, hogy ennyien ismétlik átgondolás nélkül. Jártam anno Új-Zélandon, és ott láthattunk egy geotermikus erőművet: szó sincs arról, hogy "kifolyatnák" a fúrólyukból feltörő forró rétegvizet. A lemélyített termelőkútban egy zárt "koaxiális" csőben kering a primer-kör folyadéka (vagy szuper-kritikus állapotú széndioxid), ami hócserélőn keresztül adja át a hőt a szekunder-körnek. Nincs vízkövesedés, nincs visszasajtolás, - nem kellene már tovább terjeszteni mindazt, amit az atomlobbi sulykol a fennmaradása érdekében. Ha 20 év alatt átállnánk ilyen erőművekre, nem volna szükség sem fűtés-célú földgázbehozatalra, sem atomerőmű-bővítésre.

Ajánlom mindenki figyelmébe ezt a (belső anyagként használt) oktatóvideót, és az ott elhangzó tényeket a lábunk alatt lévő energia mennyiségére: http://www.youtube.com/watch?v=o0_a1KNfr8w

57
Törzsmókus képe

mikor hoznak pl valami

mikor hoznak pl valami értelmes szabályozást a klímaberendezésekre?
hihetetlen mennyiségű energiát pocsékolnak el.
közoktatási intézmény, 2013 nyár eleje: nyitott ablakú tanári szoba, szomszéd teremben klíma, kettő közti ajtó nyitva. kollégát kérdőre vonom, „úgyis az állam fizeti”...

az nem fért soha a fejembe, h a klímaberendezések által megtermelt rengeteg hővel miért „az utcát fűtjük”, miért nem hasznosítjuk pl vízmelegítésre?

58
Vid képe

Ugyanez van multi cégek

Ugyanez van multi cégek klímáival is az összes nagy irodaházban. Az egyik ember feltekeri mert neki melege van, 2 asztallal odébb meg kinyitják az ablakot mert nem akarnak megfagyni.(Ahol meg nincs ablak ott meg megfáznak a legnagyobb kánikulában)
Én mondjuk vettem a fáradtságot hogy terorizáljam a kollégáimat egyfajta "rend" bevezetésével. :D

59
ízirájder képe

nézd, minimális menyiségű

nézd, minimális menyiségű szennyezőanyagot kell elrekkenteni, és erre tökéletesen alkalmas kőzettestek állnak rendelkezésre (tektonikailag nyugis, és gigantikus méretű). Az erre szánt pénz pedig egy igen jófajta kiadás. Volt szerencsém legyeskedni a bátaapáti lerakó körül, minden, amit csinálnak, hi-tech. A legtöbb pénz a kőzettest megkutatására megy, a vágat három méterenkénti monitorozására, és a létesítmény megtervezésére. Csupa kutatóintézet és kisméretű magas technológiai színvonalat képviselő cég viszi a lét, egyébként mind magyarok. Ez inkább pörgeti a gazdaságot, mint lerabolja.

Hogy a szél -és napenergia rentábilis, azt pedig elhiszem, én azt állítom, hogy nem feltétlenül a legoptimálisabb az adott helyen

(mindez Vid 33-ra)

60
Vid képe

Ha minden úgy megy ahogy

Ha minden úgy megy ahogy tervezték akkor igen, de elég egy előre nem látott geológia esemény vagy némi politikai bizonytalanság (vagy ilyesmi nem lesz a nyugati államokban az elkövetkező 10000 évben?) és már borul is a kártyavár.
A gazdaságpörgetés meg olyan mint amikor az autóipar pörgeti a gazdaságot.

Itt egy viszonylag új cikk a magyar szélenergia helyzetéről:
http://hvg.hu/gazdasag/20130805_Tul_eros_a_szel_Fizess

Már most tartatnánk 1GW körül a jelenlegi (már évek óta meglévő 300 MW halyett) ha a kormány egyszerűen csak kiadja az engedélyeket. Ha csak nem lenne gátolva a fejlesztés akkor mire bejönne az új paksi blokk már lenne szélből annyi áram mint az új blokkokból. És mivel mindenki saját beruházásból építi őket, gondolhatod hogy nem építenek ott ahol nem éri meg, ezeket nem találomra húzzák fel. (szeretnék felhúzni)

61
ízirájder képe

igen, pont úgy, csak ez a

igen, pont úgy, csak ez a hi-tech ágazatot és az autóiparhoz képest elenyésző környezeti hatással. Egy kerképáros blogon ez az összehasonlítás azért már felveti a hatásvadászat megalapozott gyanúját, az autó szóra itt azért sokan ugranak.

Icarussal egyetértve pedig az elvi lehetőségek fantáziadús sorolása a tudományos fantasztikum témakörébe tartozik, a valószínűség a fontos. Persze egy fórumba belefér. Én például nem hiszem, hogy egy ún politikai bizonytalanságban a politikai bizonytalanok első dolga lenne fogni az ásót és előkeresni a nukleáris hulladékot, hogy szétszórják a nagyalföldön, kevésbé képszerűen szólva semilyen szituációt nem tudok elképzelni, ahol direkt katasztrófát okoznak. Vagy a tudás, vagy az akarat hiányozna hozzá

A meteorit földrajzilag érdekesebb téma, mert a föld területével is el kell osztani az atomerőművek akárhányszázméteres körzetét, hogy a becsapódás valószínűségét megkapjuk. Megjegyzem, hogy egy Tunguzka ha nem pont egy erőműbe vagy mondjuk pont mellé csapódik, meg sem kottyan neki, kidőlt fák ide vagy oda

Mindent egybevetve inkább egy atomerőmű, mint szélkerékerdők négyzetkilométerei, például élő erdők helyén.

62
Vid képe

High tech ágazat? Néhány

High tech ágazat? Néhány külföldi gyártmányú földrengésmérő műszer, és megfigyelőberendezés? Vagy tudsz bármi hazai hozzáadott értékhez? Még az alagútfúráshoz sincs semmi hazai technológia.

Egy háborúba sajnos minden belefér, és piszkos bombához pont ez az ideális cucc.

Viszont a fenti kérdésemre továbbra sem válaszoltál a számítgatással kapcsolatban, nevezetesen hányszorosa a gyakorlatban bekövetkezett események valószínűsége az elméletiekhez képest? Mert gyakorlatilag úgy néz ki hogy kb 20 évenként van valahol egy nagy atombaleset. Bár a számítások szerint eddig egynek sem kellett volna bekövetkezni.

A szélkerék telepítéséhet,-még ha pont erdőbe akarod is telepíteni- nem kell kivágni az erdőt.

63
Icarus képe

Szélkerék telepítése nem éri

Szélkerék telepítése nem éri meg bárhova... naperőmű telepítés nem éri meg bárhova... Ezek előállítása és masszív környezetterhelés. Nem olyan egyszerű ez, mint azt te gondolod.

64
aghla képe

Mondják és biztosan igaz, de

Mondják és biztosan igaz, de nem értem! Miért nem nő meg a kukorica a szélkerék alatt? OK, először a területet kicsit feltúrják a gépek, odafigyeléssel könnyen helyrehozható. Itt inkább csak arról van szó, hogy a paraszt eladja, az energiacég megveszi a területet, mindenki örül.
Nincs objektív akadálya annak, hogy ott további mezőgazdasági termelést folytassanak! A tornyokhoz vezető utakat ésszel tervezve nem okoznának komoly akadályt a traktoroknak sem. (mondjuk ezt a Parndorfer Heide területén sem látom)
A madarak miatt lenne káros?

65
biktop képe

Nem mindenki örül. Emlékszem,

Nem mindenki örül. Emlékszem, anno. Kulcson elég nagy volt a vita:

http://www.nol.hu/archivum/archiv-29974

66
ízirájder képe

az eddigi legpontosabb 3D-s

az eddigi legpontosabb 3D-s kőzettani, tektonikai és vízföldtani térképezés, de tartozott hozzá felszíni eróziómérés, flash flood modellezés. Van saját fejlesztésű vágatdokumentációs szerkezet és szoftver is.

67
ízirájder képe

azt hiszem, azért, mert nem

azt hiszem, azért, mert nem értem a kérdést. Bekövetkezett eseményeknek nincs valószínűsége. Ha azt akarod mondani, hogy a gyakorlat azt mutatja, hogy alábecsüljük a kockázatokat, nem hiszem. Gondolom ez a húsz év abból jött, hogy emlékszel kettőre vagy háromra, az egyik nyilván Csernobil, a másik Fukusima. Az ezekből származó egészségügyi kár összemérhető bármely egyéb energiatermelési módból származóval, pl akár a napelemgyártáshoz kapcsolódó kadmium -vagy ólomkibocsátással

68
Vid képe

A kérdés számokkal történő

A kérdés számokkal történő megválaszolása megmutatta volna milyen arányban áll egymással az elmélet és a valóság.
Az a baj a sugárzással, hogy jó része nagyon sok ideig megmarad. A korszerű napelemgyártásnál nem igazán füstölik ki a kadmiumot a környezetbe, Európában biztosan nem. De nem is kell mindegyik napelemhez kadmium.
Hogy a fukushimai baleset meg mit fog okozni a tengerben, arról meg gőzünk sincs. Mindenesetre belekerül egy jó adag rádióaktív cucc a tengeri szervezetekbe, és hosszú ideig bennük marad. És nagyon sokan fogunk még enni belőle.

69
ízirájder képe

sajnos mivel mindkét esetben

sajnos mivel mindkét esetben csak közvetett és hosszú távon jelentkező hatásokról beszélünk, ez nekünk biztos túl kemény dió, de még a szakiknak is. Itt megmaradunk saját, egyedi olvasmányélményeken alapuló különböző hitünkben és becsléseinkben. Viszont maga tisztességtelenül játszik! Az atomerőműnél az az alap, hogy balesetet feltételezel, az aksihulladéknál meg eleve úgy definiálod a körülményeket, hogy ilyesmi nem "igazán" fordul elő. Pedig ott nincs akkora fegyelem, mint az atomiparban. Ázsiában elég durva ólom -és kadmium szennyezések vannak (persze Európából is oda telepítik ki a gyártást), de az erőműveknél még a kínaiak és a cigány indiaiak is összekapják magukat

70
Vid képe

A különbség a két

A különbség a két szennyésféle között az, hogy az atomszennyezés ha bekövetkezik, nagyon gyorsan, és lekűzdhetetlen módon terjed. A nehézfémeknél ez nem így van, ott sem olyat nem tudsz csinálni mint most a japók, hogy sugárzó vízet keversz az óceánba, sem olyat mint a (mag)aktív zóna leolvadás, ahol fél országnyi talaj és karsztvizeket szennyezel be szinte örökre, sem a csernobili "kontinensbeterítősdi" nem lehetséges.
Ott legrosszabb eseten helyben lassú idő alatt alakul ki a szennyezés, és a még a legnagyobb gond esetén sem erjed tovább megállíthatatlanul.

És persze minimális szabályozással ez a gond szinte teljesen kiküszöbölhető, de ami a legérdekesebb: napelemgyártáshoz nem is kell feltétlenül nehéz, és ritkaföldfémeket használni.

71
srich képe

Több butaságot hordasz össze,

Több butaságot hordasz össze, mint amennyi időm lenne, lehet hogy most is azt a keveset pazarlom:
A nukleáris szennyezők éppen olyan kémiai és fizikai formákban és módokon terjednek mint az "egyéb" szennyezések vagy természetes eredetű káros közömbös és hasznos anyagok. Tehát semmiképpen nem járványszerűen mint pl. a zombigén fertőzés.
Az az alapvető tulajdonságpár ami különlegessé teszi a radioaktív sugárzást hogy láthatatlan de kiválóan mérhető. Csupán ennyi elég hogy félj tőle és elutasítsd a közelségét.
A természetes háttérsugárzás az emberi élet velejárója a kezdetek óta. Az egyes embereket érő sugárzás messze túlnyomó része természetes eredetű. Kisebb része az orvosi alkalmazásokból adódó. Elenyészően alacsony az összes ipari és katonai alkalmazásból eredő.
Nem lehet az atomenergetika összes feltételezhető egészségi kockázatát egy lapon említeni a természeti katasztrófákkal, közlekedéssel, sporttal, elhízással, dohányzással, bűnözéssel.
Az ugye megvan, hogy a Több-ezer fukusimai halottat nem nukleáris robbanás vagy a sugárzás ölte meg, még ha a médiának ezt is sikerült sugallnia. Ők szegények egy földrengés és szökőár áldozatai lettek, mint az erőmű létesítménye is.
Ha bedobok a jancsikályhámba egy törött játékkatonát (egyikkel sem rendelkezem, de feltehetjük) az ő rákkeltő gőze gáza és pernyéje pont úgy kerüli meg a kontinenseket mint a vulkánokból, atomrobbantásokból, festékekből kohókból, autókból vagy döglött állatokból származó károsítók. A különbség, hogy a sugárzó izotópok egyértelműen mérhetők, azonosíthatók és valószínűsíthető a forrásuk, míg a többi nem ilyen szigorúan kezelt "technológia" könnyen rejtve marad. Gyógyszert, növényvédő szert nehézfémet vagy aflatoxint bátran adhatsz-vehetsz-folyóbaönthetsz-égethetsz nem jutunk a nyomára. A sugárzó anyagokat viszont világszerte folyamatosan monitorozzák.
Tudatlanság+félelem+félretájékoztatás=médiasiker

-Úton az idő is csak út.-

72
Vid képe

Óriási megtiszteltetés, hogy

Óriási megtiszteltetés, hogy pazarlod a drága idődet!

Ugyanúgy ahogy nagy a nukleáris fűtőelemek energiasűrűsége ugyanúgy nagy a "méregsűrűségük" is, magyarán 1 KG nukleáris fűtőanyaggal sok nagyságrenddel több mérgezést, betegséget lehet elérni mint ugyanannyi kadmiummal monjduk, vagy bármely mérgező nehézfémmel.
Fukushimában az elmúlt két éven keresztül napi 300 tonna sugárzó víz ömlött a tengerbe, összesen tehát kb 219000 tonna méreg. Azért ezt nehéz ilyen sebességgel bármi mással utánozni.
Egy reaktorleolvadáshoz képest persze még ez is kismiska.

A nukleáris szennyezők éppen olyan kémiai és fizikai formákban és módokon terjednek mint az "egyéb" szennyezések vagy természetes eredetű káros közömbös és hasznos anyagok. Tehát semmiképpen nem járványszerűen mint pl. a zombigén fertőzés.
Hát csernobilnál mintha két nap alatt be lett volna terítve a kontinens sugárzó anyaggal, nem tudom melyik napelemgyár tudná ezt utánuk csinálni.

Szóval semmilyen más technológia nem tud gond esetén ekkora mennyiségű mérget ilyen iramban ontani magából.

Hogy a kockázata statisztikai mutatói alacsonyabbak a dohányzásnál , alkoholnál, stb, azt elhiszem, azok használatánál a döntés viszont mindenkinek a sajátja, viszont ha paks eldurran, akkor abba nincs beleszólásom akkor sem, ha én elleneztem az építését.
Ráadásul ez csak statisztikai alapon van így, egy északnyugateurópai katasztrófa utólag (amikor már értelmetlen rá hivatkozni) jelentősen módosítaná ezeket az értékeket.

De alapjában véve ugye arról szól a kérdés hogy minek kockáztassunk bármit is amikor ugyanannyiért lehetnek kockázatmentes erőforrásaink, amiknél technológiailag is kisebb a külföldtől való függésünk, és elosztott áramtermelést kaphatunk állami szerepvállalás, és mutyizás nélkül építve.
(Vagy jóval kisebb állami szerepválalással.)

73
Icarus képe

"Hát csernobilnál mintha két

"Hát csernobilnál mintha két nap alatt be lett volna terítve a kontinens sugárzó anyaggal, nem tudom melyik napelemgyár tudná ezt utánuk csinálni."

Amelyik káros anyaga a levegőbe kerülne majd eső formájában földet érne.

74
ízirájder képe

Igen, egy nukleáris

Igen, egy nukleáris katasztrófa sokkal látványosabb és demonstratívabb hatású szennyezéssel jár, mint a hétköznapi gyakorlatba beépült rossz kezelése hasonló vagy ennél nagyságrendekkel nagyobb mennyiségű hulladéknak.

75
Vid képe

Az igaz hogy másból

Az igaz hogy másból összességében sokkal több káros anyag kerül a környezetbe, de itt most az összehasonlítást csak a nap, szél, biomassza stb. erőművek szennyezése, és az atomerőmű között kell elvégezni.

76
ízirájder képe

mint mondtam, ott a

mint mondtam, ott a területfoglalás a probléma. Ilyen erőművek lokálisa kellenek, háztetőkre, szeles falvakba, ha nagy, koncentrált energiaigényt akarunk kielégíteni vele, leparkettázhatnánk az országot

77
Vid képe

Egy átlagos napelem hatásfoka

Egy átlagos napelem hatásfoka 20%. A Magyarországon beeső napfény energiatartalma kb 1000-1200 W/négyzetméter.
Ebből kijön, hogy a TELJES magyar csúcsidejű áramfogyasztást fedezhetnénk ha egy pusztán 5,5*5,5 km-es területet felparcelláznánk napelemekkel. És akkor most nézzük meg hogy mekkora felületeken termeljük ki jelenleg a lignitet meg a barnakőszenet, mekkora felülete van a háztetőknek, mekkora területen fekszik Ferihegy, stb stb...

78
srich képe

Érjük még el, hogy ott mindig

Érjük még el, hogy ott mindig süssön a nap, vagy szoktassuk rá a gazdaságot és lakosságot, hogy csak a nyári derűs napokon, nappal teremlejen, világítson, fűtsön, közlekedjen, kereskedjen, szórakozzon, törvénykezzen, tanítson, gyógyítson, bűn-üldözzön. A 20%-ot pedig sajnos nem tudják tartani még 5 évig sem, ami tizede egy atomerőművi blokk várható élettartamának.
Mindannyian sóvárogva várjuk az elektromos energia tárolás forradalmát: hónapig bíró okos-telefon, ezer km-es villanyautó, könnyű villanybicikli, erős villanytraktor, ököréletű szívritmusszabályzó vagy gyógyszeradagoló implantátum, akkus láncfűrész vagy kempingtűzhely. Ami ha örvendetesen be is következik a jelenünkben, a tárolásra szánt energiát még mindig bele kell majd tenni. Nem éri meg árammá alakítani a geotermikust, nem csökkenti az üvegházhatást és növeli az élelmiszerárakat a biomassza. Meredek folyónk nincs, a szélturbinák napelemek még nem vezérelhetők a csúcsfogyasztásra és nagyon nem kifizetődők, a felhasználók pedig továbbra is ragaszkodnak a legtisztábban legolcsóbbhoz: ATOMENERGIA.

-Úton az idő is csak út.-

79
Vid képe

" A 20%-ot pedig sajnos nem

" A 20%-ot pedig sajnos nem tudják tartani még 5 évig sem, ami tizede egy atomerőművi blokk várható élettartamának."
Ezt kifejtenéd bővebben? Egy gyűrűgenerátoros (olyan mint a kalickás motor) erőmű élettartama minimum 20 év jelentősebb karbantartás nélkül.
A 25% meg az időjárástól függ, ami magyarországon adott statisztikai adat pld tavajról.
"Nem éri meg árammá alakítani a geotermikust," sokszor valóban nem, de van amikor igen, ez helyfüggő.

"nem csökkenti az üvegházhatást és növeli az élelmiszerárakat a biomassza."
Ez is attól függ milyen biomasszáról beszélünk, és hogyan hasznosítod.

