Évekkel ezelőtt olvastam ezt az írást és azóta is néha el-lel olvasom. Ezekben a "vészterhes" időkben amikor sok az indulat, sok az olyan bringás aki most kezdi felfedezni a bringa adta szabadságot különösen aktuális:

Vay Márton: A biciklifüggés természetrajza

Fontos írás mert betekintést ad a jövőbe.
Milyen leszel pár év múlva ha a bringán ragadsz. :-)

"Gumikerekeken csendben suhantok, fürtjeid között napfény és menetszél játszanak, érzed, hogy tested, a környezeted, és a hozzád barátságos gép tökéletes harmóniában dolgozik. Részvéttel és hálával gondolsz mindazokra a szabadságharcosokra, akik ezt már nem élhették meg. Tekersz, és újra és újra rácsodálkozol, hogy élni tényleg jó."

Személyes problémám hogy megrekedtem a dühöngő és a a felülemelkedett jóságos Zen fázis között.
Pedig érzem hogy jobb lenne nekem Zen kerékpárosnak lenni de nem megy. :-)
Olyan jó nyugisan tekeregni, pusztán a célból mert jó és teljesen mellékes hogy ezt amúgy munkába járásnak hívják.
De néha rám tör valami és elkezdek 40-el 120-as fordulaton hajtani. De ezt meg nem lehet, mert kijön elém, mert piros lesz, mert fékezve megelőz és borít le jobbra, mert feltart, meg egyebek, és ideges leszek.
Tök fölöslegesen.
Lehet hogy a feleségem egyenes hátas bringájával kéne járnom amivel max. 25-el lehet haladni, vagy olyan útvonalat kéne keresnem ahol 300 helyett csak 10 autót kell kikerülnöm 7 kilométer alatt.
Nem tudom a megoldást.

Pedig jó lenne elérni a végső fázist amikor:
"már átlát az anyagon, képes a bor, a hal és a kenyér szaporítására, elállítódott váltót, defektes belsőt kézrátétellel gyógyít. Testéből kékes, meleg fény sugárzik."

De előbb vagy utóbb eljutok idáig.
Mert a nyugalom többet ér mint 20 másodperc előny.
Az anyagon átlátás már megy, bár csak homályosan, kézrátételes szerelés is általában működik. :-)
És néha látok olyanokat akik már ennél is előrébb haladottabbak...

De aki még csak az első vagy második fázisnál az meg olvasson és tanuljon. :-)

Béke, nyugalom, kerékpár.

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítások mentése” gombbal rögzíthető.
1
hf képe

Próbáld ki azt az egyenes

Próbáld ki azt az egyenes hátas bringát! Nekem bejött.
Az írás tetszik! :)

2
Vid képe

Majd próbálkozok én is a

Majd próbálkozok én is a csukott szemmel, finom mosollyal arcomon, karbatett kézzel történő tekeréssel.
Amikor nyugalomra vágyom akkor a járdán megyek. Kicsit lassabban, le-le fékezve, de csak én lehetek a hibás mindenért.

3
venyerin képe

Jó kis iromány, tetszik!

Jó kis iromány, tetszik! :)

És igen, a nyugalom jó dolog. A nyugalomra tudatosan törekedni kel, és akkor lesz is...

Teljesen megnyugodni viszont még nem szeretnék, pont mert élni jó! :)

-----------------------------------------------------
"Én nem vagyok biciklis, csak sokat járok bringával."

4
R-nesto képe

... Mert a nyugalom többet

... Mert a nyugalom többet ér mint 20 másodperc előny...

Sokan elfelejtik, hogy azt az előnyt idegbaj nélkül megszerezhetik, ha időben indulnak el.

5
Len.Mag képe

Érdekes felvetés; engem 2

Érdekes felvetés; engem 2 kétkedős-félős év után Pirsig könyve győzött meg, hogy szeretnék bringázni, A zen meg a motorkerékpár-ápolás művészete. (Igen, a könyvben motoroznak, de sok élmény összecseng)

6
Fly képe

Érdekes. Engem 2 évtizedes

Érdekes. Engem 2 évtizedes tekerés után ne kellett, hogy Pirsig meggyőzzön...
Mindenesetre megerősített abban, hogy csak így tovább...
Alapmű.

