Én is voltam a "Máv családi bringatúrán" 20.-án, szombaton. Siófoktól Siófokig kellett megkerülni a Balaton keleti medencéjét, egy ingyenes kompozással Szántód és Tihany között.

Jó volt! Egy kis beszámoló következik.
Ismerőseimtől már reggel elváltam, mert ők a 36 km-es táv rajtjához, Almádiba mentek.

A siófoki indulás (10:00) után még sokan egy bolyban tekertünk, bár az oldalszél néha kilökött egy-egy főt a sorból. :-) A boly esetében persze előnyös, ha az elején olyan megy, aki megtalálja a kacskaringós bringautat. Mikor véletlenül én kerültem előre, rögtön bevittem a fele bagázst egy murvás zsákutcába... Mentségemre csak a maradék 70 km-nyi, nagyobbrészt sikeres navigációmat tudom felhozni.

Szántódnál még elértem az első kompot (amin bringások voltak), 10-15 fős társasággal kelve át a vízen. Láttunk párakat a parton rekedni.
Tihany csúnya szívatás volt, a dombon szembefújó viharos széllel. Tekerni kellett lejtőn lefelé is, hogy meg ne állítson a szél! (Bár egy szélcsendes pillanatban pont sikerült másfélszeresen megszegnem egy 30-as táblát.) Azt hittem, sosem érünk ki a félszigetről.

Itt állt be az a helyzet, hogy magam előtt 200 méterre egy kék, mögöttem ennyivel egy fekete pólós társat látok. Ez Füredig kitartott, amikor én megérzés alapján egy mellékutcányit levágtam, így a "trió" elején kötöttem ki. 40 km (+ komp) után délben értünk az Almádi pihenőhöz, bevártuk egymást.
A szervezők kérésére megvártuk, míg pár ottani induló összekészül, hogy közös rajtot csináljunk velük. (Fotók, stb.) Itt csatlakozott hozzánk egy újabb András zöld mezben, és mivel "kék póló" rövidesen elmaradt tőlünk, hármas bolyban mentünk tovább.

Innen aztán hárman diktáltuk egymásnak a tempót, nem szakadtunk szét. A vége felé talán Andris diktált többet, elvégre neki 40 km-rel kevesebb próbálta bedurrantani a lábait. Itt már többször igénybe vettük a 71-es utat is (nem mindenhol volt alternatívája). Fűzfő után örülhettünk volna némi hátszélnek, ha nem jön szembe emelkedőivel Kenese. Az itteni "buckáról" lefelé jövet egy leesett lámpa megmentett a szomjhaláltól. (Kulacsom nem volt, és csak azért, hogy igyak, nem akartam megállni!) Később, mikor a 71-es út és az autópálya csomópontjánál találtuk magunkat, inkább letértünk jobbra.

Továbbmentünk a parton, és végül Balatonszabadi környékén untuk meg a kacskaringózást: irány a hetes út! Azon gurultunk be Siófokra (átkozva a piros lámpákat), majd meglepődve tapasztaltuk, hogy nem találjuk a vasútállomást! Ellenben a Sió hídjához értünk, ami jelezte, hogy "túltoltuk". (Az állomás a szomszédos Fő utcáról nyílt.) Szerencsére nem sokkal, így percekkel később már a célba fordultunk. Hármas holtversenyt imitálva szakítottuk át a célszalag... helyén bambuló, rövidebb távos bringások sorfalát. Jé, megvannak az ismerőseim! :-)

Célba érés: 13:35
Nettó idő: 3:07 (+komp, +bő 10 perc Almádiban)
Táv: 77,7 km
Átlag: 25 km/h
Max: 49,5 (B.Világosnál)
Szélerősség: 30 km/h északról + a széllökések (met.hu)

A szervezők szerint egy vagy két páros érkezhetett be előttünk a nagytávról, bár mi a célban csak "féltávosokat" láttunk. Persze nem verseny volt, de jólesett kitekerni a maximális tempót.
A fő, hogy az esőt megelőztük! (Azért később a cél körül még eláztunk. Az is "jól esett"!)