Ezek a kijelentések olyanok mintha belekiabálnád a vakvilágba hogy autózni jó, vagy rossz, vagy biciklizni jó vagy rossz.

De most én is mondok valamit a te stílusodban: Nagyon "egyszerű" elképzeléseid vannak a megújulók hasznosításáról, a technikai lehetőségeket is beleértve.
Viszont az 5 meg a 20 legalább két szám volt amit leírtál, bár teljesen irrelevánsak.

80
srich képe

Milyen a gyűrűgenerátoros

Milyen a gyűrűgenerátoros naperőmű? A számokat a naphoz írtam.
Ja gázzal megy! Az bizony nagyon ződ nagyon CO2 semleges és megújuló is.
Röviden a kiegészítésed:
Sok-ezer gázerőmű kell! Roppant innovatív.

-Úton az idő is csak út.-

81
Vid képe

Bocsi, azt hittem a

Bocsi, azt hittem a szélerőműre írtad hogy 20%. De a napnál sem értem mi az az 5 év amiről beszélsz, mert 25 éves korban még garantálják rájuk a 80%-os teljesítményleadást.
A "gyűrűgenerátor" meg egy elektromágnesesen gerjesztett szinkrongép. Nincs szélkefe, áttétel, semmi.

82
urijimi képe

Tökéletesen igazad van,

Tökéletesen igazad van, mindannyian várjuk ezeket a technológiákat, amelyeket itt felsoroltál. És igen, ha ez meglenne, akkor tényleg nem kellene atomerőmű, meg fosszilis energia a jelenlegi életstílusunk fenntartásához. Minden bizonnyal egyszer majd eljön ez az idő is.

De mi lenne, ha addig is, amíg ezek a technológiák csak gyerekcipőben járnak, elgondolkodnánk azon, hogy hogyan tudnánk az életvitelünket átalakítani olyan módon, hogy jobban alkalmazkodjon a megújuló energiaforrásokhoz.
Mi lenne, ha nem gigawattokat akarnánk előállítani megújulóból, hanem mindenhol alkalmazkodva a területi sajátosságokhoz olyan módon és annyit állítanánk elő, ami még optimálisnak mondható. Majd a felhasználásunkat ehhez alakítanánk. Nem 100%-ig, csak módjával.

Az okostelefon is csak egy napig bírja, mégis használjuk. Annyit és úgy, ahogyan a technológia engedi. Várhatunk itt az ezer km-es villanyautóra, de ellehetne azon is gondolkodni, ha naponta megyek 80km-t, akkor elég lenne a napi 150km hatótávolság is. Ha többet akarok menni havi 1-2 alkalommal, akkor meg bérelhetek benzinest. És ha az elektromost megtámogatnák pl. adókedvezményekkel vagy ingyen parkolással, akkor talán többen belevágnának és tisztább lenne a városok levegője.
Elgondolkodhatnánk pl. azon is, hogy mi értelme van a vizet olyan melegre felmelegíteni, hogy utána hideget kelljen hozzákeverni fürdéskor. (Megjegyzem ez 50%-os megtakarítás a melegvíz felfűtésében. Ezt pl. tapasztalatból tudom.)
De elgondolkodtató az is, hogy mi értelme van felfűteni egy helyiséget energiából, miközben annak egy részét szintén energiával hűtöd. (frigó)
Mi értelme van hűtést igénylő ételt tárolni, miközben bármelyik pillanatban beszerezheted a szükséges mennyiséget.
Este pl miért nem világítunk solar lámpával a lakásban, ami a teraszon napözben feltöltődik.
A tesco-ban miért van télen nyáron húsz fok, miközben a kinti klímához vagy öltözve?

Nem állítom azt, hogy ha az életünk összes területét ilyen szemlélettel átvizsgálnánk, és minden téren megszüntetnénk a butaságokat, és mindenhol kiépítenénk az optimális megújuló lehetőségeket, akkor nem lenne szükség fosszilis vagy atomenergiára. Ez ma még kevés lenne. De elindulnánk egy olyan jövő felé, ami előbb utóbb végleg kivezetné a szennyező energiahordozókat.

Most lenne erre egy jó lehetőség a paks2 kapcsán. Első lépésben felülvizsgálhatná mindenki az életvitelét, és javíthatna rajta. (ez lenne az igazi rezsicsökkentés) Hogy ne legyek teljesen off, pont erről szól a bringázás azoknál, akik autóból szállnak átt először csak 1-1 utazásra, majd egyre gyakrabban. Tisztább, olcsóbb, egészségesebb, szabadabb, sok esetben gyorsabb. Ezen okok egyike vagy mindegyike miatt változtatnak az emberek a közlekedési szokásaikon. Ugyan ezt a logikát tovább lehetne vinni az életvitelünk egyéb területeire is. Ha ez megvan, akkor látnánk azt, hogy mire elég paks1. Ki kellene dolgozni területekre lebontva, hogy hol mennyi energia fogy, és ebből mennyit lehetne megtermelni megújulóból, és ez mennyibe kerülne.
Lehet, hogy kiderülne, hogy paks2 árából az ésszerűsített fogyasztási szokások miatt, megoldható a megújuló és a paks1 páros. Aztán ahogy fejlődik a technológia, szépen átveszi az uralmat a megújuló.

83
monster képe

Na pontosan erről van szó.

Na pontosan erről van szó. nem arról kell spekulálni hogy hogyan lehet több energiát előállítani kevesebb fájdalommal, hanem arról hogy hogyan lehet csökkenteni a felhasználást. Passzív ház, led világítás, kevés szállítmányozás, kevés utazás.
És merengünk itt az atomerőműről, ami csak a villanyenergiáról szól. Attól miért nem rettegünk hogy többezerkm-es csöveken jövő gázzal állítunk elő hőenergiát? Az se egy normális dolog, biztos megvannak a hátulütői. De inkább legyen a kertem végében egy saját atomerőművem mint többezer km-re csavargassa valaki több határon túl az energiaforrásom csapjait. Hogy esetleg rettegek a sugártól, az másodlagos és minimális kockázatúra csökkenthető probléma.

84
Vid képe

Én is egyetértek, és a saját

Én is egyetértek, és a saját kis viszonyaim között próbálom is érvényesíteni ezeket az elveket, még akkor is ha drágább mint az elfolyás. (Nem utazom repülővel, még akkor sem ha a vonat többe kerül, pedig imádok repülni. Bár vannak előnyei a vonatozásnak is).
Sokszor még pénzt is lehet megtakarítani ha nem használ felesleges erőforrásokat az ember. Amúgy van amiben "előbbre" tartunk mint nyugateurópa: Az egy főre eső áramfogyasztás nálunk jóval kevesebb mint Németországban, és ez tényleg nem kerül semmibe. Bár sajnos ezt szerintem nem tudatosan csináljuk.
Mindenesetre az erőmű-bővítés egy olyan dolog lesz ami évtizedekre meg fogja határozni hogy merre indulunk, legalábbis azt ami fogyasztóként nem befolyásolható.
Apropó, hamarosan megnézem milyen áramszolgáltatónál vagyunk, és hogy lehet e olyanhoz váltani aminél a megújulók nagy arányban vannak jelen.
Egyébként figyeld meg, hogy most miután leírtam egy konkrét technikai megoldást(a blog végében), hogy hogy lehet beilleszteni a zöldeket a rendszerbe, már senki nem próbál vitatkozni, mert akkor már gondolkozni kéne rajta hogy hogyan is működik a rendszer...

85
urijimi képe

Szerintem is a lokálisan

Szerintem is a lokálisan kellene megoldani ezt a problémát. De ha kemények vagyunk, akkor pl lakóépületeknél már adott a passzív ház, de még az autonóm ház is, ami még a szennyvíz kérdést is megoldja. Gyakorlatilag egy hegy tetején vagy a puszta közepén élhető otthont ad mindenféle külső kapcsolat nélkül. A keményebbeknél még kút sincs. Persze ésszel kell élni benne.

86
venyerin képe

Meg bankot rabolni a

Meg bankot rabolni a felépítéséhez...

87
Vid képe

Azt olvastam az

Azt olvastam az energiastratégiában, hogy EU-s szinten talán 2030 után már tilos lesz nem passzív házat építeni.

88
venyerin képe

Az semmi, én azt olvastam,

Az semmi, én azt olvastam, hogy 2000 táján elkezdjük a mars-kolóniát építeni, a Holdon gyártott elemekből. Ja, hogy 2000 már 13 éve volt? :)

89
urijimi képe

Nem feltétlenül kerül sokkal

Nem feltétlenül kerül sokkal többe a passzív épület megépítése, csak kevesen értenek a tervezéséhez, tájolásához. Inkább a tervezés a gyenge pont. Nemrég néztem egy videót a témában, amelyben pl azt ecsetelték passzívházas építészek, hogy milyen nagy energiamegtakarítást jelent a tornác, ha az megfelelően van tájolva.
De pl a vízhasználatnál is alap, hogy összegyűjti az esővizet. Majd ezt a föld alatt barlangi körülményeket imitálva tisztítja és tárolja. Aztán a fürdővíz melegét újrahasznosítja, ide vezeti oda vezeti, és amikor már semmire nem tudja felhasználni, akkor locsol vele. Így él meg kút és vezetékes víz nélkül.
Viszont az autonóm házaknál a szennyvíz kezelés az érdekes.
Ez nyilván csak nagy telken működik, mert építenek egy teljesen önálló ökoszisztémaként működő nagy kerti tavat, és abba engedik a szennyvizet, amelyet a növények tisztítanak meg. Azért írtam, hogy ésszel kell élni egy ilyen házban, mert ha naponta 20x letusolsz antibakteriális minden életformát elpusztító tusfürdővel, meg naponta elhasználsz félüveg domesztoszt, akkor a tónak annyi. Szóval mosószóda, háziszappan, ecet és hasonlók javasoltak egy ilyen pecóban a tisztálkodásra és takarításra.

90
venyerin képe

30 misi alatt halovány

30 misi alatt halovány esélyed sincs.

91
urijimi képe

Nyilván nem mindenki számára

Nyilván nem mindenki számára elérhető, de ez az összeg kb egy 150nm-es 20-30 éve épült 0 szigeteléses családiház ára Budapesten.
Abból pedig van bőven. Ha így nézzük, akkor azért ha összepréseled magad 80-100nm-re, (a nagy ház úgysem neked kell, hanem a szarjaidnak)akkor alternatíva lehet az új passzív építése a használt hatékonytalannal szemben. Nem kiugróan több az árkülönbség, főleg ha hozzáveszed a kevesebb fenttartási költséget.

92
ízirájder képe

Hát, itt egy mérés

Hát, itt egy mérés Budapestről, szerintük egyedülálló és hasznosításközpontú:

http://www.naplopo.hu/tudastar/napsugarzasi-adatok

Ez kb 165 W/négyzetméter éves átlagban

És ők napelemeket adnak el, úgyhogy nemigen éri meg nekik lefelé tévedni

93
Vid képe

Rendben, akkor a jelenlegi

Rendben, akkor a jelenlegi napelemekkel 6*6 km.

94
ízirájder képe

jó, végülis nem nagy

jó, végülis nem nagy veszteség

95
srich képe

Hát építs mutyi nélkül amit

Hát építs mutyi nélkül amit akarsz, nem bánnom.

-Úton az idő is csak út.-

96
jurta képe

Amit srich udvariatlan módon

Amit srich udvariatlan módon mondott, az a stílusától eltekintve nagyon fontos, olvasd át türelemmel. A sugárszennyezés pont úgy terjed, mint bármely másik. Csak, ahogy ízirájder mondja, iszonyú kis mennyiséget is meg tudunk mérni belőle, és ha közölnek egy dózisértéket (391 nanogray/óra) a lakosságnak fogalma sincs róla, hogy az kicsi vagy nagy vagy elhanyagolható, attól rémülnek meg rögtön, hogy egyáltalán van.

1 KG nukleáris fűtőanyaggal sok nagyságrenddel több mérgezést, betegséget lehet elérni mint ugyanannyi kadmiummal monjduk, vagy bármely mérgező nehézfémmel.

Hogy többet, az valószínű, bár hogy sok nagyságrenddel, azt nem hiszem. Viszont pont annyival kevesebb kg-ot is használunk belőle, tehát a hatás ugyanaz. Az is baj, hogy a radioaktív sugárzás káros egészségügyi hatásai (daganatkockázat növekedése, genetikai elváltozás kockázatának növekedése, vagy sugárbetegség) "titokzatosabb" betegségek, mint egy mérgezés, és az első kettőben ott egy újabb valószínűség (tehát csökkenés, amit az átlagember megint csak nehezen fog fel!), ezért bár az életminőséget - mondjuk, bár ez úgysem mérhető - egyformán rontják, sokkal jobban lehet velük riogatni.

Reaktorolvadás Fukusimában is volt (sőt, a pihentető medencében is olvadt meg fűtőelem, nemcsak a reaktorban), ha csak nem azt érted "leolvadás" alatt, amikor az olvadt üzemanyag átégeti az épület alapját.

Én nagyon örülök, hogy van, aki (te) nem szakmabeli, és mégis alaposan tájékozódik. Szerintem olvass tovább rendületlenül, láthatóan különösen a szennyezésterjedés és az egészségügyi hatások téma irányba érdemes indulnod, akár egy kis valószínűségszámítást is érdemes hozzá nyomatni. Csak ne újságot, inkább tankönyvet. Vagy legalább Wikipédiát (inkább angolul, azt jobban megszűri az olvasóközönség), ellenőrzésként a vitalapjával együtt.

97
Vid képe

Azt egy szóval sem állítottam

Azt egy szóval sem állítottam hogy mérgezőbb, viszont azt igen, hogy ha gáz van, akkor sokkal gyorsabban és nagyobb mennyiségben szabadul ki a cucc.
1kg nukleáris anyag több százezer tonna vizet képes tömény méreggé változtatni pld. Ilyet semmilyen nehézfémmel nem lehet művelni.

a magleolvadásnál igen, én a földkéregbe történő bemerülésre gondoltam.

Az egészségügy vizsgálatok amik elérhetőek azok olyanok hogy:
1:Sosem tudod meg hogy valaki aki rákos lesz most akkor a sugárzástól lett az vagy sem. Tehát így elég nehéz elindulni.
2:A Chernobili valós számokat sosem fogjuk megtudni, és csak részben az 1-es pont okából kifolyólag.

98
ízirájder képe

na azért lássuk be, ha a fák

na azért lássuk be, ha a fák nem fognák a szelet, nem lenne olyan sűrű erdősáv az ukrán vágányok mindkét oldalán. A lényeg, hogy a kis kapacitásból nagy helyigény következik. Lehet és kell ezt a hátrányt okos megoldásokkal enyhíteni, de ha egy két gigawattos erőművet akarsz helyettesíteni szélerőművekkel, akkor igencsak meggyűlik ezzel a problémával a bajod

99
Vid képe

Egy fa kb 15 méter magas, egy

Egy fa kb 15 méter magas, egy szélkerék meg 75-200. Svédországban alig láttam eddig szélkereket ami ne fák között lett volna.

ha egy két gigawattos erőművet akarsz helyettesíteni szélerőművekkel, akkor igencsak meggyűlik ezzel a problémával a bajod

Állítom már rég megépült volna ennyi kapacitás állami pénz nélkül ha hagyják.
De ha a gyakorlatot nézzük Németországban csak tavaj felszereltek 2.439 MW (telepített) kapacitást, tehát úgytűnik sokkal egyszerübb és gyorsabb a a dolog mint az atommal. Közben Németországban már több mint 600 000 ember dolgozik csak ebben a megújuló iparban.
De mondok még valamit: A Neuhardenbergi reptéren 5 hét alatt építettek fel egy 145 MW teljesítményű napelemparkot. Tehát ilyen ütemben 5,7 év alatt lenne kész egy Paksnyi kapacitás 25-30 évre.

100
aghla képe

+1 valamint a kapitalista

+1
valamint a kapitalista gazdaságnak mindig kell valami felfutó iparág, egyébként összeomlik.
Ilyen lehetne a zöldenergiával kapcsolatos termelői-szolgáltatói ágazat, nem véletlenül nyomulnak erre a németek.
Azt is mondják, az a gazdasági környezet lesz versenyképes a következő évtizedekben, aki ezt jól csinálja. Optimistán tekintve lehet hogy majd most a tőkeérdek és a józan ész egyirányba húz?

101
venyerin képe

A tőkét jelenleg a hatalmas

A tőkét jelenleg a hatalmas EU-s és állami pénzek húzzák ebbe a szektorba, semmi más.

Ha ez nem lenne, a mainál _jóval_ magasabb foszilis energia árak kellenének ahhoz, hogy kicsit is megérje hosszabb távon.

102
Vid képe

Ahogy annak idején hatalmas

Ahogy annak idején hatalmas állami pénzekből épült ki az atomenergia, vagy a magasfeszültségű hálózat, vagy a nagyerőművek. De még most is óriási állami pénzek folynak az atomiparba mindenfelé.
Ha ez nem lenne, a mainál _jóval_ magasabb foszilis energia árak kellenének ahhoz, hogy kicsit is megérje hosszabb távon.

Hát erre nem kell sokáig várni.

103
venyerin képe

Hááát... A szél- és

Hááát... A szél- és naperőműveknek van azért egy nagyon rossz tulajdonságuk: a leadott teljesítmény hatalmas időbeli ingadozása. Amikor épp sötét van és szélcsend, be kell húzni valahonnan ugyanennyi "hagyományos" erőműkapacitást nagy hirtelen, azaz kapacitást kiváltani szél- és naptelepekkel nemigen lehet, legfeljebb a kihasználtságuk csökkenthető. De a kisebb kihasználtság az helyből drágább áram már megint, ugye...

Ráadásul s derék németek momentán épp azon szívnak, hogy alaposan túltolták a kocsmát, és a hálózatuk marhára nem bír el ekkora kilengéseket, a derék szomszédok (pl. csehek) meg épp készülnek beinteni nekik e téren, mert momentán az ő ellátásbiztonságukat fenyegetik a német megújuló erőművek által generált átmenő hálózati terhelések. Az se ritka, hogy a szélerőművek kimenete negatív áron kel el, no annyira azért nem olcsó az sem...

104
Vid képe

Tavaly a németek a legnagyobb

Tavaly a németek a legnagyobb fagyokban is áramot vittek ki, mert a franciák nem tudtak eleget fűteni az atommal a nagy hidegben(Nem lett volna gazdaságos estére 100%-ra felnyomni az erőműveik teljesítményét, így sok helyen még így is fagyoskodtak. Magyarul nagyon ritkán van olyan hogy semmi nem süt, nem fúj, se délen, sem északon.
Viszont pont ezért érdekes az a minierőműves megoldás amit írtam a blogban, hiszen segítségével a fűtésre, melegvízkészítésre amúgy is elégetendő gázzal pont a megfelelő időpontokban lehet elektromosságot is betáplálni a hálózatban, és ezzel az egészet stabilizálni lehet. LEgrosszabb esetben meg úgy használják mint egy kazánt, ha fűteni kell, áram meg nem, energetikai veszteség nem keletkezik. (Bár akkor már persze akinél ilyen van a villanyból is ráfűthet vele a maradékhőre, ha az úgy még nagyobb hatásfokú.

Egyébként senki nem fog Németország környékén ezen problémázni, inkább úgy állítják be a rendszereiket, ha van eszük, hogy jól járjanak az olcsó vagy éppen ingyenárammal. A napelemárak zuhannak, és a többi is, 10 év múlva már mindenki a németekkel meg a dánokkal együtt fog "hullámzani". Úgyhogy mivel így is úgy is az egységes eu-s árampiac, és hálózatösszekötés lesz a valóság, még akkor sem fog ez gondot okozni, ha semmilyen különösebb energiatárolás nem lesz, csak mondjuk az autók akkuja.