7
Doom3d képe

Ha érzed a benned feszülő

Ha érzed a benned feszülő őserőt, akkor a megfelelő helyen és időben engedj utat neki. Ez segít nyugodtnak maradni az év többi részében.

Én például a nyári 600km-es túra után nyugodtnak éreztem magam. Meg a Mátrakör után is.

8
peet képe

Nna kb. erről írtam én

Nna kb. erről írtam én is, Lassulok címmel. Azóta is Zen(d)ülök rendületlenül. ;)

Ugyanakkor engem is elkap néha a gépszíj. Akkor kegyetlenül megrakom, jó érzés egy pillanatra kivillantani az agyarakat, hogy helló, ilyet is tudok ám.

Amikor ez előjön, akkor valahogy adja magát, helyzet van. És ha helyzet van, akkor lépni kell. (Ha olyan a helyzet.) Pl. ma is totál nyugiban -- másfél óra túlórával a nyakamban, lefáradva agyilag -- csorogtam a Gellértről lefelé a bringaúton a Dunával paralell, előttem bénázott 2 gyerek, nem ficánkoltam, tartottam a gyökkettőt, szemből is jöttek sokan, turisták is, mögöttem meg feszt csilingelt valaki, mutatom "Előzz meg", nem jön, oké... Aztán bekattant, hogy lehet ezt másként is, nézek hátra, senki az úton, nézem szemből, messze még a szemből jövő, kivágtam a kezem balra, odaléptem a vasnak, padkáról az útra ugrottam, aztán ami belefér, a Döbrenteinél jó volt ügyeskedni a sorban állók lökhárítói közt, a Clark Ádámon meg kicselezve a besorolni vágyó buszt, az őt beengedni nem képes verdákat, meglovagolni egy robogós által keltett zavart, és okosan belegyógyulni a körforgalomba... ejj de finom volt, és utána még jobban esett Zenben menni tovább a Pesti oldalon.
--------------------------------------------
Káposztásmegyeri Aszfaltbetyár @ kék Royal fixi

9
elfroland képe

Ezaz. Igen. Csak nálam az a

Ezaz. Igen.
Csak nálam az a gond hogy ha elkezdem akkor hazáig nyomom. Illetve nyomnám de folyton feltartanak ami idegesít.
Ekkor észreveszem magam, és idegesít hogy idegesít.
Persze ettől nem lesz jobb. :-)
De legkésőbb 1-2év múlva váltanom kell mert jön a fiam és vele nem lehet majd cikk-cakkban 30-al motoros-sávozni :-)

10
CsImre képe

Ma két pillanat alatt

Ma két pillanat alatt visszatettem lecsúszott láncomat, egy kretén leszorított egy körforgalom előtt, de beláttam, hogy én hibáztam, mert nem mentem a sáv közepén. Egy lapát sittel pózoló útépítő-munkás meg ennyit szólt, hogy "Halaggyá má", mindezt úgy, mintha kb. tömeggyilkosnak mondta volna a smasszer, mikor a fegyházi cellába tuszkolja. És mindemellett végig jó kedvem volt. Az öltözéket pont eltaláltam, pedig öltönyben mentem, 16 fok volt a max. hőmérséklet, de a városban a biciklitározók roskadásig voltak biciklivel, ott is, ahol bővitteték őket, volt sulimba 81 gyerek/dolgozó tuti biciklivel ment. Kerültem egyet a városban, csuklós buszok és trolik közé vegyülve, és feltűtn ,hogy már a legkevésbé sem idegesít.

Azt hiszem abban a stádiumban vagyok, amikor még hol felnyomnak a kreténségek, hol nem. Sokkal kevesebbszer, mint régen, biztos a korral jár.

Ha adrenalinfröccs kellene, akkor kimennék az át nem adott sztrádára zúzni, az gyerekek, mikor 40 fölött sincs egy döccenő sem, sehol egy autó, csak a széles, síma a aszfalt, pompás. De nem kell plusz adrenalin vizsgák idején, időm meg nincs :(

CSI