Nem akartam külön reflektálni a "Kételyeim 2010" írásra, de aztán elém került a HVG "Túljutnak-e a hőbörgésen az autós érdekvédők?" című cikke, ami megerősített abban a hitemben, hogy jó úton, jól haladunk.
Nem vagyok média-párti, de elismerem, hogy a különböző hírforrások meghatározóak a közvélemény formálásában - ami most a kerékpározás számára egyre inkább jó irányba mutat. Mint a fent idézett cikkből is látható, mára a médiában mindennapi téma* a kerékpáros közlekedés, és - ami nagyon fontos - egyre inkább elfogadott, sőt elfogadandó. Egy újság arról közöl cikket, és olyan hangvételben, ami az olvasókat érdekli, érinti és számukra elfogadott: márpedig egy teljes mértékben biciklisbarát (és EMPAMO-ellenes, de ez más kérdés...) írás számomra arról tanúskodik, hogy a közvélemény már nem csak tudomásul veszi, hanem támogatja is ezt a közlekedési formát.
Ahhoz persze, hogy ez a vélemény ne csak szavakból álljon, hanem tettek is kövessék az utakon - azaz többen kerékpározzanak és aki nem, az türelmesebb, figyelmesebb legyen velünk -, még nagyon sokat kell tenni. Elöször is tekerni kell: bátorítani másokat és tudatosítani létezésünkről, példával elöl "járni". Másodszor: kultúráltan viselkedni. El kell felejtenünk a mindennapok harcát, az úttest nem küzdőtér, a közlekedés nem háború, ne a másik legyőzése legyen a cél, hanem a örömteli hazaút. Harmadszor: folytatni kell a munkát a biztonságos infrastruktúra kialakitásáért. Dolgozni kell a KRESZ-en, az út és sáv építéseken, a tárolók kihelyeztetésén, az oktatáson, tájékoztatáson, az érdekképviselet(ek) megerősítésén.
Én hiszek abban - amit ez a kerékpáros közösség megerősített bennem -, hogy tudunk változtatni mind önmagunkban, mind helyi és országos szinten.

* Észak-Budán a helyi sajtó újságírója részt vett az MK-csoport találkozóján; a kerületi lapban cikk jelent meg a téli BAM akcióról.