105
ízirájder képe

ellenérzéseim vannak a

ellenérzéseim vannak a fosszilis energiahordozók iránt (hacsak nem marhafingot értünk ház alatt). Nem szívesen élnék meg egy párszázév alatt végbemenő rapid visszaállást a karbon kori éghajlatra

106
Vid képe

? a minierőműre gondolsz?

? a minierőműre gondolsz? Mert azt a gázt így is elégetjük jelenleg fűtésre.

107
Icarus képe

Sokszázmillió mini erőmű van

Sokszázmillió mini erőmű van az autókba építve is manapság...

108
Icarus képe

+1 Ha választani lehetne,

+1

Ha választani lehetne, hosszabb távon a környezetre ránk tekintettel melyik nagyobb szívás, a fosszilis energiahordozók elégetése vagy pedig az atomenergia minden eddigi balesetével együtt, akkor a fosszilis energiahordozók ellen ágálok.

Az üvegházhatású gázok keletkezése és a rákkeltő hatású égéstermékek nagyobb veszélyt jelentenek ránk, mint egy rossz atomerőmű sugárzása. Utóbbinak nyilvánvalóbbak a hatásai, az előbbi hosszú távon alattomosan árt nekünk.

109
ízirájder képe

ez a teljes német szükséglet

ez a teljes német szükséglet 4%-a, ahogy most utánaolvasok, összesen átlagosan 20% megújuló. Majd jövőre körülnézek, most hogy néz ki az ország, aztán visszatérünk rá

110
Vid képe

Folyamatos teljes

Folyamatos teljes kihasználtság esetén lehet hogy ez 4% de valójában jóval kisebb. Összesen már most is valami 31.332MW beépített szélkapacitásuk van, természetesen, ez csak a legnagyobb megtermelhető teljesítmény.
Amúgy már 23% megújulónál tartanak.

111
jurta képe

"Hogyan van védve Paks pld.

"Hogyan van védve Paks pld. egy olyan esemény ellen ami tavaly Cheljabisknál történ,(mely környék történetesen az orosz atomfegyvergyártás egyik központja) ahol egy légkörbe belépő meteor egy 500 kilotonna tnt egynértékű robbanást produkált (szerencsére) a felső légkörben?
Vagy egy olyan ellen mint az 1908-as tunguzka esemény ahol egy még ennél is jóval nagyobb robbanás letarolt egy 2000 négyzetkilóméteres területet. Namost ilyen meteorok nagy általánosságban 100 évente jutnak el hozzánk de ez csak az átlag. A világon egy atomerőmű sincs védve egy ilyesfajta becsapódástól."

Nekem ez a foglalkozásom.
Bocs, de csak nagyon röviden tudok írni, ezért esetleg udvariatlannak fogok tűnni.
Ez demagógia.
Ennél ezerszer esélyesebb, hogy közúti balesetben halsz meg, az ellen sokkal könnyebben tudnánk tenni is valamit, mint a meteoritokkal.

Kockázat = hatás × valószínűség. Talán nem hiszed, de hétköznapi életedet is így éled (ha csak a szomszéd boltba ugrasz be, nem zárod be a hevederzárat, csak a normált).
Az atomenergia ellenzőinek stratégiája egyszerű: emberiségellenesnek festik le a szorzat első tényezőjét (amúgy tényleg elég katasztrofális), ezzel tetszőlegesen tudnak riogatni, s a második tényezőt - ami sokkal elvontabb - meg könnyű a néppel elfelejtetni.

Amúgy ha már "off", nem tudom, miért csak az ellenérveket kellett rendkívül részletesen összegezni.

Én igyekszem sem mellette, sem ellene erőlködni (úgysem mosom le az elfogultság vádját), de sorakoztassunk fel tényleg minden tudnivalót egyformán.

112
Vid képe

Igen, de miért építsünk

Igen, de miért építsünk valamit, aminél akármennyi esélye van hogy az egész országot lakhatatlanná teszi ha gyakorlatilag ugyanannyi pénzből építhetünk valamit ahol meg ez nem áll fenn? Sőt, talán olcsóbban mert az EU nyomja bele a pénzt??
Amúgy meg ha összeveted az atomerőművi baleset elméleti lehetőségét azzal a számmal ami a gyakorlatban mutatkozik meg, akkor hányszorosa a gyakorlati esély az elméletinek?
Mennyi esélye volt elméletben a 2003-as paksi üzemzavarnak?

Mennyi az esélye hogy az elkövetkezendő 100 évben politikai instabilitás, polgárháborús gócok keletkezzenek bárhol a világban ahol atomerőművek üzemelnek, vagy az elkövetkező 200 000 évben az atomtemetők környékén?

Illetve miért nem kötnek az atomerőművek kötelező felelősségbiztosítást, ha a számoka annyira kedvezőek?

Egyébként fent hozzáfűzök most egy fontos adalékot a blog végéhez.

113
Icarus képe

"sünk valamit, aminél

"sünk valamit, aminél akármennyi esélye van hogy az egész országot lakhatatlanná teszi ha gyakorlatilag ugyanannyi pénzből építhetünk valamit ahol meg ez nem áll fenn?"

Mit epitesz ami ugyanilyen hatekony? Mit? MIIIT?

114
Vid képe

Olvasd el a blogot fentebb,

Olvasd el a blogot fentebb, az itteni hozzászólások főleg hozzá kapcsolódnak.
Ár/teljesítmény arányról beszélünk ugye.

115
Icarus képe

Bocs de a tagolása

Bocs de a tagolása olvashatatlan szar.

116
Vid képe

Szóval akkor úgy

Szóval akkor úgy vitatkozzunk, hogy alapjában véve el sem olvasod amit írok?

117
Icarus képe

Nem - írj olvasható

Nem - írj olvasható stílusban, ne mindent egy helyre ömlesztve stílusban.

118
Vid képe

Erre már nem is tudok mit

Erre már nem is tudok mit mondani, nagyon meggyőző az érvelésed :)

119
Icarus képe

"Mennyi az esélye hogy az

"Mennyi az esélye hogy az elkövetkezendő 100 évben politikai instabilitás, polgárháborús gócok keletkezzenek bárhol a világban ahol atomerőművek üzemelnek, vagy az elkövetkező 200 000 évben az atomtemetők környékén?"

Ez is milyen indok mar... mintha olyan konnyu lenne tonkre tenni vagy atombombava alakitani egy eromuvet. Hadd kerdezzem meg, mi neked a szakmad? Valahogy kizartnak tartanam hogy mernok lennel vagy barmifele termeszettudomannyal foglalkoznal.

120
ízirájder képe

nézd, én egyetértek, és

nézd, én egyetértek, és örülök, hogy nekem már nem kell valószínűségszámítás-órát tartani, de személyeskedni mégiscsak jobb volna a grundon

121
Icarus képe

Persze, csak hogy vitatkozzak

Persze, csak hogy vitatkozzak technikai dolgokkal olyannal akinek látszólag semmi szakmai hozzáértése nincs, csak halott innen és onnan dolgokat? Látszólag olvasott 10 "alternatíváról" de nem látja, hogy ezek az alternatívák, mikor miért hogyan működőképesek... Hogy melyik miért nem tud szóba jönni...

Ahogy látom előző posztja alapján is, egyetlen célja van - hogy támadja azt amit éppen jelenleg mondanak, látszólag jól hangzó dolgokkal. Atomerőmű - ez egy az emberekben félelmet okozó kifejezés lett pedig a szénerőművek amik hasonló mennyiségű energiát termelnek, jobban károsítják a környezetet.

122
Vid képe

Bár szakmai hozzáértésemet

Bár szakmai hozzáértésemet kritizálod, tőled az egyetlen ész érv azok ellen amit mondok az hogy hülye vagyok, és technikai analfabéta. Mitszólnál ha azt válaszolnám hogy te ezt nem érted meg mert nincs szakmai hozzáértésed? Szerinted ezt hívják vitának?
Miközben el sem olvasod a blogot... :D

123
Icarus képe

Jól van, telepíts akkor oda

Jól van, telepíts akkor oda szélerőműveket, ahol alig fúj a szél, telepíts oda naperőműveket ahol folyamatosan köd van.... Még szerencse, hogy nem te hozod az ilyen döntéseket, hanem okosabb emberek szakmai alapokon. Nem valaki aki azonnal megijed az "atom" szó hallatán.

124
biktop képe

Az IKEA úgy gondolta, hogy a

Az IKEA úgy gondolta, hogy a felhős-ködös Angliában kezdi meg árusítani a napelemeket:

http://www.napi.hu/nemzetkozi_vallalatok/ingyen_aram_nehany_ev_utan_hazt...

Gondolom van indokuk rá...

125
Icarus képe

Azért az épületekre

Azért az épületekre telepítendő napelemeket nem hasonlítanám össze a naperőműfarmokkal és azok megtérülésével. Itt sem a kormány csinálta, hanem a nagyon zöld lelkületűek beruházhatnak rá.

126
Vid képe

goto 67;

goto 67;

128
Vid képe

17,7 milliárd forint- 106

17,7 milliárd forint- 106 megawatt
Tehát 2000 Megawatt esetén: 333,9 milliárd forint. Bár télen nyilván kévésbé termel, de nyáron pont elég volna arra hogy a Paksi ár tizedéért biztosítsa a légkondisták importigényét. Mire a paks 2. megépül már valószínűleg ez az ár is osztható majd legalább kettővel.

129
Icarus képe

Arizóna és Nevada - két

Arizóna és Nevada - két hatalmas SIVATAGA amerikának :) Azt hiszem a sivatagok jelentősen más környezetet jelentenek mint egy esős szigetország. Ha majd ott épít a google naperőművet, akkor kérlek azt linkeljétek.

(mellesleg a tenger hullámzása sokkal érdekesebb energiaforrás nagybritanniánál)

130
urijimi képe

Mondjuk németország sem

Mondjuk németország sem naposabb magyarországnál, mégis jóval több a napelem mint itt. Meg az osztrák magyar határ osztrák oldalánál sem fúj jobban a szél mint a magyar oldalon, mégis több a szélerőmű.
Nem vagyok sötétzöld, de ez azért elgondolkodtató.
De továbbra is úgy gondolom, hogy amíg az energiapocséklás ellen nem teszünk építhetünk itt mi Paks 10-et is, akkor is szarban leszünk. Illetve atomhulladékban.

131
srich képe

Én személy szerint nem

Én személy szerint nem szívesen élnék szélerőműpark közelében. Szerintem a szárnyas barátaim sem. Meg a siklóernyősök sem. Szélcsendben, januárban főleg nem.

-Úton az idő is csak út.-

132
Vid képe

Az a helyzet ha Magyarország

Az a helyzet ha Magyarország TELJES! elektromos igényét csak szélből fedeznénk (ami nem ésszerű egyébként) tehát kb 6 Gw kapacitást (30 Gw telepített kapacitással) akkor is átlagban 23 négyzetkilóméterenként lenne 1 db szélkerék, ha a legnagyobb teljesítményűvel számolunk. De a gyakorlatban 60000 négyzetkilóméternyi védett területre egyáltalán nem kerülhetnének. A lakóövezetektő való távolság meg persze megegyezés kérdése, a házad fölé közvetlenül most is tilos rakni. De a szél mint mondtam csak egy forrás a sok közül.

133
srich képe

Főleg azért nem ésszerű

Főleg azért nem ésszerű jelenleg mert van hogy hetekig nincs szél sem nap. Olyankor a hidegben kéne Braille-írásos könyveket olvasnunk.
Engedd már meg a szakembereknek, hogy a létfontosságú alapellátásnak: az internetnek, rajfilmgyártásnak, a benzinkutaknak, a gázkazánok és vegyes-kazánok szivattyúinak és hőszivattyúknak, kollektoroknak, a telefonoknak és laptopoknak, a közvilágításnak és a kórházaknak valamint a rendőrségi sokkolókba szükséges villamos energiát a jelenleg legbiztonságosabb, legelérhetőbb és legtisztább módon termeljék meg.
Az ipari és lakossági fogyasztók ha választhatnak valaha, nagyjából 95%-5% arányban józanul, tájékozottan a helyzetük és energiafelhasználásuk függvényében fognak választani a félelmeik és téveszméik ellenére is.

-Úton az idő is csak út.-

134
Vid képe

Hetekig se szél se nap???

Hetekig se szél se nap??? Javaslom nézd meg erről olyan országok statisztikáit, akik nagy mennyiségben használják ezeket!
Engedd már meg a szakembereknek, hogy a létfontosságú alapellátásnak: az internetnek, rajfilmgyártásnak, a benzinkutaknak, a gázkazánok és vegyes-kazánok szivattyúinak és hőszivattyúknak, kollektoroknak, a telefonoknak és laptopoknak, a közvilágításnak és a kórházaknak valamint a rendőrségi sokkolókba szükséges villamos energiát a jelenleg legbiztonságosabb, legelérhetőbb és legtisztább módon termeljék meg.

Elnézést, hogy merészelek önállóan elgondolkodni a kérdésről, és nem feltétlenül hiszek el mindent a szakembereknek, akik 60 éve a töretlen jólét, boldogság, és ésszerű döntések irányába viszik ezt az országot. (Tisztelet a kevés kivételnek természetesen).( Várjál Fukushimát, Cehrnobilt nem szakemberek üzemeltették és tervezték? )
Mindenesetre még mindig én a "laikus" érvelek itt bármiféle műszaki megoldásokkal, alap bekerülés/teljesítmény számokkal, és a témában oly jártas hozzáértők nem akarnak egyetlen rövidke számítással sem megcáfolni, pedig hát oly könnyű volna!

135
Icarus képe

Minden szart lehet építeni és

Minden szart lehet építeni és megtérül majd 100 év múlva, 1000 év múlva, de lehet hogy van jobb és költséghatékonyabb megoldás is. Pl most paksot felújítani és a technológia fejlődésével olcsóbbá és magasabb hatásfokúvá fejlesztett napelemek telepítése is egy megoldás lehet.

Az atomreaktort nem szabad csak azért elvetni mert benne van az atom szó és jaj, ahogy a szél és naperőműveket sem lehet ész nélkül telepíteni. Vannak olyan helyek ahova lehet, valóban de azt gondolni, hogy az egész ország energiaellátást ebből meg lehet oldani, az szerintem naívság. Meg ott van az a tényező is, hogy mekkora befektetés mekkora költségekből és mennyi idő alatt térül meg. Attól mert valami hosszútávon jó befektetés lenne, sajnos lehet hogy nem lehet még meglépni mert annyira hosszú távra nem racionális más költségek mellett x összeget lekötni.

136
Vid képe

A blogban amit írtam, és amit

A blogban amit írtam, és amit nem olvasol el nem sok szám szerepel, de te még egyetlen számot, vagy konkrét technikai érvet nem írtál itt le, csak a szokásos mantrát, hogy az atom kell, az olcsó, az jó. Ez az egyetlen "érved".

137
ízirájder képe

Azért, mert nálunk nagyon

Azért, mert nálunk nagyon kevés a szél -és naperőmű. De ez nem jelenti azt, hogy érdemes velük kiváltani az atomenergiát

138
ízirájder képe

ez egy kerékpáros fórum, nem

ez egy kerékpáros fórum, nem a BME energetikai tanszék levlistája, laikusnak lenni ér

139
Vid képe

Atombombává alakítani nem

Atombombává alakítani nem igen lehet, tönkretételéhez viszont egyetlen bombatalálat elég. És hogy utána megindul e a magleolvadás az már csak szerencse kérdése.
"Valahogy kizartnak tartanam hogy mernok lennel vagy barmifele termeszettudomannyal foglalkoznal."
Hát öreg, fenti állításodra reagálva én is feltehetném neked ezt a kérdést.

140
Icarus képe

"És hogy utána megindul e a

"És hogy utána megindul e a magleolvadás az már csak szerencse kérdése."

Haha, hahaha :D Ha ez ennyire egyszerű lenne. Tönkretételkor tudod mi történik általában? Nem fog áramot termelni és kész, de azt azzal is bőven elérheted, ha a trafóállomást iktatód ki.

141
Vid képe

Olvass utána a fukushimai

Olvass utána a fukushimai baleset okainak. Ott még csak nem is a reaktornakk lett első körben baja hanem "csak" hűtésért felelős generátoroknak.

142
Icarus képe

Tudom mi az okai.

Tudom mi az okai.

143
jurta képe

még csak nem is a reaktornakk

még csak nem is a reaktornakk lett első körben baja hanem "csak" hűtésért felelős generátoroknak.

Meg az egész tengerpart villamosenergia-hálózatának (külső feszültséggel is lehet folytatni a hűtést), meg az összes szállítóútvonalnak, ami az erőműhöz vezetett, meg szinte az összes helyi és országos kommunikációs rendszernek, miközben az összes rendvédelmi erőnek bőven elég más dolga is volt. Így egy kicsit nehéz balesetelhárítani. De hát azt, hogy mekkora pusztító földrengés és szökőár is volt előtte, eléggé elfelejtette mára mindenki, lényeg, hogy egy nemkívánatos műszaki létesítmény szégyenben maradjon!

144
Vid képe

Itt ugye arról volt szó, hogy

Itt ugye arról volt szó, hogy nem kell szanaszét lőni egy atomerőművet hogy baj legyen.

145
jurta képe

"És hogy utána megindul e a

"És hogy utána megindul e a magleolvadás az már csak szerencse kérdése."

Hát nem. Hűtés kérdése.

(Egyébként azt, amit az angol "core"-ból tükörfordítasz, magyarul aktív zónának szoktuk mondani, mert a kezdetekkor inkább az orosz szaknyelvet vettük át nukleáris területen. Nekem nem gond, felismerem, de akik csak iskolában tanultak róla, azok érdekében jó, ha a hivatalos kifejezéseket használjuk.)

146
Vid képe

Igen, az az ami ott végül

Igen, az az ami ott végül valahogy megszűnt.

Köszi a kiigazítást!

147
jurta képe

Mennyi esélye volt elméletben

Mennyi esélye volt elméletben a 2003-as paksi üzemzavarnak?

Azzal a tisztítótartály-összeállítással valószínűleg nem kicsi. És mekkora hatása volt?

Megbetegedtek emberek? Elszennyeződött a környezet? Ki kellett telepíteni családokat? Még észrevehető sugárdózist sem kapott a lakosság. (A dolgozók között előfordult néhány személynél, ahogy a tűzoltóknál is előfordul égési sérülés, rendőröknél verekedés stb.) (Anyagi kár, az volt, óriási, amiről sikerült megegyezni a felelős gyártóval.)

Ezért mondom, hogy a hatást a valószínűséggel szorozd össze. Ezen a fórumon szerintem nyugodtan említhetem analógiának a városi bringások sisakviselésének témáját.

148
Icarus képe

"Vagy egy olyan ellen mint az

"Vagy egy olyan ellen mint az 1908-as tunguzka esemény ahol egy még ennél is jóval nagyobb robbanás letarolt egy 2000 négyzetkilóméteres területet. Namost ilyen meteorok nagy általánosságban 100 évente jutnak el hozzánk de ez csak az átlag. A világon egy atomerőmű sincs védve egy ilyesfajta becsapódástól."

