Az elmúlt két napon erősen fájt a fejem.Tegnapi vegetálásomat megunva elhatároztam, csak azért is tekerek egyet.Kint esett reggel óta, és 3 óráig tipródtam azon, mi legyen.Végül megnéztem beöltözve egy kis videót hollandokról, ahogy zuhogó esővel és széllel dacolva repesztenek keresztbe kasul a városkájukban.Ez volt a végső lökés. Bukó fel, macska megetet ( cateyeba friss elemek! ), irány az aszfalt!
A tervem szerint kinézek akkor a tízpróbába, kellene már egy jó kis kamásli.Nem igazán kedvelem a 30-as főutat, így Szada felé kerültem.Végig meredek leejtő, a mogyoródi elágazást elvétettem.Sebaj viszont beradaroztak 52Km/h sebességgel. Elkezdet erősödni a fejfájásom,lassabra vettem a formátumot és becsorogtam Veresegyházra.Itt meg kellett állnom a pékségnél.Teljesen kimelegedtem, le kellett venni a sálamat, bukót kámzsát azonnal le.Kizippzárazás, arctörölgetés.Kifejezetten kutyául éreztem magam leizzadva, holott nem is tekertem igazán.A fejfájásom eljutott arra a szintre hogy, komolyan elgondolkodtam a visszaforduláson.Visszaöltözés, aztán irány a szadai kaptató.Az első körforgalomban olyan pulzálás volt koponyacsonton belül, hogy csak keresztülrobogtam mindenféle irányjelzés nélkül.Kezdtem aggódni, ez így kifejezetten balesetveszélyes,annak ellenére hogy volt rajtam láthatósági mellény,brutál világítás,fényvisszaverő matricák sisakon körbe.
Csakhogy az emelkedő még csak most kezdődött, és minden egyes pedálfordulatnál jött a lüktetés.Minden alkalommal arra gondoltam, ilyen lehet talán az első miliszekundum mikor telibevág egy kocsi hátulról.Sikerült elvergődni a mogyoródi elágazáshoz ahol inkább elkanyarodtam jobbra, inkább kimegyek a hévhez és hazarobogok vele mert az emelkedőt nem élem túl.Találtam egy kifejezetten széles bringagyászt amin élvezet volt most tekerni, mert mondanom sem kell, az autósok egyharmada centizve előzött ami most a sárfelverődéssel volt megfűszerezve ( az illető aki eltöröltette a kerék mögötti sárfelverődés elleni gumilapot - áldassék a neve egy feketemisén ).Hihetelen, de a körülkarózott bringaútra egy teherautónak valahogy mégis sikerült beparkolni.Olyan módon, hogy nem lehetett elférni tőle.Szerencsére pont nálam volt egy a padláson évtizedek óta féltve őrzött Panzerschrek - ez egy páncéltörő kézifegyver volt a második...de aztán visszatettem a tokjába.Melléértem és egy reccsenés kíséretében behajtottam a tükrét hogy elférjek, miközben egy emberszabású testet láttam meg a szélvédő mögött.Csodák csodájára nem jött utánam megverekedni, pedig kicsit félelmetes volt ha esetleg utánam jön és simán leszorít vagy belök az árokba.Szerencsére nem így történt.Elérkeztem az M3-as mogyoródi felüljárójához, itt lőttem pár képet.Kéremszépen elmúlt a fejfájásoooom:)Észre sem vettem , egyszerre csak elillant.Ez remek!Mégiscsak jó ötlet volt nem otthon rohadni.Azonnyomban örömtekerés ki a Dekáig, kamásli amit szerettem volna ( gore tex ) nem volt, csak átázós.Ekkor már nem érdekelt mert a csukámban már hullámzottak a felszín alatti vizek.Üzletből ki, jöhet a harmadik felvonás.Hévezés haza az átázás miatt.Szerencsére épp az orrom előtt ment el, így maradt a tekerés.Elvégre addig sem fázok.Megálltam még néhányszor tűnődve, de aztán már nem volt megállás.Kerepesig ki a 30-ason, aztán fel a hungaroringig.Javában sötét volt már, kint a pusztában ami mostanra ködbe burkolózva egy horrorfilm forgatási helyszíne is lehetett volna.A dimbes dombos út alján valóságos tavak kelekeztek.Az első komolyabb vízikerékpározási tapasztalataimat sikerült megszereznem.Volt szembeforgalom is, 4 vagy 5 autó.Amikor közel értek, elengedtem őket, cserébe jött a köszidudálás és reflektorvillogtatások.A megérkezés mogyoródra volt az utolsó rövid megálló.Úgysem jön a hév felkiáltással nekivágtam a katatónak.Egyre feljebb haladásom közben elkezdett sűrűsödni a köd.A tetőn nagyjából 30 méter lehetett a látótávolság.Elkezdtem lecsorogni csak óvatosan, aztán ki a harmincasra ismét és robogás hazáig.Most úgy néz ki minden ruhám, mintha sárban fetrengtem volna.

Unatkozik?Fáj a feje?Vásároljon kerékpárt!