Ha áldozatok, rögtön fontos a származás. Ha az elkövetők, akkor megjelennek a cigányfajvédők, és tagadják, hogy a származásnak köze lenne a bűnözéshez.

Azért te is emlékszel Olaszliszkára nem?

_________________________
Ha egy kék Mali Ironman húz el melletted a belső sávban: Én voltam:-)

Nem ez olyasmi amit mindenki a saját bőrén érez...
Irigylem azon szerencséseket, akiknek még nem volt konfliktusuk a cigányokkal.
_________________________
Ha egy kék Mali Ironman húz el melletted a belső sávban: Én voltam:-)

A vérdíj jogos, csak más hasonló esetben csak pár milliót szánnak erre. Az elkövetőket meg szvsz nem a "rasszisták" között kéne keresni.
A "cigánytrianonnak" előfeltétele egy kialakult cigány társadalom. Ha elszakadna egy cigány megye, pár hét alatt éhenhalnának. A világban a szakadár tartományokban az elszakadás előtt ált. már létrejött egy párhuzamos társadalom és közigazgatás (ld. pl. Koszovó). A romáknál az értelmiség teljesen hiányzik (az ügyeskedő vállalkozókat és a pártokba delegált "díszcigányokat" nem tekintem annak.)
És az is érdekes, hogy miért nem a Magyaroszágon élő többi kisebbségnél jelentkeznek hasonló problémák.

És ettől ilyen szépek itt a lányok :) ...
_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

A. Pali.
Biciklista

Szerintem ez ide (is) szól, szerinted?

"Ott ült a Császár. Dús hajában
hét csillag volt a diadém.
Rabszolganépek térden állva
imádták, barna köldökén
a Göncöl forgott, válla balján
lámpásnak állt a holdkorong:
de a bohóc sírt trónja alján:
„Mit sírsz” - rivallt reá - „bolond,
nincs szív, mit kardom át ne járna,
enyém a föld!” ... S hogy este lett,
egy csontváz tántorgott eléje
s elfújta, mint a porszemet.
- Kényúrként éltünk mindahányan,
s az évek szálltak, mint a percek,
véred kiontott harmatával
irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!

Gót ablakában sírt az Orvos:
„Uram, nektárod merre nő,
amely ír minden kínra s melytől
meggyógyul minden szenvedő?”
S az ajtó nyílt: keszeg magiszter
táncolta végig a szobát,
kezében mély ólomkehelyből
kínálva színtelen borát:
„Igyál, e nedv hűs, mint a mámor,
s nincs seb, mit heggel nem takar,
igyál testvér; e mély pohárból,
csupán az első korty fanyar.”
- Kontárok voltunk mindahányan,
s az évek szálltak, mint a percek,
véred kiontott harmatával
irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!

A kútkávánál állt a Gyermek,
szakadt gyolcsingecskében, s rőt
topánban, s nézte lenn a vízben
képét, mely játszani hívta őt:
... „Ha jössz: a holdleánytól este
a cukrot süvegszám kapod,
s minden pirosló reggelente
békákon ugrálunk bakot.”
„Jövök már!” - szólt, s a kútvíz nyálas
siklót dagasztott zöld hasán,
míg a Halál vihogva vitte
anyjához a vörös topánt.
- Balgán játszottunk mindahányan,
s az évek szálltak, mint a percek,
véred kiontott harmatával
irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!

Repedt tükrénél ült a Céda:
„Hajamnak árja még veres,
miért, hogy már a régi léha
seregből senki sem keres?
Ölem még izzó csókra éhes,
mellem rózsája még kemény...”
S az ablakon röhögve lépett
be az utolsó vőlegény:
„Hopp, Sára, hopp, gyerünk a táncra,
ma: holt szerelmeid torán
hadd üljön nászlakomát a lárva
ágyékod hervadt bíborán!”
- Buján fetrengtünk mindahányan,
s az évek szálltak, mint a percek,
véred kiontott harmatával
irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!

Éjjel borult a háztetőkre,
s kuvikhang szólt a berken át,
midőn a Bankár útnak indult,
elásni véres aranyát.
Az útkereszten vasdoronggal
hét ördög várta s a Halál;
s mikor kardot rántott, a csontváz
fülébe súgta: „Mondd, szamár,
szamár, mit véded még a pénzed?
Meghalsz s a kincset elviszem,
s a kincs helyett eláslak téged,
akit nem ás ki senki sem.”
- Kufárok voltunk mindahányan,
s az évek szálltak, mint a percek,
véred kiontott harmatával
irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!

Aranypárnáin ült a Dáma,
s üvöltve sírt: „ne még, ne még”,
de ő már átkarolta drága
csípői karcsú, gót ívét,
„engedj csak még egy lanyha csókot,
még egy gyönggyel kivarrt ruhát,
engedj csak még egy buja bókot,
még egy szerelmes éjszakát” -
de ő, rút foltot festve mellén,
mely, mint a rákseb, egyre nőtt,
fehér testét nyakába vette
és vitte, vitte, vitte őt.
- Tunyán henyéltünk mindahányan,
s az évek szálltak, mint a percek,
véred kiontott harmatával
irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!