Ezen nagyon rohogok :D Ha ilyen katasztrofak tortennenek, akkor paks lenne a legkisebb bajunk :D

149
jurta képe

A háborús és terrorista

A háborús és terrorista érvekhez említeném, hogy egyetlen hadviselőnek sem lesz már érdemes atomerőművet vagy hulladéklerakót (vagy szállítóútvonalat, vagy akármit) megtámadni. Ha kicsit fenyegetni akar, megbénítja az ellenségénél az internetet. Ha sokkal kegyetlenebb akar lenni, megbénítja a villamosenergia-ellátást (atomerőműtől függetlenül). A védekezőéinél képzettebb és jobban fizetett harci programozók, és - mint minden háborúban - a kémkedés és árulás kiküszöbölése kellenek hozzá, semmi más. A többi stratégiához képest jóval olcsóbb, célozhatóbb, és nemhogy a támadás folyamatát, még a támadó személyét is sokkal nehezebb felderíteni utólag is. Egy jól kivitelezett ilyen támadást ma már csak Észak-Korea és néhány afrikai állam élné túl. Sőt, Iránnál láttuk, hogy még a nukleáris létesítményt sem feltétlenül fizikailag kell megtámadni.

150
Vid képe

A háborús és terrorista


A háborús és terrorista érvekhez említeném, hogy egyetlen hadviselőnek sem lesz már érdemes atomerőművet vagy hulladéklerakót (vagy szállítóútvonalat, vagy akármit) megtámadni. Ha kicsit fenyegetni akar, megbénítja az ellenségénél az internetet. Ha sokkal kegyetlenebb akar lenni, megbénítja a villamosenergia-ellátást (atomerőműtől függetlenül). A védekezőéinél képzettebb és jobban fizetett harci programozók, és - mint minden háborúban - a kémkedés és árulás kiküszöbölése kellenek hozzá, semmi más. A többi stratégiához képest jóval olcsóbb, célozhatóbb, és nemhogy a támadás folyamatát, még a támadó személyét is sokkal nehezebb felderíteni utólag is. Egy jól kivitelezett ilyen támadást ma már csak Észak-Korea és néhány afrikai állam élné túl. Sőt, Iránnál láttuk, hogy még a nukleáris létesítményt sem feltétlenül fizikailag kell megtámadni.

Egy hábórúban vagy a józan ész dönt vagy nem. Az általad felvázolt mérlegelés általában akkor jellemző, ha a támadó teljes fölényben van, és alaposan átgondolja hogy hogy és mit akar. Namost ez nincs mindig így, lásd II.VH német városok terrorbombázása, melynek semmi haszna nem volt. Vagy London "bomázgatása" a németek által a csodaszerkentyűikkel. Ha valaki csak akkora kárt akar okozni amekkorát csak tud, pld. egy vesztes helyzetből, vagy nem egyértelmű túlerő esetén akkor ez az érvelés már nem érvényes.
És egyébként pont hogy egyszerűbb kikapcsolni egy teljesen központosított áramtermelést, pláne akkor, ha olyan károkat okozol amiket évekig tart elhárítani.
Van egy olyan érzésem hogy a német döntés mögött ilyen megfontolások is voltak.
És pont mint említetted, hogy nem lehet kideríteni hogy ki teszi, ideális egy piszkosabbá fajuló konkurenciaharcban is. Még diplomáciai következménye sincs.

De legszomorúbb az hogy paks II. gyakorlatilag kilövi a valódi energiafüggetlenséget, ugyanis mint a nemzeti energiastratégiában látható hosszútávra bebetonozza a szén alapú energiahordozóktól való függőségünket, hiszen (pláne szénnel együtt) nem szabályozható, tehát nem lehet mellette növelni a megújulók arányát, melyek ára lassan már a béka seggéhez fog közelíten. Nemsokára kiegészítem amúgy az energiastratégiáról alkotott véleményemmel a blogot. Sajnos csak most olvasom, és nagyot csalódtam benne.
Azt kell hogy mondjam 2030 -ig a terv szerint szinte ugyanolyan energiafüggők leszünk (részben az ideiglenes egymás mellett üzemelő régi és új paks miatt) mint eddig. Még tervszinten is.

151
ízirájder képe

nem értem a kapcsolatot a

nem értem a kapcsolatot a foszilis energiahordozókkal, aminek a rovására bőven lehet növelni a megújulókat (és jó is lenne). Az energiafüggőséget meg kevéssé értem. Kissé kevesebb nyersanyag kell hozzá, mint most a szén -és olajerőművekhez. Egyébként egy ilyen kis országban elég nehezen értelmezhető az önellátás és értelme sincs, nem vagyunk a Hodzsa-féle Albánia

152
Vid képe

Mivel a nap és szélenergiából

Mivel a nap és szélenergiából telepített erőforrások általában nem termelnek a legnagyobb teljesítményen (a naperőmű ugye csak nappal termel) olyan erőmű kell, ami energiaszüretnek kedvező időjárás esetén gyorsan lekapcsolható, hogy ne a tüzelőanyagokat fogyasszuk. Erre sem a szén sem az atom nem alkalmas. És mivel a régi és az új paksi blokkok együttermelése esetén 202x??-tól 2030-as évekig 70% ban atomunk lenne, nyilvánvaló hogy eddig az időpontig semmilyen nagyobb mennyiségű megújulófeljesztés nem lesz. Hiszen a 30% megmaradót nem tömhetjük ki megújulóval, ugyanis akkor vagy ennyi lesz a max telepített kapacitás, ami csak néha áll rendelkezésre (mely esetben ugye átlagosan nem 30%-ról beszélünk) vagy 30% lesz az átlagos kapacitás (nagyobb telepített teljesítménnyel) akkor viszont nem biztos hogy tudunk bármit is kezdeni a felesleggel. Ha addigra nem terjednek el az akkus autók. Ugyanakkor egy 70%-ban atomból folyamatos ellátást biztosító hálózatnál az üzemeltetők nem lesznek érdekeltek az okos hálózatvezérlés fejlesztésében, mely mind a nagyobb mennyiségű autótöltést, mind az esetlegesen ingyen rendelkezésreálló külföldi megújulócsúcsok befogadását csakúgy mint a nagyarányú megújulófejlesztéseket lehetetlenné teszik.
Pont ezért van az energiastratégiában 16% megújuló ami lófütyi, és nem is fog tudni a rendszer felvenni többet.
Az ingyenes külföldi csúcsokkal mint a blogban is említettem rengeteget kaszálhatnánk majd a jövőben, hiszen ha a V4 atomozik, hollandia atomozik, a dánok és a németek jó ideig még ingyen fogják adni bizonyos időszakokban az áramot, és örülnek ha el tudják passzolni.
És szintén nem fogunk tudni a szeleseknek besegíteni sem az atommal, megintcsak a szabályozáshiány miatt.
És persze lehet hogy itthon termelnénk az áram egy részét, de ugyanúgy gázbehozatalra szorulnk majd (meg uránra) szóval nem mindegy akkor már ellátásbiztonságilag hogy gázt hozunk be pénzért vagy csúcsáramot ingyen?
Az utóbbi olcsóbb ugynakkor egyik helyzetben sem vagyunk függetlenek.

153
ízirájder képe

ez valóban probléma, de -ha

ez valóban probléma, de -ha gonosz akarok lenni- addigra Németországnak lesz egy méretes importigénye, hisz ők lekapcsolják az erőműveiket. Viszont az első négy blokkot előbb-utóbb le fogják kapcsolni, tehát a hat blokk nem fog sokáig együtt működni. Ha optimista vagyok (és vagyok), az atomenergia inkább a fosszilis energiát fogja lenyomni, nem a megújulót. Van is honnan, ez a 75% rengeteg)

A gázbehozatal konstans voltát nem értem, az atomipar költségeinek viszont csak a töredékét adja a fűtőanyagelőállítás/beszerzés, mondhatnánk ezér' ingyen van.

154
Vid képe

Nem gondolom hogy annyira

Nem gondolom hogy annyira butusok legyenek, hogy úgy kapcsolanak le bármit is hogy hosszútávú folyamatos behozataligényük legyen. Ami inkább elképzelhető, hogy 48-72 órán belül (Amikor is a szélelőrejelzés 90%-os) jelzik az igényüket hogy akkor most gyorsan kell bevitel néhány órára. De ilyen igényeknek sem az atommal sem a szénnel nem fogunk tudni eleget tenni. az általuk termel időleges többletet meg behozni nem fogjuk tudni.

155
srich képe

Az atomerőműnél csak a

Az atomerőműnél csak a gázturbinák követik gyorsabban a tervezett vagy hirtelen termelésigény-változást.

-Úton az idő is csak út.-

156
ízirájder képe

a háborús szkenáriód

a háborús szkenáriód szerintem is egyszerre a múltból építkező, hipotetikus és fantasztikus. Nincsenek frontvonalak, oda-visszavonuló milliós hadseregek. Ha valaki valaha valamiért tönkre akarná tenni az országot, elég idedobnia egy biológiai vagy nukleáris bombát, nem kell a bonyolult megoldásokat keresni.

157
Hotyhogy képe

Vagy megvalasztatnia magat

Vagy megvalasztatnia magat miniszterelnoknek.

158
Vid képe

.

.

159
Satellite képe

Azért érdekes, hogy a

Azért érdekes, hogy a geotermikus energiatermeléssel kapcsolatban ez az "eltömíti a vízkő a csöveket" mennyire elterjedt és beleivódott a köztudatba... Nem itt olvasom először, - valakik nagyon jól kitalálták ezt a mím-et, hogy ennyien ismétlik átgondolás nélkül. Jártam anno Új-Zélandon, és ott láthattunk egy geotermikus erőművet: szó sincs arról, hogy "kifolyatnák" a fúrólyukból feltörő forró rétegvizet. A lemélyített termelőkútban egy zárt "koaxiális" csőben kering a primer-kör folyadéka (vagy szuper-kritikus állapotú széndioxid), ami hócserélőn keresztül adja át a hőt a szekunder-körnek. Nincs vízkövesedés, nincs visszasajtolás, - nem kellene már tovább terjeszteni mindazt, amit az atomlobbi sulykol a fennmaradása érdekében. Ha 20 év alatt átállnánk ilyen erőművekre, nem volna szükség sem fűtés-célú földgázbehozatalra, sem atomerőmű-bővítésre.

Ajánlom mindenki figyelmébe ezt a (belső anyagként használt) oktatóvideót, és az ott elhangzó tényeket a lábunk alatt lévő energia mennyiségére: http://www.youtube.com/watch?v=o0_a1KNfr8w

160
Vid képe

Igen sajnos a földhő mint

Igen sajnos a földhő mint "nemzeti kincs" szintén szinte teljesen kimaradt az energiastratégiából, legalábbis, nevetségesen alacsony értékkel számolnak.

161
ízirájder képe

1: A mi geotermikus

1: A mi geotermikus gradiensünk az izlandinak töredéke, ott gyakorlatilag magától jön a felszínre a forró víz

2: nem meszes alapkőzeten keresztül jön

162
Satellite képe

A belinkelt videón jól

A belinkelt videón jól látszik, hogy milyen erővel tört fel (magától) a forró víz.

"A vastag agyagrétegek alá jó áteresztőképességű homokrétegek vagy repedezett karbonátos kőzetek is települnek, ezek megtartják porozitásukat, áteresztőképességüket, s a mélyre süllyedt, túlnyomásos, nagy hőmérsékletű tárolókat alkotják. Egy ilyen nagy (3800 m) mélységű, túlnyomásos tárolóból tört ki a gőz-víz keverék a fábiánsebestyéni Fáb-4 szénhidrogén-kutató fúrásból. A dolomitbreccsa tárolóból 202 ºC hőmérsékletű, 760 bar nyomású forró víz áramlott be a fúrólyukba. Ez a gőzkitörés igazolta, hogy a pannon üledéksor alatt az alaphegység repedezett kőzeteiben vannak nagy entalpiájú és szinte korlátlan utánpótlású geotermikus tárolók."
In: A GEOTERMIKUS ENERGIA HELYZETE ÉS PERSPEKTÍVÁI
Bobok Elemér DSc, Miskolci Egyetem
Tóth Anikó PhD, Miskolci Egyetem
Magyar Tudomány 2010/08/04.

A geotermikus gradiensünkről:

"Az adatok alapján levonható főbb következtetések (GEOS 1987, VITUKI 2008, STEGENA et al. 1992):
1. A legnagyobb fúrt mélység 4239 m volt, a fúrás a T1 Jakabhegyi Homokkő Formáció kőzeteiben állt le (szerencsétlenedett el).
2. A kitörés előtt a megnyitott szakasz 3658–4239 m volt. Az innen vett vízminták 820,95 mg/l H2SiO3 és 631,3 mg/l SiO2 tartalma alapján ARNORSSON et al. (1985) képlete szerint a SiO2 hőmérséklet 254ºC.
3. Az utolsó fúrószáras (teszteres) rétegvizsgálat a 3698–3744 m közötti megnyitott szakaszról beáramló rétegfolyadékban 190,5ºC hőmérsékletet határozott meg.
4. Ezen rétegvizsgálat során a 3684,5 méterben a nyomás 71,226 MPa (=712 bar) volt.
5. A nyomásemelkedési görbe alapján 67,8 mD permeabilitást határoztak meg a kréta-triász határán elhelyezkedő dolomitbreccsára.
6. A 4239 méteres talpra 202ºC geotermikus hőmérsékletet valószínűsítenek.
7. A mérések alapján várható 200ºC körüli hőmérsékletet jelentősen meghaladó, a SiO2 geotermométer alapján becsült 254ºC hőmérséklet arra utal, hogy nagyobb, 5–6 km, mélységből feláramló víz (is) jelen volt a fúrásban.
8. A L–Cl geotermométer 325ºC hőmérséklet adata is mélységi eredetű vizek (törések menti) feláramlását és az aljzatban tárolt vizekhez való hozzákeveredése valószínűsíti.
9. Az itteni 200ºC körüli hőmérséklet mellett a víz a rétegekben zömmel folyadék alakban lehet jelen.
10. A 47 napos kitörés alatt 5000–8500 m3/nap hozamú 161°C felszíni hőmérsékletű, 20%-ban gőz halmazállapotú (gőzcsapadék) nagy sóstartalmú folyadékot termelt a kút, a felszíni nyomás az intenzív vízkövesedéstől függően 36–37,5 MPa, esetenként 40 MPa volt.
11. A Fábiánsebestyén környéki rezervoár kiterjedése 10 km2-re tehető (STEGENA et al. 1992)."
In: Gádoros geotermikus koncessziós terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 2012.

163
ízirájder képe

igen, erről beszélek,

igen, erről beszélek, iszonyat mélyre kell leásni, Izlandon meg be kell cuppantani egy csövet a kertvégi gejzírbe. A geotermikus gradiens (az átleghőmérséklet növekedése a talajtól lefelé haladva) nálunk 60 C/km, náluk 200. Egy aktív törésvonalon fekszik, orrán-száján dől a hő.

Tanult kolegám a 10. pontban a említést tesz az "intenzív vízkövesedésről" is

165
Icarus képe

El kell ismernem, ez menő :)

El kell ismernem, ez menő :)

166
Vid képe

Szóval hozzáfűztem fentebb a

Szóval hozzáfűztem fentebb a titkos információt a blog végéhez, nevezetesen hogy hogyan is lehetséges a lehetetlen. Mármint a megújulók megfelelő beillesztésével kapcsolatban.

168
Icarus képe

Mielőtt Vid elkezd nagyon

Mielőtt Vid elkezd nagyon lelkendezni: offshore szélerőmű tengert és partot igényel :D Magyarországnak nincs ilyene. Természetesen, ahol a körülmények ezt kedvezővé teszik, ott építsenek ilyeneket :)

169
monster képe

Az energiakérdés nem

Az energiakérdés nem nemzetállami szinten megoldandó feladat. Ez már a ménkű gázcsövekből is látszik amik sok országon keresztül szállítják ide a gázt hogy elégessük a cirkóban. Az atomerőművek is globális egyeztetést igényelnének.

170
Icarus képe

Miért igényelnek globális

Miért igényelnek globális egyeztetést? Persze fasza lenne ha EU szinten már együtt lenne kezelve ez az ágazat is, de ez eléggé a távoli jövő sajnos.

171
monster képe

Műszaki kérdésekben nem

Műszaki kérdésekben nem politikai döntéseket kéne hozni. De tényleg távolinak tűnik amíg beáll ez az állapot. Meg a technokráciának is lesznek hátulütői.

172
Peta képe

Műszakilag ma az atom sokkal

Műszakilag ma az atom sokkal kiszámíthatóbb, mint a szél és a napelem.

173
Vid képe

Az biztos hogy műszakilag

Az biztos hogy műszakilag kiszámíthatóbb (Vagy legalábbis egyszerűbb kiszámolni, mert műszakilag az általam fentebb felvázolt megoldás is stabilan működne) csak drága.
Emellett ami a beruházás idejét, és az árait illeti gyakorlatilag ez a legnagyobb pénzügyi zsákbamacska.
Amúgy az ámerikaiak nemrég mondtak le egy 2GW atomtervezetet (wesninghouse) mert 24 milliárd dollárba került volna.
Én nem vagyok benne biztos hogy az oroszak azzal az árral fogják megnyerni az alkudozást amennyibe a cucc a végén ténylegesen keülni fog. Ők a korrupció mesterei. (Vicces, most leváltották a védelmi miniszterüket mert valami 200 millió forintért építtetett egy ismerősének valami utat, és ott egy ekkora csalásért akár EGY ÉV közmunkára is ítélhetik! Vagy 3 hónap börtönre. De nem kell félteni szegényt, mert közben áttették egy másik magas beosztásba.)

174
Icarus képe

Szóval stabilan működne, ha

Szóval stabilan működne, ha az egész föld össze lenne kötve, nem lennének gazdasági érdekek és utópia létezne....

Akkor most térjünk vissza a valóság talajára :D

175
Vid képe

Szerinted a kereskedelem nem

Szerinted a kereskedelem nem gazdasági érdek? Kereslet-kínálat alapon? Mert árúkkal is ugyanígy kereskedünk, sőt, a tüzelőanyagokkal, sőt a paksi fűtőelemekkel is. Szerintem nincs benne a tízparancsolatban hogy árammal ne lehetne, és pont ebbe az irányba mutatnak a folyamatok. Egyébként meg ha elolvasnád azt amit leírtam a blogban most a végén, akkor rájönnél hogy az a rendszer önállóan is működne, méghozzá kevesebb gázfogyasztással, mint amit jelenleg az új paks mellé terveznek.

176
Vid képe

Tudod az elektromos hálózatok

Tudod az elektromos hálózatok össze vannak egymással kötve. Ha a tengeri szélerőművek száma eléri a kritikus tömeget, és a lengyelek is elkezdik őket 1000-el építeni a németek mellett, (a kieső szénerőműveik helyére) akkor immáron senkinek nem lesz esélyünk sem eladni az atomáramot. Délen még az olaszok talán vennének belőle, de ott egyrészről lehet a földhőt áramkészítésre is használni, másrészt meg lassanként csak napozni fognak ha ez így megy tovább.

177
venyerin képe

Az "össze vannak kötve" adott

Az "össze vannak kötve" adott esetben azt jelenti, hogy van egy jó régi gerinchálózat, ami már a mai igényekhez sem igazán passzol, de az ambiciózus új erőműprojektekhez már nagyon nem.

A derék németek épp ebbe futottak most bele, több tízmilliárd eurós belső hálózatfejlesztés szükséges náluk csak ahhoz, hogy a ma meglevő kapacitásaikat használni tudják. Most a környező államokon "élősködnek" összekötésileg.

Nem haszontalan amúgy a vergődésük, nagyon sokat tanulhat majd az ő hibáiból és eredményeikből, aki hajlandó az ilyesmire.

178
Vid képe

A jó régi gerinchálózatokon,

A jó régi gerinchálózatokon, amit egyébként az EU-s előírások miatt így is úgy is fejlesztenünk kell a közös árampiac folyományaként, most is jópár GW megy ki és be az országból folyamatosan. Itt megnézheted az aktuális értékeket:
http://mavir.hu/web/mavir/adatpublikacio
Az osztrákok most építenek 5 GW hegyi tárolókapacitást, pont a megújulóknak.

Igen kell náluk a belső hálózatfejlesztés, amit saját munkaerővel fognak megoldani, és aminek folyományaként ők valóban az energiafüggetlenség felé tartanak. (Most kitűzve a 2030-as 55-60% megújulót a rendszerben, mire nálunk elkészül az új paks az összes pénzünkből a maga kemény 2GW-jával).

Élőskdésük eredménye jelenleg az, hogy sok ország néha ingyen kap áramot körülöttük, szerintem nem érzik magukat rosszul ettől, mindenesetre áramhiány eddig egyszer sem volt, tehát a rendszer működik.(Bár "szakértők már 2012 telére várták a nagy rendszerösszeomlást az atomerőművek leállítása miatt)

És bár mint minden új technológiával, természetesen ezzel is kűzdeni kell, meg gondolkodni, és nem lehet mindent a 20-évvel ezelőtt megtanultak szellemében csinálni, és mások bevált rendszereit lemásolni, de az eredménye az lesz hogy elsők lesznek egy technológiában, és mire mi a nagy bölcsességünkben kivárjuk hogy náluk mi lesz, és megállapítjuk hogy "hát igen tényleg működik" addigra már esélyünk sem lesz beszállni ebbe az iparágba sem.

És örülünk ha majd némi gyártókapacitás kiszervezésével megtisztelnek, mint minden egyéb műszaki területen. A paksra szánt pénzből itthon még nem létező iparágakat fejleszthetnénk ki, amikkel valóban pénzt lehetne keresni.

179
venyerin képe

Az osztrákok egy külön

Az osztrákok egy külön állatfaj, ők képesek voltak egy kulcsrakész erőműről megnépszavazni, hogy ne kapcsolják be... :)

Egyébként idehaza hova tennéd az 5 GW hegyi tárolókapacitást?

180
Vid képe

Hát, azért ha összesítenénk

Hát, azért ha összesítenénk hogy mi, vagy ők csináltunk több baromságot az elmúlt évtizedek alatt, meg úgy általában, akkor magasan vinnénk a pálmát.

Ki akar itthon tárolókapacitást? Ők sem maguknak építik, hanem már készülnek a jövő hálózati viszonyaira. És mi is tudnánk használni ha kellene. Ja, amúgy pont pakshoz mint említettem a mavir doksi említi hogy jó volna valami nagyobb tárolórendszert építeni, hát nem tudom, ha paksnak lehet, meg érdemes, akkor másnak miért nem? (Bár szerintem egyáltalán nem érdemes, mint mondtam a rendszereink összehangolásával meg lehet oldani a kérdést, plusz amit felvázoltam erőműmixet azzal nyugodtan lehetne szabályozgatni.)

181
venyerin képe

Ha nincs itthon tároló, akkor

Ha nincs itthon tároló, akkor csak a külső függést erősíted a megújulóval is, az meg (szerintem) nem finom. Ráadásul ez a fajta függés azonnali bezserzésekkel kezelhető csak, ami piacilag a lehető legrosszabb.

Amúgy az osztrákok tényleg nem hülyék, amit vízerőműben kitermelnek, azzal a hátuk mögött már van mire lazázni. Idehaza meg el szokás felejteni ezt apró difit...

182
Vid képe

Az áram megvételének

Az áram megvételének pillanata nem feltétlenül azonos a felhasználásának pillanatával. Ki lehet számoli előre hogy mennyi lesz szükséges, és azt a mennyiséget leköthetjük előre. Az árampiacon egészen addig külső függésben leszünk amíg nem tartunk a 100% megújulónál, szóval függés így is úgy is lesz.
De azt mondom legyen tároló, amit már egyre inkább rebezsgetnek, hogy majd kell egy Pakshoz, azt használjuk megújulókkal, és már meg is oldódott a gond.
Egyébként Németországban sincs szinte semmi tárolás, mégis elvan a rendszer, a 33X akkora össztermelésével mint a miénk, nem hiszem hogy ha mi is olyat játszanánk mint ők, akkor egyből minden összeomlana. Legalábbis egy 20-25% körüli megújulós részesedésnél még el lehet lavírozni tárolás nélkül,(sőt, szerintem ezt jóval túllépve is egy olyan kis ország esetében mint a miénk) aztán ha ezt a szintet elértük lehet továbblépni.Ezzel szemben mi 2030-50-re tervezünk 16% telepített kapacitást...
Szerintem hibás érvelés, hogy mi addig ne csináljun semmit sem, amíg nem tudjuk a teljes magyar összetermelést tárolni, így nem fogunk soha semmit sem tenni a jelenlegi rendszer megőrzésén kívül.
Az osztrákok egyébként főleg a németeknek építik azt a tárolót, és jó pénzeket fognak azzal is keresni.

183
Hotyhogy képe

Tiszta és/vagy környezetvédő

Tiszta és/vagy környezetvédő erőmű kell.

Nem égő anyag elégetésével, és/vagy se nem radioaktív anyag reakciójával működő erőmű. Vagy se nem a hullámokat, az árapályt, a nehézségi erőt és a szél erejét kihasználó, hiszen mindaz lelassítja, és/vagy vészesen lelassítja a Föld forgását.

Már így is elég hosszú volt a napom. :-)

-------------------------------------

És/vagy

Hülye ésvagy te andor.
De viszont azonban nem.
Ám mindazonáltal mégis,
Tulajdonképpen igen.

184
ízirájder képe

én örülnék egy 30-40 órás

én örülnék egy 30-40 órás napnak

185
Peta képe

30-at végig is aludnék :D

30-at végig is aludnék :D

186
Hotyhogy képe

Kifáraszthatott téged az a

Kifáraszthatott téged az a diplomamunka. :-)

Akkor most a javadra, és nekem is egy diplomáért, ráteszem én a fejemet, hogy óriás égbe nyúló fékező vitorlákat, lapátokat fejlesszek a Föld állandó fő szeleinek útjába. :-)

http://en.wikipedia.org/wiki/Trade_wind

187
Vid képe

Mindenkinek Boldog

Mindenkinek Boldog Karácsonyt, és új évet kívánok! (Új atomerőmű nélkül, hehehe ;)

188
Hotyhogy képe

Én is BÚÉK, és köszönöm ezt a

Én is BÚÉK, és köszönöm ezt a vidám blogot.

Mivel OFF, remélem nem haragszol meg rám a kitérőmért. Rituális kényszercselekvésemmé vált a nagy zacskó gyógyszereimnek az állandó levagdosása ollóval.

Nem bírom elviselni a kinyomott pirulák hátra hagyott, tépett, üres nyomát a gyűrött fóliákon. Ezért ollóval állandóan levagdosom, szépen lekerekítve a kiürült részeket. Csak netten tartott gyógyszer fóliáim lehetnek. Sokszor rombusz vagy sokszög alakú mintába kell csinosítanom őket, ahogy tervszerűen fogy és alakul a lap.

Na most ha valaki tudna ennek a gyógyítására egy gyógyszert...! :D

189
Vid képe

Vissza is lehet ám nyomkodni

Vissza is lehet ám nyomkodni a meggyötört gyógyszerhelyeket, az is komoly megoldás ám!
Egyébként mellékesen megjegyzem hogy a nyitóban vázolt erőműmix megvalsíthatóságát, vagy árait még mindig nem cáfolta meg senki, pedig úgy reméltem hogy jön egy energetikus és megpróbálja!

190
elfroland képe

Na, Rassa powa lesz! :-) Jól

Na, Rassa powa lesz! :-)
Jól jártunk?

191
Vid képe

Megmondom őszintén, most

Megmondom őszintén, most elmennék az ellenzék (amúgy főleg baromarcúakból álló) tüntetésére a témával kapcsolatban.

192
monster képe

Ha lehetne választani, én

Ha lehetne választani, én inkább az EU gyarmata lennék mint Oroszországé.

193
Peta képe

Hát... Inkább egyiké sem.

Hát... Inkább egyiké sem.

194
Icarus képe

EU gyarmat - csodálatos

EU gyarmat - csodálatos kifejezés. Globalizált világban élünk - csak akkor van már esélyünk a fennmaradásra és működésra ha ezt megpróbáljuk magunk hasznára fordítani nem pedig bezárkózunk mint észak korai

195
pere képe

Ez a gyarmat szlogen azért

Ez a gyarmat szlogen azért nagyon vicces, mert az emberek nagy részének az életét már így is irányítják. Nem valami homályos összeesküvésre gondolok, hanem pl a kereskedelmi reklámokra. Ehhez hozzájön még a politika és az ehhez kapcsolódó lózungok ,populizmus. Szóval sokak már rég gyarmatosítva vannak, csak még nem tudnak róla.

196
monster képe

Ja. Szent István óta

Ja. Szent István óta folyamatosan vagyunk gyarmata valamilyen országon kívüli erőnek. Ezt persze pozitívan is fel lehet fogni, része vagyunk egy közösségnek amiből nekünk is hasznunk származik. Csapatépítő tréning, első lecke.
Analógiádat nem érzem pontosnak, mert egyéni szintre vonatkozik példád, gyarmat státusz magasabb, rendszerszintű.

197
Vid képe

Jobb kevergetni őket, és

Jobb kevergetni őket, és egyiknek sem adni teljes teret, különben csak szívni fogunk. (Ilyen szempontból jó hogy nem egy nyugati csoportosulásról van szó)

198
Hotyhogy képe

Off. A kosárra erősíthető

Off.

A kosárra erősíthető lámpa magas intellektuális feladata megpezsdítette alkotó fantáziámat.

Szeretnék egy botrögzítőt.

A legegyszerűbben az ember az asztal lapjára teszi a bot fogantyúját, ami által a bot ott lógni fog. A bot súlypontja érdekesen befolyásolja a függési szögét, ami egy equilibriumot talál egy ideig ingaként billegve a léggel töltött tér fékező hatása alatt.

Ám az ember tesz-vesz, föláll, belerúg, és a bot állandóan leeseik. Ez idegesítő és tűrhetetlen.

Kaphatók asztal szélére szerelhető rugós csiptetők a célra, de az kereskedelmi, és más emberek meggazdagodását szolgálja. Ilyennek a vásárlásával nem mindenki ért egyet, elvből. Különben is, ezen eszközök kikoptatják a szép lakkozott bot felületét, amitől az nem maradhat uri bot.

Kézenfekvő tehát egy gumi peremű, nehéz csésze ami a talajon áll és amibe a botot bele állíthatjuk, egy függőleges-közeli, kényelmes szögben. A bot így mindig a kezünk ügyében maradhat, és amikor fölállunk és megyünk, akkor egyszerűen csak megragadjuk és kiemeljük a csészéből.

Igen ám, de ez is olyan primitív! Egy szántó-vető vidéki földműves is képes ilyent készíteni. A feladat tehát egy modern, a jövő századba vivő bot tartó.

Mágneses lebegtetésű bot tartót akarok! Olyan, szemmel láthatatlan tartót, ami az asztalba épített szerkezetével mágneses teret tud képezni az asztal és a karosszék mellett, egy pontosan beállítható helyen.

Oda az ember betartja a botot majd azt elengedve, a fizikai erők, mintegy varázslatos gumiszálak, megragadják a botot. Az egy ideig remegve-rezegve és imolyogva a levegőben lassan beáll és megáll a légben levitálva!

Ha kérhetem, a hátsó lámpatartó tervezők amikor tökéletesítették saját projektjüket, legyenek szívesek nekem egy ilyen bottartót készíteni. :D

199
Vid képe

Alcedo: -Anélkül, hogy


Alcedo:
-Anélkül, hogy belemennénk a paksi problematikába, a finanszírozási konstrukcióról annyi tudható, hogy költségvetési/EU/közpénzt senki sem tervezett rá.
Vid:
-Hogy érted hogy nem terveztek rá közpénzt? Akkor miből fogjuk kifizetni? A hiteltörlesztést is közpénzből fizetjük majd nem? Ha az áramból fizetjük az is közpénz, a ha a piaci ár felett vagyunk.
Hogy az energetika más lenne mint a tömegközlekedés, annak ellenkezőjét pont Paks bizonyítja, amit egy magáncég sem épített volna meg a jelenlegi helyzetben. És sehol nem is történik ilyen a világban.
Alcedo:
-Tényleg nem akarok Paks problematikájába belemenni, de:
-kérlek, olvasd el pontosan, amit feljebb írtam és nézd meg, azzal vitázol-e.
További kérdések: milyen piaci árról beszélsz? Fogyasztói? Alaperőművi? 2014-es? 2023-mas? Kiegyenlítő? Csúcsidőszaki? Völgyidőszaki? Spot import? Jelenlegi, kapacitásbőség vagy kapacitáshiány melletti spot árak? (Bárki tud-e prognózist adni a _rendszerszintű_ villamos energia árakra 15 évre előre, beleértve a kiegyenlítő kapacitásokat és figyelembe véve azok kihasználtságát?)
-Van-e bárkinek (fogyasztónak) villamosenergia felvásárlási kötelezettsége? A feljogosított fogyasztók kitől vehetnek villamosenergiát?
-Értékesítési bevételből visszafizetett hitel esetén milyen költségvetési vagy EU forrást kell mozgósítani? Mikor?

Persze hogy azzal vitatkozom. Ha nincs betervezve rá forrás, tehát hitelből épül, akkor vagy a hitelt magát fizetjük vissza, vagy az áram árán keresztül lesz az egész kifizetve.
Piaci ár alatt az egyéb forrásokból beszerezhető áram árát értem nagy általánosságban. Azon belül is az előállítás árát, hiszen attól hosszútávon átlagosan nem nagyon térhet el a fogyaszói ár sem.

Ha egy erőmű drágán termel de a fogyasztónál olcsón érkezik meg az áram, attól még valahol meg fog jelenni a költség.

(Azért annyi bizonyos hogy a völgyidőszakban, és bizonyos termelés csúcsokban feltehetően előállítási ár alatt lehet majd sokszor áramhoz hozzájutni, de pont egy 80%-ban atomra épülő rendszer nem fogja tudni ezeket rugalmasan befogadni.)

(Bárki tud-e prognózist adni a _rendszerszintű_ villamos energia árakra 15 évre előre, beleértve a kiegyenlítő kapacitásokat és figyelembe véve azok kihasználtságát?)

Kérdés hogy ha 15 évre előre sem tudunk megbíthatóan jósolni, akkor miért akarjuk az ország legnagyobb 50 évre szóló befektetését
ilyen nem létező jóslatokra alapozni. A paks Vobiscumon még tavaly egyébként bemutatták a megtérülési lehetőséget 3 féle lehetséges áramátvételi árral számolva.

Persze van még egy elméleti lehetőség, hogy teljesen ingyen kapjuk az erőművet, vagy jóval alacsonyabb
áron mint az kiszivárgott. Aminek egyébként lehetnének előnyei az oroszok részére is hosszútávon, anélkül hogy egyéb szívességeket kérnének. Tehát ha valamennyi pénzt vagy biztosan hozna, de legalábbis teljesen biztos
hogy nem veszítenénk vele egy fillért sem.

Ez 3 kérdést vetne fel:
1.Lehetséges e egy 2/3-ban atomáramra épülő rendszerhez a későbbiekben megújuló forrásokra épülő (energiafüggetlenség) elektromos, közlekedési, és hőtermelést végző okos energiarendszereket gazdaságosan rácsatlakoztatni?

2.Milyenek a kockázatok pld. egy háború, polgárháború, informatikai szabotázs esetén? (a honvédségnek pld. nincs a mistralokon kívül közelkörzeti légvédelmi rendszere, lásd a franciák gondjait az "atomerőmű vs. minidrón" problémakört illetően, de azt hiszem a mi esetünkben egy ágyúlövedék, vagy rakétasorozatvető támadás szóróbombákkal is megtenné.)
Jóbarátunk és társai láthatólag azonnal készek demokrácia, és emberjogi bombázások véghezviteléhez, ha valaki nem teljesíti a parancsaikat.
Nem is kell szándékosság, elég ha valaki elnéz valamit, mint Ukrajnában az utasszállító esetében.
Persze ha biztosan tudjuk hogy nem lesz semmilyen katonai konfliktus 50 évig, akkor meg érthetetlen hogy miért költünk vagyonokat a hadseregre.

3.Hosszútávon hogyan fog működni az a társadalom, amitől elvárják, hogy pusztán bizalmi alapon megszavazzon egy óriási befektetést, anélkül, hogy bármiféle ismeretekkel rendelkezne róla? Megéri e pillanatnyi x forint nyereség azért cserébe, hogy a társadalom lemondjon mindenféle ellenőrzési kívánalomról a politikusi kaszt felett?
Milyenek az eddigi tapasztalataink ezen a téren? (Tehát ismétlem, ha feltételezzük, hogy legalábbis biztosan nem fogunk anyagi veszteséget szenvedni az ügyből kifolyólag)

200
alcedo képe

Így nehéz nem belemenni a

Így nehéz nem belemenni a paksi problematikába és ez továbbra sem célom. Ugyanakkor: vállalat megtervezi a villamosenergia értékesítésből származó bevételt és a folyó bevétel terhére fizeti vissza a hitelt. Az áramot annak értékesíti, akinek akarja és az veszi meg, aki akarja. Nézd meg, hogy a piacnyitás óta hogy működik a rendszer.

Nincs áramár nagy általánosságban. Csak nagyon konkrét időpontban (vagy a határidős piacon nagyon konkrét időpontra): napszakra, vagy hosszú távra van áramár. Természetesen vannak emellett a hálózati díjak is.
Egy-egy erőmű által egy pillanatban termelt áram ára nem határozza meg például a közüzemi villamosenergia árakat vagy a rendszer szintű költségeket. Még a közüzemi árak komponensei között is egyszerre vannak olcsó és drága erőművi árak, mert a keresleti mennyiséget ezek együtt adják ki. Ráadásul ott vannak az egyre kevesebbet használt, ezért romló megtérülésű és dráguló kiegyenlítő kapacitások, amik nélkül nem működik a rendszer (a megújulókra ez kiemelten vonatkozik). Ezek mind részei a közüzemi áramáraknak. A fokozatos piacnyitás óta a feljogosított fogyasztók meg attól vesznek, akiktől akarnak. (Végül is már a közüzemi fogyasztók is, akár Te is.)

A megújulók költsége sem (sosem) a beruházási+üzemeltetési ktg/megtermelt áram mennyisége, hanem az időszaknak megfelelő (csúcs, völgy), vagy határidős piacon realizált árbevétel, plusz a kiegyenlítő kapacitások összes költsége (beruházási és üzemeltetési).

Ráadásul a mai "piaci árak" (amik napi kontextusban sem léteznek) nincsenek köszönő viszonyban sem a tíz év múlva várható árakkal. Szinte kizárt olyan szegmense a villamos energetikának óriási technológiai áttörés híján, ahol ne lehetne jelentős drágulásra számítani a piacon.

Még egyszer: a fentiek nem a Pakssal kapcsolatos vita részei, hanem gyakorlatilag egy tetszőleges villamos erőmű vagy alaperőmű finanszírozási konstrukciója megértéséhez szükséges elemek. Erőművet lehet a piacon realizált jövőbeli bevételek rovására visszafizetendő részletfizetés mellett finanszírozni elvben, egy metropolisz buszállományát állami támogatást igénylő rendszerben nem.

201
Vid képe

vállalat megtervezi a

vállalat megtervezi a villamosenergia értékesítésből származó bevételt és a folyó bevétel terhére fizeti vissza a hitelt. Az áramot annak értékesíti, akinek akarja és az veszi meg, aki akarja. Nézd meg, hogy a piacnyitás óta hogy működik a rendszer.