Tüzénél állt az Alkimista,
s óráját nézte, mely lejárt.
„Isten vagy ördög: egy napot még,
amíg megoldom a talányt,
a végső, nagy talányt, amerre
görebjeimnek ezre vitt,
csak egy napot még, mert megfejtem,
megfejtem holnap alkonyig.”
„Nem fejted” - szólt a hang - „nem fejted”
s vállára tette jéghideg
kezét, míg felrobbant a lombik:
„Aludni mégy most, mint a többiek.”
- A Titkot űztük mindahányan,
s az évek szálltak, mint a percek,
véred kiontott harmatával
irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!

Pestis-csengőkkel jött a dögvész,
s a reimsi szentegyház előtt
húsvét vasárnapján derékon
kapta a hájas Püspököt:
„Néked szereztem ezt a nótát,
gyerünk, nagyúr! Csengőm csörög -
légy pápa, vagy próféta, rózsás
hajnalködökbe öltözött,
légy szent püspök, vagy rút eretnek,
ki ég a máglya kormain,
misézhetsz lenn - én fenn nevetlek
a dómok csonka tornyain!”
- Álszentek voltunk mindahányan,
s az évek szálltak, mint a percek,
véred kiontott harmatával
irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!

A vén Paraszt már tudta s várta
alkonytájt kinn az udvaron:
„Görnyedt testünknek nincsen ára,
s úgy halunk meg, mint a barom.
Kaszás testvér! Sovány a földünk!
könyörgöm, egyet tégy nekem:
ha elviszel, szórd szét trágyának
testemet kinn a réteken!”
Ő rábólintott s vitte lassan,
s úgy szórta, szórta, szórta szét,
mint magvető keze a búzát,
vagy pipacsot az őszi szél.
- A földbe térünk mindahányan,
s az évek szállnak, mint a percek,
véred kiontott harmatával
irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!"

Vagy ez már túl entellektüell?

ha már nevek is szóbajöttek, én Kusid vagyok! mijen jó magyar név már ^^
eleinte idegesített, h piszkáltak érte, de egészen megszoktam.

a tomcat-ről meg a véleményem, h az egy szemét bűnőző, pedig nem is cigány (a provokátorságból és a mindenkit beperelésből él az egyéb titkos ügyletei mellett)

a konditeremben épp sztorizgatott az egyik srác:
este valahol budán parkolt, csomagokat pakolt a jobb hátsó ajtón keresztül, mikor egy ismeretlen alak belehatott az autója jobb hátsó felébe (szal kicsin múlt h a 2 autó közé préselődik). a tettes kiszállt, és valahogy úgy kezdte, 'kitolattál elém köcsög', mikor senki nem ült az autóban. a rendőrhívástól feldühödt és ordibálni kezdett, majd verekedni. de az ismerősöm sincs rossz erőben, szal nem tudta leütni. a tettes majd autóba ült és elhajtott.
a rendőrök adtak róla egy kis felvilágosítást:
a fickó a hajógyári szigeten balhéba keveredett valakivel, akinek a parkolóban meghúzta a kocsiját. majd szentendrén belehajott egy taxiba, ami meglökte az előtte lévő autót is, aztán hátratolatott egy mögötte érkező autóba. ezek után (ha jól emléxem) az árpád hídon végigment a szembejövő sávban. aztán találkozott az ismerősömmel. végül hazament és lefeküdt aludni az illető, tehát a rendőrök ott találták meg.

most esetleg felmerül párakban, h cigány lehetett,
pedig nem :O

kislányokat csak a hülyék sétáltatnak éjszaka. a rasszizmus pedig rasszizmust szül és ez az út sehova nem vezet.
aláírás: egy kretén

"Budapest b'meg hógy nézel má kí, ezért kellett téged egyesítení???" - Belga

Mér kritizálod, ez egy kurvajó logika lenne, ha valamiről egyesek beszélnek, akkor az van. Ki is próbáltam, hangosan mondogattam hogy mangópuding, aztán benéztem a hűtőbe és mégse volt. Mit csinálok rosszul?

Arra mondjuk kíváncsi lennék, hogy te milyen távolságból vizsgálva állapítod meg az ellenkezőjét. Az én és közvetlen környezetem személyes tapasztalatai alapján megalapozottnak tartom. Arról már lehet vitát nyitni, hogy ez mitől alakult így, de ha letagadod, attól ugyanúgy nem szűnik meg, mint ahogy attól sem lesz valami úgy, hogy állítod. (Mint alább kifejtettétek okosan.)

www.gruppetto.hu

Sejtettem, hogy lesz valami reakció, de hogy ilyen?

Úgy beszélsz, mintha nem lenne cigánybűnözés. Csak azt tudom mondani, amit a prof: ha elnézünk a másik irányba, attól még nem változnak meg a dolgok.

A logikám szerintem erre a példára helyes. Lehet jönni inverz példákkal, ki lehet forgatni a szavaimat, le lehet engem nácizni, jöhetnek a szokásos demagóg szófordulatok, de attól még nem szűnik meg ez a probléma.

A megoldás keresése nem az én feladatom, én csak felvázoltam a helyzet.

+1

Zsoltee