Tehát akkor az áramártól függ, hogy nyerünk e a bolton. Azt persze nem lehet tudni mi van ha ez túl alacsony, mert akkor lesz ugye öszességében veszteséges az ügy.Ha a veszteséget az oroszok lenyelnék persze kevésbé lehetne kritizálni az egészet, csak hát ugye titkos...

Nincs áramár nagy általánosságban. Csak nagyon konkrét időpontban (vagy a határidős piacon nagyon konkrét időpontra): napszakra, vagy hosszú távra van áramár. Természetesen vannak emellett a hálózati díjak is.

De van, ugyanis meg lehet nézni, hogy az áramszolgáltató egy évben mennyi áramot vett, és arra mennyit költött (az országban elhasznált részre), így
szépen kijön egy átlag, amiben az összes piaci firlefranc bennefoglaltatik. Iránymutatónak azért ez már jó.

Ráadásul ott vannak az egyre kevesebbet használt, ezért romló megtérülésű és dráguló kiegyenlítő kapacitások, amik nélkül nem működik a rendszer (a megújulókra ez kiemelten vonatkozik).

Ha tovább terjednek a megújulók és a szabályozást nem teljesen hülyék (eu bizottság) fogják megcsinálni, akkor pont ezek a kiegyenlítő kapacitások lesznek felértékelve, amiktől drágán lehetne venni 2-3 nappal a felhasználás előtt.(meteorológiai előrejelzés)
Az atommal, szénnel ilyesmit nem lehet játszani.

Ráadásul a mai "piaci árak" (amik napi kontextusban sem léteznek) nincsenek köszönő viszonyban sem a tíz év múlva várható árakkal. Szinte kizárt olyan szegmense a villamos energetikának óriási technológiai áttörés híján, ahol ne lehetne jelentős drágulásra számítani a piacon.

Technológiai áttörés nem kell, elég a kritikus tömeg a méretgazdaságosságban, amit a napelem már átlépett, de gyakorlatilag a szél is.És lassan belépnek a vizi széltelepek is. Az elmúlt években a tőzsdén folyamatosan ment lefelé az áramár, amire annak is van hatása, hogy egyre nagyobb rész
bizony ingyen jön. Ha megmarad a KÁT (Németországban is, ahol meg fog mert már túl sok pénz lett zöldáramba fektetve), akkor ez pedig így is marad. Ha meg nem, akkor az azt jelenti hogy hivatalosan tojunk a klímaváltozásra. (Ebben is, mert a légiközlekedésben most is.)

Hogy a villanyáram ára miért nőne jelentős mértékben, arról én csak hasonló elemzéseket olvastam mint ez:
http://mavir.hu/documents/10258/15461/Forr%C3%A1selemz%C3%A9s_2012.pdf

Ugyanakkor sem ebben, sem a Nemzeti Energiastratégiában még csak elméleti szinten sem számolnak vele hosszú távon hogy elterjedjenek az okos hálózatok, amik például a termelési csúcsokhoz igazított fogyasztással egész másként alakíthatják az árakat és azok megoszlását mint a mostani rendszer.
(Zsinóráram előre eladhatatlan lesz.)

A megújulós termelési völgyekben persze drágán lehetne adni a paksi villanyt, na de mit csinálunk vele amikor nem kell?
És ugye a jövőben egyre kevésbé éjjel-nappal megoszlásban kell gondolkozni, szóval drágán eladni az egészet előre biztos nem lehet, legfeljebb az esti(völgyidőszaki) részét. Én azt látom hogy sok pénzt a kiegyensúlyozó kapacitások hozhatnak majd. (gáz)( A minierőműves megoldásra lehet hogy nem fog a CO2 kvóta sem vonatkozni, ha lakossági fűtésre nem vonatkozik.)

Persze mondhatnánk, hogy nappal felhasználjuk, csak, mint a blogban ezt kifejtettem, ez viszont a belföldi megújulós, és okos rendszerek terjedését fogja akadályozni, és a hálózat rugalmasságát, amivel meg el fog veszni a megújulókra való átállás lehetősége. Eleve nincs is eldöntve, hogy zárt, önellátó energiarendszert akarunk,(ahoz kevés az I.+II 4 GW-is, pláne hogy csak 10 évig lesz meg), vagy a külföldi tényezőket is figyelembe akarjuk e venni, és kiviteltöbbletet akarunk? Vagy vegyesen kiveitel-bevitel? Ahhoz ugyanis megintcsak a rugalmas hálózat kell egyre inkább.

Amikor a tanulmányok készültek seki nem számolt a palagázzal sem, márpedig ha a lengyelek ráállnak a szén helyett (nem tudom melyik a rosszabb) akkor az orosz normál, meg amerikai, és lengyel palagázzal el leszünk árasztva eléggé ahhoz hogy a völgyidőszaki kiegyenlítés gázzal ne okozzon gondot. Ha meg a minierőműves fentebb vázolt megoldás megvalósul, akkor
még a lakossági hőszükséglet nagy része is meg lesz belőle oldva.

És a végén jegyzem meg, hogy a megújulók sem igényelnek közvetlen költségvetési forrást, ha úgy csináljuk mint a németek. És így a mutyizások is ki vannak lőve.

202
alcedo képe

1. Te a piacnyitás előtti

1. Te a piacnyitás előtti áramszolgáltatókat veszed alapul. A jelen rendszerben megváltozott a szerepük, bár a közüzemi piaccal kapcsolatban még ellátnak fontos funkciókat. A közüzemi piac azonban nem egyenlő a villamosenergia piaccal, ráadásul ha a lakossági fogyasztók egyszer úgy döntenek, akár meg is szűnhet régi formájában.
2. Az átlagár erőművi beruházási és rendszerirányítási szempontból pont a fentiek miatt érdektelen.
3. A kiegyenlítő kapacitások paradox módon a növekvő megújuló termelés miatt is válnak egyre inkább finanszírozhatatlanná és gazdaságtalanná, lassan függetlenül az általuk értékesített villamosenergia árától. (Miközben nélkülözhetetlenek a rendszerben.) A kihasználtságuk ugyanis olyan alacsony, hogy egyre kevésbé lehetséges kitermelni a beruházási és amortizációs költséget. Ezért ugrott ki számos ilyen beruházásból a beruházó, vagy hagyják ott az európai piacot meghatározó energetikai befektetők.
Nem a keresztfinanszírozási technika a kérdés, nem is a megújuló egységek megtérülése a rendszer megtérülésének figyelmen kívül hagyásával, hanem a rendszer megtérülése, ami itt közvetlenül kötődik az árakhoz. Az világos, hogy a prosperáló megújulós termelők mellett a kiegyenlítők sorozatos bedőlése nem fog működni.
4. Az okos hálózatok szerintem is nélkülözhetetlenek, de egyenlőre nyomuk sincs, nemhogy mérhető hozzájárulásuk a probléma feloldásához (vagy kvantitatívan értékelhető tervek erre).

Azonban Te még mindig az atomerőműről beszélsz, én pedig még mindig a villamos erőművek finanszírozásáról. :) Summa summárum: 1. Egy alaperőmű finanszírozható hitelből, ha valaki ilyen kondíciók mellett ad rá. 2. Egy alaperőmű nem nagyon lehet veszteséges, maximum ármeghatározó. 3. Fenntartom, hogy a távlati áramárakat sem rendszerszinten, sem energiahordozónként nem ismeri senki, de technológiai áttörés nélkül nehéz csökkenő költségekre számítani bármely szegmensben. A technológiai áttörés sehol nem kizárt, de az is világos, hogy annak már nem csak és elsősorban a szűken vett megújulós technológiáknál kell bekövetkeznie. Ez már inkább többé, mint kevésbé rendben van/lesz, de ez nem válaszolta meg a rendszerproblémákat.

203
Vid képe

2. Az átlagár erőművi

2. Az átlagár erőművi beruházási és rendszerirányítási szempontból pont a fentiek miatt érdektelen.

Maga az átlagár, vagyis más források ára az erőmű teljes élettartama alatt azért fontos, mert ha egy bizonyos összeg alatt
tudjuk csak eladni az áramot, vagy az erőmű kihasználtsága jelentősen csökken (ma paks 90% körül van, és gondolom ilyesmit akarnak az új blokkokkal is elérni) akkor a beruházás hosszútávon veszteséges lesz. Csak akkor fogja megérni a beruházás, ha a teljes élettartam alatt ÁTLAGBAN
15-17 ft/kwh ár körül, vagy e felett tudja eladni az erőmű az áramot. (Ez Aszódi számítása)
Abban igazad van, hogy óráról órára változik az ár, viszont miért tudnánk átlagosan drágábban adni a paksi áramot, ha átlagosan más forrás olcsóbb?

Márpedig akkor a tegnap elhangzottak alapján: A beruházás 20%-át legfeljebb 2 milliárd eurót a magyar állam fog beletolni az
ügybe, és 10 milliárdot az oroszok. 2026 után pedid el kell kezdenünk visszafizetni a hitelt, a tervek szerint az eladott áram árából. 4 % körüli kezdő, majd 7 évenként növekvő kamattal.
Tehát 2026-ig költségvetési 600 milliárd is be lesz fektetve.

3. A kiegyenlítő kapacitások paradox módon a növekvő megújuló termelés miatt is válnak egyre inkább finanszírozhatatlanná és gazdaságtalanná, lassan függetlenül az általuk értékesített villamosenergia árától. (Miközben nélkülözhetetlenek a rendszerben.) A kihasználtságuk ugyanis olyan alacsony, hogy egyre kevésbé lehetséges kitermelni a beruházási és amortizációs költséget.
majd:
Az világos, hogy a prosperáló megújulós termelők mellett a kiegyenlítők sorozatos bedőlése nem fog működni.

Pontosan ezt vázoltam az eggyel ezelőtti hozzászólásomban, magyarán ha Európa akar megújulókat, és nem akarjuk hogy
összeomoljon a rendszer, akkor pont a kiegyensúlyozó kapacitások ára fog felmenni, és nem az lesz mint most, hogy a
gázerőmű bezár, a szén meg az atom közben bőven megy teljes gőzzel folyamatosan. Ez csak a jelenlegi szabályozás rákfenéje
amit meg kell, és pont ezért meg is fognak változtatni. Legelsősorban a szénerőműépítés miatt rákfene, és ennek a német közvélemény egyre
inkább tudatába kerül, szóval ha szembácsi máshogy nem akarja, hamarosan változtatni fognak rajta.
Ha viszont ez lesz, akkor pont hogy az atommal nem fogunk tudni mit kezdeni, mert lehet hogy pont a megújulós völgyekben eladott
része magas áron kel el, de a többiért meg alig fizetnek valamit. Legrosszabb esetben lehet hogy le is kell szabályozni.

Nincs olyan gazdasági, vagy energetikai felmérés, amely egy ilyen hálózati helyzetben vizsgálná a beruházás megtérülési mutatóit.

Azonban Te még mindig az atomerőműről beszélsz, én pedig még mindig a villamos erőművek finanszírozásáról. :)

Persze, mert fontos különbségek vannak az egyes erőművek üzemeltethetőségében. Egy gázerőmünél miután leírta magát
nem feltétlenül nagy gond ha ideje nagy részében áll, legfeljebb nem termel nyereséget. Atomnál ez teljesen más ügy, ott
komoly veszteségek keletkezhetnek az alacsony kihasználtságból. Hogy alakul a megétrülés ha a fentebbi kw/h árhoz
csak 70%-os kihasználtság társul?

2. Egy alaperőmű nem nagyon lehet veszteséges, maximum ármeghatározó.

Atomerőműnél ha a teljes élettartam alatt, az áramtermelésből befolyt összeg nem fogja kitenni az építés költségeit(plusz kamatok), akkor az bizony veszteséges lesz. Vagy valamit kihagytam volna?

4. Az okos hálózatok szerintem is nélkülözhetetlenek, de egyenlőre nyomuk sincs, nemhogy mérhető hozzájárulásuk a probléma feloldásához (vagy kvantitatívan értékelhető tervek erre).

Az hogy most mi van a piacon annak függvénye, hogy 10-20 évvel ezelőtt milyen fejlesztéseket hajtottak végre az adott területen.
Az okos hálózatok részelemeit Németországban és máshol is jelenleg teljes elánnal fejlesztik. Mire paks megépül, ezek megjelennek
majd a piacon, és aki először fogja okos rendszerekre alapozni az országát, az sokszor juthat majd ingyen energiákhoz
is a megújulókból. A csehek, lengyelek nem szívességből veszik át a német megújuló csúcsokat, van amikor nemhogy
ingyen áramot kapnak, hanem még pénzt is mellé. És mi van ha a lengyeleknek is elkezdenek nyomulni a Balti Tengeren, amikor látják,
hogy a német kísérletek működnek? Addigra talán leesik nekik mekkora hülyeség a palagáz. De ha nem esik le, akkor sem
fognak a szénnél maradni.

de technológiai áttörés nélkül nehéz csökkenő költségekre számítani bármely szegmensben.

Lásd napelemek. Pusztán a legyártott mennyiség okán pár év alatt a felére ment le az áruk, minden különösebb áttörés nélkül.
Tesláék most építik meg Nevadában a világ legnagyobb akkugyárát, ahol pusztán a legyártott mennyiség miatt számítanak 30%
-os áresésre. Mindenféle áttörés nélkül. Egy óriási gyár magában lehet az "áttörés" áttörés nélkül.
A németek egyre nagyobb részét kezdik autómatizálni a szélerőműtermelésnek, ami megint csak óriási hatékonyságnövekedést fog
kezdeményezni.
A fentebb vázolt minierőműves megoldással meg minden ország gázfogyasztása csökkenthető.
De vannak ám más próbálkozások: Itt csak az egyik terület kísérletei vannak részletesen felsorolva, a különböző működőképes
prototípusokkal és kísérleti tervezetekkel Európa szerte:
http://de.wikipedia.org/wiki/Power-to-Gas#Methanisierung
(Francia!!!, német, svájci, és norvég kutatások vannak felsorolva, bármiféle magyarországi tervezetről érdekes módon nincs hír.
Ennyi a különbség a tudás alapú és a nemtudás alapú társadalmak között).
Egyébként nincs olyan hogy valaki feltalálja a csodaszert, egyszerűen folyamatosan mennek a fejlesztések, és folyamatosan érik be a gyümölcsük,
ha van politikai akarat. Ez történt a széllel is, meg a napelemekkel is az elmúlt 15 évben. A grafikonokat ha nézzük ott volt az "áttörés" valahol.
A gőzgép sem 2 év alatt terjedt el, de ilyen messziről áttörésnek tűnik.
Miközben mi nézünk, és azért nem vágunk bele
fejlesztésekbe(még a szélerőművekre sem adunk ki engedélyt, pedig ott állnak az építők sorban a saját pénzükkel!!!!)mert "még nincs a piacon teljeskörű működőképes megoldás". Amikor viszont már van, akkor azt vásárolhatjuk másoktól, jókora késéssel és nem értjük hogy miért vagyunk mindenben lemaradva. És nem nyomunk majd bele pénzt a saját ilyen jellegű iparágba, mert a bank csak a meglévő bevált olcsó külföldi megoldásokba hajlandó pénzt rakni. Lásd "miért nem Ikarus?"
Nem értem hol vannak azok az emberek, akik a műszakin ezt tanulják, ez a szakmájuk? Ők csak 20 éves tankönyvekből tanulnak, vagy nem érdekli őket
az egész, vagy mind csak az atomra lett beidomítva, vagy miért tűnik úgy számomra, hogy szakmailag a megújulók kérdése nálunk még egyetemi szinten
is halott ügy? Mert sajnos úgy veszem észre, hogy a hazai zöld szervezetek sincsenek képben sok szempontból, pedig ha leraknának bizonyos konkrét megoldásokat
az asztalra végigszámolva árral együtt, akkor már nem itt tartanánk.

204
alcedo képe

Sajnos mostanában kevés időm

Sajnos mostanában kevés időm van, de igyekszem gyorsan válaszolni a kérdésekre.
Általában: a buszüzemnél nincs reális esély a piaci finanszírozásra, itt az átlagár tekintetében a mai KÁT árak feléről beszélünk zavartalan piaci megtérülésről. (A KÁT árak is heterogének, technológia- és méretfüggők, mint minden a villamosenergia rendszerben.) Képbe jöhet a szenes kapacitások által termelt villamos energia is. Én a megtérülési kalkulációkat nem ismerem a konkrét esetben, de ebben a tartományban ez teljesen normális és nem magas piaci kockázatnak tűnik.

2. Én megújuló párti vagyok, de az ugye világos, hogyha a megújulók rendszerbe integrálásához szükséges elemek (kiegyenlítő kapacitások és termelés) ára nő vagy nem lesz finanszírozható, az nem általában az energiaárakhoz, hanem a megújuló árakhoz is kapcsolódik közvetlenül. Erős egyszerűsítéssel, de nem inkorrektül: dráguló kiegyenlítő kapacitás = dráguló komponens a megújuló árában. A probléma azonban egyre kevésbé a drágulás és egyre inkább a finanszírozhatatlanság a kapacitáskihasználtság miatt.

3. Ingyen energia nincs. Legyünk reálisak. A megújulók nem feltétlenül versenyképtelenek hosszú távon sem (szerintem lehetnek piaci alapon is versenyképesek távlatilag, de ez is olyan várakozás, mint amikor mások a fúziós energiára várnak a problémáink megoldásához), de életciklusuk alatt jelentős költségeket jelentenek és környezethasználatot is. Az életciklusuk sok esetben pedig kritikus és megválaszolatlan kérdéseket rejteget. Ennek azonban nincs köze a buszfinanszírozáshoz. :)

4. A napcellák esetében számos alap- (anyag-) tudományos és alkalmazott technológiai áttörés volt az utóbbi két évtizedben vagy néhány évben egyaránt, ehhez társult a drámai méretökonómiai fejlődési előny.

A városi gáz, száraz desztilláció és egyéb "forradalmi" technikák kora több, mint száz éves, a legnagyobb bajuk az energiaveszteség és a nagy karbon intenzitás (negatív ÜHG kiváltási hatékonyság). Hidrogén hatékonysági szempontból nem működik még. A jövő technológiái akkor érnek valamit, ha a piacon megállnak, addig meg bíztassuk a tudósokat és mérnököket, hogy dolgozzanak. A kockázatvállalás akkor is megéri a történelem szemüvegén át, ha sikertelen.

205
Vid képe

Az első részt elég sokféle

Az első részt elég sokféle módon tudom értelmezni, úgyhogy légyszi fejtsd már ki bővebben, vagy egyértelműbben ha lehet!

2. Én megújuló párti vagyok, de az ugye világos, hogyha a megújulók rendszerbe integrálásához szükséges elemek (kiegyenlítő kapacitások és termelés) ára nő vagy nem lesz finanszírozható, az nem általában az energiaárakhoz, hanem a megújuló árakhoz is kapcsolódik közvetlenül. Erős egyszerűsítéssel, de nem inkorrektül: dráguló kiegyenlítő kapacitás = dráguló komponens a megújuló árában. A probléma azonban egyre kevésbé a drágulás és egyre inkább a finanszírozhatatlanság a kapacitáskihasználtság miatt.

Te is, és a pakssal számolók is csak is kizárólag a mai helyzetet veszitek alapul az elkövetkező 50 évre. (Vagy 60??)
Tehát hogy van egy fix völgyidőszak, a megújulók maradnak a jelenlegi szinten (különben már pár év múlva borulna a rendszer ha a kiegyensúlyozók szabályozását nem alakítják át), illetve okos hálózatok hiányában a megújulócsúcsokkal(völgyekkel) nem lehet mit kezdeni. Az elkövetkező 10, esetleg 15 évre még lehet hogy
ez igaz is lesz többé kevésbé, de azután ha a szénhidrogénlobbi nem kaszálja el teljesen a megújulókra
való átállást, ez a rendszer teljesen át kell hogy alakuljon.
Ha terjednek a megújulók, és akarjuk hogy terjedjenek, akkor nyilván meg lesznek fizetve a kiegyensúlyozó-kapacitásokat
üzemeltetők. És amennyivel ők több pénzt kapnak, és drágítják a nagy egészet, annyival kevesebbe fog kerülni, hogy nem kell fizetni az energiahordozókért. Ez bőven kijöhet a végén mindkét termelő számára előnyösen.
Illetve sokadszor ajánlom figyelmedbe a minierőműves megoldást, ahol az amúgy is elfűtött gázból lehet kinyerni a kiegyensúlyozási tartalékokat, anélkül hogy erőműveket kellene a nap felében leállítani. 600 Milliárdból mekkora
gyártókapacitást lehetne itt kiépíteni? Mennyit kereshetnek a jövőben a kiegyensúlyozó-kapacitásokat üzemeltetők?
Mindenesetre már a feléből meglehetne a saját termelés kiépítése 15-20 évre, és nem kéne 50 évre előre tervezni,
reagálhatnánk rugalmasabban a változásokra.

3. A megújulók nem feltétlenül versenyképtelenek hosszú távon sem (szerintem lehetnek piaci alapon is versenyképesek távlatilag, de ez is olyan várakozás, mint amikor mások a fúziós energiára várnak a problémáink megoldásához), de életciklusuk alatt jelentős költségeket jelentenek és környezethasználatot is. Az életciklusuk sok esetben pedig kritikus és megválaszolatlan kérdéseket rejteget. Ennek azonban nincs köze a buszfinanszírozáshoz. :)

Nem mondanám hogy ez igaz, ugyanis a megújulóknál technikailag már minden megoldott, gázerőművekkel,
és időjárásfüggő csúcsidőszakokra belőtt okos rendszerekkel (lakosság, gyárak) különösebb tárolás nélkül is működhet az egész. A műszaki megoldások léteznek, csak terjedniük kell. A gyártó cégek is megvannak.

A fúziós erőműnél még működő prototípus sincs. Sem piaci beágyazottság. Az tényleg ima szintjén mozog.
A környezethasználat meg a megújulóknál nevetségesen alacsony bármi máshoz képest. Fentebb van a számítás, ha csak szélből fedeznénk a napi csúcsokat, akkor 23 négyzetkilóméterenként állna egy nagy szélkerék.(20%- os átlagos
kihasználtsággal, tehát 30 GW telepített kapacitással.) Akinek ez borzasztó, az költözzön egy szénerőmű mellé vagy Fukusimába, esetleg Csernobilba.

A városi gáz, száraz desztilláció és egyéb "forradalmi" technikák kora több, mint száz éves, a legnagyobb bajuk az energiaveszteség és a nagy karbon intenzitás (negatív ÜHG kiváltási hatékonyság). Hidrogén hatékonysági szempontból nem működik még. A jövő technológiái akkor érnek valamit, ha a piacon megállnak, addig meg bíztassuk a tudósokat és mérnököket, hogy dolgozzanak. A kockázatvállalás akkor is megéri a történelem szemüvegén át, ha sikertelen.

Az atomtechnológia sem állt volna meg a piacon ha nem öntöttek volna bele óriási támogatási összegeket. Ennek a töredéke elég lenne hogy elérje bármi a piacérett szintet. Amikor azt hallom hogy a megújulók nem piacképesek, akkor nem értem hogy ez egyáltalán hogy jön a képbe? Nem azért akarunk átállni rájuk mert piacképesek, hanem mert nem akarjuk elpusztítani a helyet ahol élünk, illetve például a gazdaságunkat a kiszámíthatatlanul hullámzó energiaárakkal. Ez túlélési kérdés,nem egyfajta hóbort. A vadászrepülőgépek, tankok sem piacképesek, én legalábbis nem látom hogy a lakosság nagy ütemben vásárolna be belőlük.
Egyébként ha megnézed a német eeg törvényt, azt látod hogy fokozatosan egyre kevesebb pénzért veszik át a zöldáramot
és amikor az átvételi ár eléri a piaci árat, akkor bizony az egész piacképes lesz. És jelenleg gyorsabb a terjedésük mint ahogy az eeg azt tizenévvel ezelőtt előirányozta. Nem csak úgy elkezdtek szórakozni a kötelező áramátvétellel, hanem felállítottak egy hosszútávú tervet.
A piacképesség egyébként megint csak kritikus tömeg kérdése, ami politikai elhatározás kérdése. Pár ország kicsit nagyobb elánnal vágna bele a dologba (a kínaiak most belevágtak, de nagyon) akkor nagyon rövid idő alatt minden piacképessé válhat.

Amúgy a német Wikipédia linkben ajánlom figyelmedbe a metángyártást katalizátorral, a laborban 90%-os
hatékonyságot produkáltak.(az áram -gáz -áram+hő hatásfok 43-54% a folyamat végén metánnal,hidrogénnal 48-62%) Most folynak az első kísérletek az ipari méretű berendezésekkel.
Ráadásul itt most az elkövetkező 50 évről beszélünk. Ha csak lineárisan tovább viszed a jövőben az elmúlt 10 év árváltozásait
a megújulók szintjén, már 10-20 év múlva nem lesz olcsóbb semmi sem. Kiszabályozással együtt sem.
Amikor meg a járulákos, kiszabályozási költségekről beszélünk, akkor mindig elfelejtünk az atomhulladék tárolásának
költségeiről beszélni, úgy 100000 ? éven keresztül. Vagy az energiahordozók áringadozásának közvetett költségeiről az iparra nézve.

Vagy a szénerőművek környezeti, és egészségügyi hatásainak a költségeiről, meg esetleg óriási élő felületek elpusztításának
járulékos költségeiről a barnaszéntermelés esetében. Az energiafüggés járulékos költségei szintén feledésbe merülnek, pedig biztos hogy vannak, azon túl is amit kifizetünk az energiahordozókért.
Ha ezek be lennének számolva az egyenletbe, akkor a megújulók már most olcsóbbak lennének mint bármi. Ha viszont nem számoljuk be, akkor abba is hagyhatják sokan a nyugdíjelőtakarékoskodást, mert hát minek, anélkül több pénz marad a zsebben. Meg a hadsereget is megszüntethetjük, semmi piaci igényt nem látok rá.
Ja, a klímaaváltozás hatásainak a beszámítását ki is hagytam, egy kis árvíz, aszály, párszázmillió bevándorló nem kerülnek semmibe. Ha meg leáll a golf áramlat még gabonánk sem lesz.

Persze van ugye a szigorúan gazdaságosság alapú szemléletmód, ami szerint semmiféle nem elterjedt, nem bevált megoldásba nem fektetünk, pénzt még csak nem is készítünk megvalósíthatósági hatástanulmányokat egy nagy arányban zöld energiarendszerről, mint ahogy sajnos a nemzeti energiastratégiában sincs ilyen. Akkor viszont meg szigorúan gazdasági alapon nem tudjuk megmondani, hogy vajh milyen árképzéssel és ütemben adhatjuk majd el a paksi áramot 20 év múlva, hiszen gőzünk sincs hogy az akkori rendszer hogy működhet majd. És hogy ismételjem önmagamat, ezzel a hozzáállással megint bebetonozzuk a lemaradásunkat egy nagyon fontos területen.

A metán, hidrogéngyártásnak természetesen már lehet köze a buszparkunkhoz is. :) Bár remélem már 1-2 év múlva is főleg ezekkel üzemelő buszokat veszünk majd, legalábbis a belvárosba.

206
srich képe

Vegyél egy modern, csendes

Vegyél egy modern, csendes villanybuszt, tankold napcellákkal! A metánból származó üvegházgázkibocsátás sem jobb mint a dízelből. A kis hiányzó áramot télire meg majd gyorsan összerakjuk belé olcsó és tiszta atomból. Mindenki boldog.

-Úton az idő is csak út.-

207
Vid képe

A metángyártáshoz co2-t

A metángyártáshoz co2-t használnak fel. A dízelnél belvárosban meg a rákkeltő koromszennyezés a gond. Sajnos a hibridbuszokban is dízel kiegészítőmotor van, ami az árukon túl egy nagy hátrány.

208
srich képe

Középsős korom óta nem voltam

Középsős korom óta nem voltam már ilyen lelkes! Akkor úgy hívtuk: perpétum-móbile. Most CO2-ből metán, amit bűmtutat nélkül elégethetünk, hisz csak mégtöbb CO2=mégtöbb metán. Rögtön értesíts kérlek, ha újabb fejlemények lesznek az ügyben!

-Úton az idő is csak út.-

209
Vid képe

Már bocs, de hol állítottam,

Már bocs, de hol állítottam, hogy magától lesz a co2-ből, (meg hidrogénből) metán? Villamosenergiatárolásról beszéltünk, így az összmérlege a klíma szempontjából pont nulla lenne a metángyártásnak. Egyszerű energiatárolás a megújulós csúcsoknál.

210
Vid képe

Már bocs, de hol állítottam,

Már bocs, de hol állítottam, hogy magától lesz a co2-ből, (meg hidrogénből) metán? Villamosenergiatárolásról beszéltünk, így az összmérlege a klíma szempontjából pont nulla lenne a metángyártásnak. Egyszerű energiatárolás a megújulós csúcsoknál.

211
srich képe

Kár, de így is érdekes lehet.

Kár, de így is érdekes lehet. Biztos vennék, ha már lenne, így gyártott kemping-gázpalackot akár dupla áron is.

-Úton az idő is csak út.-

212
Vid képe

.

.

213
kovácske képe

ez mot off OFF lesz, de talán

ez mot off OFF lesz, de talán kapcsolódik szőrmentén az energiához: http://en.wikipedia.org/wiki/Vanadium_redox_battery#Applications
illetve a tárolás-hullámvölgy kiegyenlítés témához.

214
alcedo képe

Nem teljesen off, de amíg

Nem teljesen off, de amíg valami nem kereskedelmi szinten és megfelelő volumenben hozzáférhető, addig az K+F és nem energiapolitikai kérdés. A szócikk szerint a jelenleg beépített kapacitás világszerte egy-két hazai szélturbina kiegyenlítésére volna elég és nagyságrendekkel kisebb a magyar rendszer vagy egy-két paksi blokk igényénél.

215
Vid képe

No itt van kissé

No itt van kissé cizelláltabban, amiről én is hápogok már egy ideje:
http://www.energiaklub.hu/sites/default/files/paksii_nelkul_a_vilag_web.pdf
(Vannak kisebb eltérések a számaink között, de én nem használtam programot :))

Íme itt a teljes előadássorozat, annak akit érdekel:
http://www.energiaklub.hu/hir/paks-ii-nelkul-a-vilag

De mindazonáltal leginkább az újfajta energiamodell a legfontosabb az egészből, az egy nagyon jó kis anyag, kár hogy nem 1-2 évvel ezelőtt érkezett, amikor még alá lett írva az energiastratégia, mert már akkor látszott hogy az egész mennyire elavult. (2009-es tanulmányokon, számokon alapul, de már akkor jobbat illet volna készíteni.)

216
dendru képe

Én ugy tudom, hogy nem kell,

Én ugy tudom, hogy nem kell, mert nem tudja pótolni a hirtelen megemelkedő szükségletet, hanem csak arra jó, hogy az energia állandó szintjét növelje, ami ma is kielégítő. Ez igaz?

217
Vid képe

Kérdésed nem egészen

Kérdésed nem egészen egyértelmű, de amúgy ja, igaz hogy nem kell. :D

218
Vid képe

Gondok lesznek az új EPR-el,

Gondok lesznek az új EPR-el, vagy drágább lesz:

http://rt.com/uk/250913-uk-france-nuclear-power/

Röviden: Kiderült hogy a franciaországban épülő új atomerőműprototípus (amilyet Finnországban, meg Nagyszerű Britanniában is szándékoznak építeni) "biztonsági tartályának" ötvözetével gondok vannak. Ezek már le vannak gyártva az angliai erőműhöz is, és az újragyártás nem 2 fillérbe kerül. A francia kormány vizsgálatot indított az üggyel kapcsolatban.

El tudom képzelni nálunk mik lesznek majd.

220
Vid képe

Na, mivel sokeszű

Na, mivel sokeszű "energiastratégáink" látják, hogy Paks nem fér majd össze a megújulókkal, elkezdték megalapozni a jogi hátteré az elterjedésük tudatos megakadályozásának:
http://nol.hu/belfold/valaki-nagyon-nem-akarja-hogy-magyarorszagon-mukod...

És íme egy nagyon jó kis anyag a megújulókról, és ezek rendszerbe illesztéséről:
(Nem fúj mindig a szél, nem süt mindig a nap)
http://munkacsy.web.elte.hu/szelenergia-hatter.pdf

Rengeteg jó táblázattal költségeket, rendelkezésre állást, és minden egyéb érdekességeket összehasonlítva a különböző enegiafajtákkal kapcsolatban.

Pár idézet belőle amiket kiemelnék:

"Dániában felkészültebb, szemléletében és eszközrendszerében korszerűbb
a rendszerirányítás (hazánkban a műszaki felsőoktatás a nemzetközi élvonalhoz képest több évtizedes lemaradásban van a megújuló energiák kal, a
fenntartható energiarendszer működésével kapcsolatos ismeretek
tekintetében)"

Szerintem ez a fő oka annak hogy ott tartunk ahol tartunk. Amikor még a Műszakin is arról oktatják a diákokat, hogy milyen drágák a megújulók, akkor nem várhatunk mást a politikától sem.

"
Dániában előrehaladottabb az átállás a 21. századi energetikai megoldásokra
: a) okos rendszer –smart grid; b) rugalmas árképzés és fogyasztó oldali befolyásolás demand side management; –
a magyarországi gyakorlatban ezek a korszerű eszközök lényegében nem
jelennek meg)"

Ez az, amiről Aszódi szinte nem is hallott, legalábbis a paksos előadás utáni kérdésfeltevéses részen elmondta, hogy ő nem hiszi hogy ilyen megoldások megjelennének.

És íme 2014-es az egyik legújabb immáron amerikai atombaleset, ami valahogy nem szajkóz a világsajtó:
http://www.latimes.com/nation/la-na-new-mexico-nuclear-dump-20160819-sna...
Hosszú távon úgy 2 milliárd dollába fog kerülni a rendbetétel.
(Egyföldalatti tárolóban szétrobbant egy plútóniumot és americanímiumot tároló hordó,, ami az egész tárolórendszer több mint harmadát beszennyezte.

"Ha figyelmen kívül hagyjuk a 2016. szeptember 15-
én elfogadott kormányrendeletet, akkor arendelkezésre álló, jelenleg is szigorú szabályozási dokumentumok következetes alkalmazásával
, a térinformatika eszközeivel végzett, immár több mint egy évtizedes
kutatás eredményeként megállapítható, hogyhazánk területének kb.5,5–6%-án
lehetséges széler őművek telepítése. Ez az érték első megközelítésben
igen szerénynektűnik, ugyanakkor a jelenlegi technológiát, így a jelenlegi berendezések teljesítményét (3-5MW), egymáshoz viszonyított op
timális távolságát (park hatás)alapul véve négyzetkilométerenkén
t körülbelül 9-10MW teljesítménnyel számolhatunk, vagyis
–figyelembe véve az előbb említett 5,5–6%-os korlátot–hazánk egész területére vetítve 48800MW(±10%) technikai szélenergia-potenciál
áll rendelkezésre. Ehhez képest a szélerőművek jelenlegi beépített kapacitása csak mintegy 330MW. Levonhatjuk tehát a következtetést, hogy az
energetikai irányváltás hazai végrehajtását nem a természet-és
tájvédelem fogja megakadályozni, hiszen hatalmas lehetőségeink vannak még, amelyeket anélkül tudunk igénybe venni, hogy a természet, így leginkább a madárvilág és a denevérek állományainak, valamint a tájképi értékeknek a védelme sérülne. "

UI:
Egyébként csodálkozom hogy az idióta ellenzék (kivéve LMP) miért nem ezen a témán rugózik, ahol jogosan szapulhatnák a kormányt. Ja, benne van a kérdésemben a válasz. Ezt a csöpp 6000 milliárdos kültséget (+100000 évnyi tárolás költségét) szintén gyorsan elfelejtette a magyar közélet.

221
monster képe

Azt hiszed az átlag magyar

Azt hiszed az átlag magyar szavazó ebből egy kukkot is ért, aki meg érti nem szarja telibe?
Eztet bírja érteni max: REZSICSÖKKENTÉS.

222
Hotyhogy képe

Meg MIGRANSOK.

Meg MIGRANSOK.

223
Hotyhogy képe

HATTERHATALOM KERESZTENY MAGY

HATTERHATALOM
KERESZTENY
MAGYAR
TURUL
FOCI
...
Csapolas, masirozas... Orszag-vilag ujra romokban... :(

224
Vid képe

A baloldal meg: Júj nácik,

A baloldal meg: Júj nácik, xenofóbok, idegengyűlölők, stb. Amúgy ami a migrikérdést illeti, ott az szólhat be csak a kormánynak, aki már felvett magához egyet, tanítja a nyelvre és lemond a fizetése egy nagy részéről. Mert más fütyijével könnyű verni a csalánt. Külföldön meg tessék azokba a negyedekbe költözni, hiszen ott minden rendben van, és valószínűleg olcsóbb az ingatlan is.

225
Hotyhogy képe

Szerencsere en kozepen vagyok

Szerencsere en kozepen vagyok es semelyik szelen, se jobb, se bal. :)

A lovat forditva megulo, hatrafele nyilazo migransokat is be kellett volna fogadni a Karpat medencei barlangokba, lemondva ott a nyarson sulo okor felerol, es meg kellett volna talan tanitani oket a kelta meg szlav nyelvekre, hogy ne ugoron gagyarasszanak egymas kozott. :)))

"Kulfold", azaz itt a rendes allamok lakossaga vegyes es tobbnyire bekeben es harmoniban el egymassal az ott szuletett es az oda vandorlo es letelepedo ember.

Sajnos, nincs minden rendben elszigetelodo negyedekkel, ahol neha rosszasagaikat gyakoroljak az ott tomegesen elo kisebbsegek, mint peldaul a sziciliiak vagy magyarok. A torveny azonban szilardan all veluk szemben, a nemzet vedelmeben.

226
Vid képe

Nyiss egy új topikot a

Nyiss egy új topikot a bevándorlásnak, ott szívesen vitázom veled. Kezdheted azzal, hogy te hány bevándorló család ellátását fizeted akárhol Európában, és miért döntöttél úgy, hogy őket, és nem a helyi nincsteleneket részesíted előnyben.
Ez a topik nem erre van, úgyhogy én ezt itt befejeztem.

227
Hotyhogy képe

Nem akarok en se vitazni. Ez

Nem akarok en se vitazni. Ez az OFF topikod off, ezert mertem buntudat nelkul offolni benne, mig a multban, mashol, mindig buntudattal es kis visszatartassal tettem azt.

Kerdesed magaba foglalja azt a megalapozatlan feltevest, hogy en ugy dontottem, hogy helyi nincstelenek megsegiteset mellozom vagy masodrendukent kezelem bevandorlo csaladok tamogatasa helyett vagy mellett. Ez teves felteves, es igy kerdesed ervenytelen.

Elfogadom inditekodat e targy itteni tovabbi kifejtesenek befejezesere, es en is tartozkodni fogok elohozni azt, jokedv es baratsag sertetlen megmaradasa mellett.

228
Hotyhogy képe

E lista reszben migransok

E lista reszben migransok neveit sorolja fel, reszben migransok lszarmazottjainak neveit.

https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%ADres_magyar_sz%C3%A1rmaz%C3%A1s%C3%B...

Itt meg egy kulon migrans elete van leirva:

https://en.wikipedia.org/wiki/Ignaz_Trebitsch-Lincoln

Itelkezzunk migransokrol, a vilag migransairol! :D

229
Vid képe

Tehát bejön minden jóslatom,

Tehát bejön minden jóslatom, jelenleg a kormány mindent megtesz, hogy a jövőben lehetetlenné tegye a megújulók terjedését hiszen kezdik kapizsgálni hogy nem fog túl jól megférni velük az atom. Külön szánalom, hogy ezt már a pár százalékot súroló megújuló aránynál teszik, ami olyan alacsony, hogy a kutyát nem zavarná. A magyar szélenergia társaság honlapja szerint pedig már akkor sem kapnak engedélyt az új szélkerekek építői, ha nem a kötelező megújulós átvételi áron, hanem rendes piaci áron minden támogatás nélkül szeretnék eladni a termelt áramot.
http://www.mszit.hu/hirek/hirek/article/az-egesz-vilag-szeleromuvet-epit...
http://www.mszit.hu/hirek/hirek/article/mszit-kozlemeny-az-elmult-idosza...
http://www.mszit.hu/uploads/media/Fujhatjak.HVG.pdf

Csakhogy most majd nem csak a magyar telepítéseket kell lehetetlenné tenni, hanem nyilván a külföldről beáramló mennyiségeket is ki kell szorítani , hiszen nem egy szigeten lakunk. Már várom, hogy mikor vágják el az összekötő vezetékeket. Vagy hogy megtiltsák a külföldi zöldáram hazai megvásárlását.

Mindezt azután hogy Áder szónokolt a környezeti felelősségünkről az unokák felé.

Ja és mindezt az energiafüggetlenség jegyében.

Itt egy bődületesen sötét cikka témában:
http://magyaridok.hu/velemeny/az-igazsag-paks-ii-ugyeben-1436077/

Állításai: 1. Az hogy rengeteg gázbehozatalra szorulunk nem teremt energiafükggőséget, hiszen ugyanazt az orosz gázt megvehetjük Szlovákián, meg Ausztrián keresztül is.

2: Bárhonnan vehetünk az atomerőműhöz fűtőanyagot, igaz hogy aki megpróbálta annak ez nem jött be, sőt, már a svédek is orosz fűtőanyagot vesznek, de azért bárhonnan vehetünk fűtőanyagot. (Csak használni nem fogjuk tudni.)
(Amúgy semmi bajom az oroszokkal, egyáltalán nem érdekel az ellenük való hergelés, de szánalom, hogy mindent megteszünk az energiafüggetlenség elkerüléséért.)

Ja, és most jön majd a második büntetőadó a napelemekre.

Szóval előre az energiafüggetlenség gázos mezején!

230
monster képe

Orbán geci.

Orbán geci.

231
Vid képe

Remélem véleményed részletes

Remélem véleményed részletes kifejtése nem a szellemi hanyatlás kezdetének megmutatkozása.
De azért felhívnám a figyelmed, hogy Magyarországon minden nagy párt atompárti, a Fidesztől az Mszp-n át a Jobbikig.
Úgyhogy a hiba talán máshol keresendő, bár nyilván a kenőpénzek is meindenhol szerepet játszanak.
Mindenesetre amikor Peta itt berakta hogy a Műszakin mit adtak nekik elő a megújulókkal kapcsolatban, akkor nyilvánvalóvá
vált számomra hogy nálunk feltehetőleg az energetikai szakemberek(jó, ő nem az, de az az anyag amit kaptak az szánalmasan kevés és egyoldalú)
képzése is teljes lemaradásban lehet. Ezt egyébként már máshonnan is hallottam.

Ha Aszódi nem hallott még az okos hálózatvezérlésről, és még sok egyéb megoldásról ami a nagyarányú energiatárolást feleslegessé teszi(bár sok atomerőmű pártolótól lehet hallani, hogy azért kéne építeni valami nagy víztározós erőmvet a keresleti hiány esetén történő energiatárolásra, tehát az, ami a megújulók mellé drága, az Paks mellé nem lenne az), és azok sem, akik a nemzeti eneriastratégiát írták, akkor mégis
mi alapján döntene a kormány? Persze ettől még nem kisebb a felelősségük.

https://www.youtube.com/watch?v=tjHRCTXrOnM

232
monster képe

valahogy duplum lett, biztos

valahogy duplum lett, biztos nem bírja a CM szervere a nagy forgalmat

233
monster képe

Hülye fidesznyik ismerőseim

Hülye fidesznyik ismerőseim osztogatják a Magyar Idők cikkét éppen, posttruth alternatív tények amerikai oldalról átvett infok alapján hogy a németek le akarják állítani a szélerőművek nagy részét. Mert hogy túl sokat fúj a szél, túl sokat termelnek, és azt is ki kell nekik fizetni amit nem termelnek meg.
Mai cikk, már másfélezer like.
http://magyaridok.hu/kulfold/nemetorszag-le-akarja-allitani-tengeri-szel...

234
Vid képe

Ha neked vannak fidesznyik

Ha neked vannak fidesznyik ismerőseid, és még nem szakítottad meg a kapcsolatot velük, vagy koncoltad fel őket, akkor te gyanús vagy, hiszen ők gonosz emberek. Remélem nem torpansz meg a személyiségfejlődés eme alacsony szintjén!

Ez a cikk egyébként egy hatalmas sötétség, mint az általam beidézett előző is.

"Németország azt tervezi, írja a The Daily Caller amerikai konzervatív portál energiaügyi tudósítója, Andrew Follett,
hogy leállítja új tengeri szélturbináit a villanyáram árának csökkentése és fokozott meghibásodásnak kitett elektromos
hálózatának megsegítése érdekében – mint az olvasható az új energiatörvény egyik módosításában is."

Annyira le akarják állítani, hogy a Dantyskre most építenek még 68 turbinát, és ez még csak a kezdet.
Most épül a Németországot Norvégiával, és a Norvégiát Angliával összekötő új vezeték kb 1,5 GW teljesítménnyel.

Ezentúl hamarosan elindulnak az építkezések Skóciától északra is szintén a tengeren, 4 és 6 GW körüli kapacitású szélfarmokat építenek ott. Eltekintve a többi északitengeri szélfarmépítéstől. pld.: Galloper szélfarm 58 turbinával és még sorolhatnám. Most indult meg csak igazán a gőzhenger.

Annyi igazságtartalma van csak az állításnak hogy korlátozzák a kiépülés SEBESSÉGÉT, mert még nincsenek készen az északi részeket
a déli tartományokkal összekötő vezetékek. (Itt egyébként a világon először szupravezetőkkel is kísérleteznek már.)

"A cikk megjegyzi, hogy az ipari célú áramárak Németországban magasabbak, mint az USA azon szövetségi államaiban,
ahol szenet hasznosítanak áramtermelésre, de ugyanakkor ezek az árak sokkal alacsonyabbak, mint amannyiért a
fogyasztóknak adják el."

Hogy a szél áram jelenleg drágább mint a szén az nem kérdés, aki ebből azt vonja le tanulság képpen, hogy akkor
szénnel kell termelni, az lakjon egy szénerőmű közvetlen közelében, és kapjon higany, meg mindenféle egyéb mérgezést!
Az tényleg gáz, hogy a német ipar nem nagyon fizeti a zöld áram többletköltségeit, hiszen a termékeik eladási
áraiban az energia ára átlagban kevesebb mint 5%. Tehát beleférne.
És nem az olcsó energia miatt mennek sokszor Amerikába, hanem az ott nem létező szakszervezetek, munkavállalói jogok, és egészségügyi előírások miatt.

Várom hogy a cikk író mikor javasolják, hogy mi is kezdjük el a palagáz meg palaolaj kitermelést. Hisz ócsó.

"2019-re Németország 6000 megawatt szélerőmű kapacitástól tervez megszabadulni."
Ez nettó hazugság, hacsak nem elöregedő szélturbinák leszereléséről van szó, de még ahhoz is túl soknak tűnik. Semmit nem találni erről a német sajtóban.
Még a cikk saját állításának is ellent mond, hiszen, ha leépítik a szélerőműveket, akkor hogy lehetne igaz ez a mondat:
"A német kormány azt tervezi, hogy a szélenergia teljes mennyiségét a nemzeti kapacitás 40-45 százalékra korlátozza, mint ahogyan azt januárban jelentette a Berliner Zeitung."

Ugyanis itt még nem tartanak, csak olyan 25-35 százalék körül. Itt is annyi van csupán, hogy a hálózat kiépítésének
lassúsága miatt a kiépülés SEBESSÉGÉT vették vissza.

" Ez hatalmas problémát jelent a szél- és napenergiát tekintve, mivel azok termelése nem jósolható meg pontosan, illetve
nem szabályozható könnyen. A szél- és a napenergia által létrehozott áramfelesleg kiégethet egy hálózatot, ha túlzottan nagy
a termelés, míg ha nem elegendő, akkor „homályosodás” vagy áramszünet keletkezik. Az ilyen károk már felléptek Németországban
és más országokban is, ahol túlzottan a nap- és szélenergiára hagyatkoznak, mint például Kaliforniában – áll a cikkben."

Nem tudom mi az a "Homályosodás" mint villamosiparra vonatkozó szakkifejezés, de az állítás megint nettó baromság,
hiszen a modern szél, meg naprendszerek autómatikusan vissza tudják magukat szabályozni ha túltermelés van,
ezért nem megy tönkre a hálózat, legfeljebb kevesebb energiát termelnek.
Sőt, az új rendszerek még látszólagos teljesítményt (VAR) is tudnak szolgáltatni, ha a hálózatnak erre szüksége van.
Sőt a legújabb szélkerekek még szigetüzemben is működhetnek.
Sem áram hiány sem "hálózatkiégés" nem volt még egyébként Németországban.

Ja, amúgy a szerző elfelejti megnézni, hogy Kína mekkora szélturbina teljesítményeket telepített pld. az elmúlt
évben, és hogy már most nagyobb ott a széláram aránya mint az atomáramé.
Ja, meg azt is hogy hány céget hoztak létre ennek érdekében.

"Ezen korlátozások ellenére a német kormány – saját becslése szerint – több mint 1,1 billió dollárral kívánja támogatni a szélenergiát annak ellenére, hogy a szélturbinák építésével nem érték el azt a célt, amit a kormány akart, azaz a széndioxid (CO2) kibocsájtások csökkentését a globális felmelegedés lassítására."

Valóban nem értek el széndioxikibocsátás csökkentést, méghozzá azért, mert az idő előtt lekapcsolt atomerőműveket (nagy baromság volt) szénerőművekkel pótolták, a gázerőműveknek meg nem fizetik ki a hálózatkiegyensúlyozó szerepét
így a gázerőművek néha már veszteségesek, a szenet meg nyomatják teljes gőzzel folyamatosan.
Ezt lehetne korrigálni (és szerintem hamarosan fogják is.) például azzal a módszerrel amit én is leírtam.
És még sok mással. De alapból nem kellett volna a még jó állapotban lévő és az árukat már ledolgozott atomerőműveket
leállítani, ha csak szenet akarnak a helyére tenni. Ez hiba volt.

"Az Egyesült Államokban a Szövetségi Szabályozó Bizottság (FERC) most vizsgálja azt, hogy a zöld energia milyen módon ássa alá az
áramhálózat megbízhatóságát, mivel a FERC szerint jelentős a veszélye annak, hogy az Egyesült Államokban az áramszolgáltatás megbízhatatlanná válik."

Ráébredtek, hogy lemaradtak a zöldenergia területén, illetve a környezetvédelmi miniszterük nem HISZ a globális
felmelegedés ember általi okozásában. Ez utóbbi ugye ránk nem nagyon vonatkozhat, mert a Köztársasági Elnökünk nagyon komoly szónoklatokat tartott a felmelegedés ellenni harc szükségességéről.

"(A szerző elfelejtette kézcsókját küldeni a hazai „demokratikus” pártoknak és külön annak zöld részének, az LMP-nek.)"

A szerzőt a legtöbb nem csak magyar szakirodalmat olvasó energetikával foglalkozó szakember lemosná a színről egy nyílt vitában.

Egyébként a szerző kedvenc országában, Kínában, már külön egyetemet hoztak létre a megújulóknak.

http://www.spiegel.de/wirtschaft/soziales/china-will-weltmarktfuehrer-be...

Amúgy december 24-én nem fújt Németországban a szél, és nem sütött a nap, és mégis összesen 11% volt a megújulók aránya a rendszerben.

Két cikk ugyanarról a jelenségről:
http://www.spiegel.de/wirtschaft/soziales/oekostrom-knapp-panikmache-mit...

https://www.welt.de/wirtschaft/article161831272/Die-Dunkelflaute-bringt-...

Egyébként mikor sokan azzal érvelnek Magyarországon, hogy azért jók a nagyberuházások mert "pörgetik a gazdaságot", akkor nem értem hogy ugyanezek az emberek nem látják, hogy a német energiafordulat egy ugyanilyen drága nagyberuházás, ami a magyar autópályabővítésekkel, és hasonló baromságokkal (nagyberuházások, mint pld Paks)ellentétben a jövőben nem hogy megtérülnek, hanem pénzt fognak hozni, hiszen megszabadulnak az energiabehozataltól, és még a kivitelük is megnő ebben az iparban.

A legjobb befektetés jelenleg amúgy ez az iparág, olyan 10 százalék körüli növekedést mutat fel évente, és nem tőzsdei manipulációk segítségével. Mindenkinek érdemes a komolyabb cégekbe fektetni ezeken a területeken.

Ja, Monsti, küldd nyugodtan ide az ismerőseidet kicsit olvasgatni a témában, meg az indexen is van egy jó kis vitatopik, azt is érdemes végigolvasni.

Meg pld ezt is:
http://erdekelezvalakit.blog.hu/2014/11/16/megujulo_energiak_hullamzo_te...

235
Hotyhogy képe

Biciklizzunk inkabb. Tavasz

Biciklizzunk inkabb. Tavasz van. Marciusi fenyes szellok fujnak.

236
monster képe

A fidesznyik hülye. És

A fidesznyik hülye. És energiavámpír. Teljesen reménytelen értelmi érvekkel próbálkozni érzelmi érveik ellenében.

237
Vid képe

Nem tudom hogy te mit szólsz

Nem tudom hogy te mit szólsz amikor ellened is ilyen kedvesen lépnek fel a "fidesznyikek", de gondolom örülsz neki mert láthatólag kedveled ezt a stílust.
És pont azért mondtam hogy küldd ide és a Lányiék blogjára az ismerőseidet, mert tényleg nem közismertek sajnos azok a megoldások amikkel a megújulók rendszerbe illeszthetőek lennének.
Ez részben a magyar zöldek hibája is mert mindenki energiatárolókról beszél csak, pedig vannak jóval olcsóbb átmeneti megoldások, mint amit itt én is felvázoltam. És még a gázfogyasztásunk is csökkenne tőle.
Épp most ruháznak be a dánok is ilyenbe Angliában, csak nem a háztartási méretű fajtába.
http://www.dongenergy.com/en/media/newsroom/news/articles/aggregated-mic...

Ha amikor ezt a blogot nyitottam MAgyarország beszállt volna ennek a technológiának a gyártásába, most alig győznénk felépíteni a gyártósorokat hogy lépést tartsunk a kereslettel. De lassan erről is teljesen lemaradunk.

238
Hotyhogy képe

Az orszag tragikusan

Az orszag tragikusan tonkrement a sajat hibajabol, csakugy mint egykor Nemetorszag.

Ott a romokat eloszor el kellett takaritani a Trummerfrauen kemeny munkajaval. E sok asszony hegyeket emelt a tormelekbol. Egyik-masik ilyen Schuttbergnek a tetejen most szeleromu uzemelhet.

A nemet lecke az, hogy a jelen szart eloszor el kell takaritani, sitt hegyekbe halmozni. Csak azutan es csak arra lehet a szep, tiszta, modern, es gazdasagos energia haztartast megalapozni.

A nemetek is igy tettek ezt: szorgalmasan kitisztogattak eloszor magukat a szarbol amit maguk okoztak korabban maguknak.

https://en.wikipedia.org/wiki/Tr%C3%BCmmerfrau

https://en.wikipedia.org/wiki/Schuttberg

239
Vid képe

Jó volna ha esetleg konkrétan

Jó volna ha esetleg konkrétan is hozzászólnál néha, mert részedről volt már itt második világháborútól menekültekig minden. Amúgy nem áll romokban az ország, csak szólok. Ne keverjük már ide a második világháborút!

240
Hotyhogy képe

Konkretan szolok hozza, es

Konkretan szolok hozza, es tomoren.

Nem lesz rendes es halado energia politika ott ahol haszontalanul rofognek es szarnak a nep hizodisznoi, es ahol az emberanyag nagy tomege roncs.

De en biciklizek es nem szennyezem a bolygot.

241
monster képe

De, az ország romokban, és az

De, az ország romokban, és az lenne a furcsa, ha pont az energiaipar ne lenne romokban, úgy mint a közoktatás, felsőoktatás, titkosszolgálat, honvédség, egészségügy, közigazgatás, jogalkotás, jogalkalmazás, közlekedés, mezőgazdaság, média, stb.

242
Hotyhogy képe

"Rendezni verge kozos

"Rendezni verge kozos dolgainkat, ez a mi munkank, es nem is keves."

https://www.google.co.uk/search?q=Tr%C3%BCmmerfrau&source=lnms&tbm=isch&...

243
Vid képe

.

.

244
Hotyhogy képe

Ha feltalalunk valamit

Ha feltalalunk valamit mielott egy dan talalna ugyanazt fel, es nincs penzunk a gyartasara vagy reklamozasara, akkor a legjobb az, hogy elmegyunk Daniaba vagy mas fejlett helyre, es ott bank kolcsonnel vagy kormany segellyel inditjuk be iparunkat, uzletunket.

Maskulonben alapozzuk meg tokenket tisztesseggel es becsulettel helyben eloszor, hogy talalmanyunkat sikeresen gyarthassuk es ertekesithessuk Magyarorszagon.

A magyar bortermelo, ha vilagpiacra kivan torni a magyar boraval, hasonlo modon cselekedhet. Vagy o is elmehet egy fejlett orszagba es csinalhat es arusithat jo ottani bort. Azzal is meggazdagodhat, ha ugyan meg nem is jobban, mint magyarral.

Egy elhivatott orvos, aki tehetsege reven kapott oly privilegiumot a neptol, hogy tanulmanyait elvegezze valamely allami egyetemen, nem marasztalhato el erkolcsileg, ha vilagga megy egyenloen gyogyitani ott minden nepnek a fiat.

Osszefoglalva: mind becstelen magyar szegenyitette es szegenyiti el, dontotte nyomorba es tartja ott a magyart az orszagban, az ugaron, ahol a nep koldusboton nyuglodik, de lelkileg meg jobban, gazdagsagra, viragzo iparra, es jeles nemzeti ertekre es igazsagra vagyodva.

Ez sulyos, fontos magyar dolog, amit minden jo magyar es jo nem-magyar majd egyszer osszefogva remenyteljesen megold. Aztan lesz csak jozan energia politika az igaz kepviselok adminisztraciojaban.