A státusz, a kivagyiság, a kényelem, a megszok(/p)ás és a figyasztói társadalom konzumidiotizmusa képes teljesen irracionális viselkedést kiváltani az emberekből.

CSI

" egy térképpel próbáltunk a reggeli csúcsban átkelni a Dunán "

:D egy csónakkal többre mentetek volna...
Sajnos ez van. Pedig nagyon is jó alternatíva a kerékpár, nekem legalábbis már 20 éve az, és bevált. A városban bárhova odaérek egy órán belül, a szüleim 70km-re élnek innen, hétvégén 2.5, maximum 3 óra alatt Náluk vagyok, szóval csak ajánlani tudom.
Ahol sokan laknak egy helyen, ott sok a gyökér is, a nagy számok törvénye alapján, Bp-re meg még a szél is rásegít pluszban. (Gy.k.: idehordja a szemetet...)

60-as Mali Ironman alu vázat keresek!!! Kormánycsapi+első villa feltétel, 'rajtafelejtett' nyeregcső és első átdobó előny!!!

Szerintem divat szidni itt mindent, valami hülye megszokás hogy panaszkodni kell gondolkodás helyett, meg ürügyeket gyártani a holnapi saját baromságokhoz előre...

Én magam abszolúte BKV-párti vagyok, sokszor még a bringa rovására is (kapok mindjárt érte), és azt gondolom, hogy a nagyvárosi közlekedés útja a közösségi transzport, nem az egyéni megoldások újabb és újabb verziói; ráadásul (kivételekkel persze, mindjárt írnak) ez itt elég jól működik is.

(Az is egy érdekes szál, hogy született pesti gyerek vagyok, Békésbe nősültem, sokat járok mostanság arra, aztán mégse hajtanak olyan ingerek, hogy postoljak "Körösladány a pestiek szemével" címmel... :) Nem, nem azért van ez, mert unalmas lenne a vidék, ne jutna eszembe semmi róla, csak valahogy elvan a dolog nagy összefoglaló mondókák nélkül is bennem meg körülöttem.)

-----------------------------------------------------
"Én nem vagyok biciklis, csak sokat járok bringával."

A fogalmazás pontos. "Probléma orientáltság", amihez még párosul egy jóadag érdektelenség is.
Sokkal előrébb lennénk, ha (jó)megoldás orientált lenne az emberek azon része, amelyik konkrétan szarik abba bele, hogy ki és mivel közlekedik, hol és hogyan és csakis önös szándékok vezérlik, ellenben szeretnek ujjal mutogatni az általuk kiválasztott hibásokra, akiknek veszniük kell csak azért, hogy ők közlekedni, parkolni tudjanak.

Akik erősen pártolják az autózást és ellene vannak bármiféle más megoldásnak, azokat többségében nem érdeklik olyan fogalmak, mint az élhetőbb (bár ez nagyon nézőpont kérdése, van akinek közelebb lévő parkolót jelent van akinek tisztább, illatosabb levegőt) város, viszont rettentő idegesek, mikor órákig kell keresgélni vagy sz**ni a dugóban, amit nem csak a feltúrások meg a szar infra okoz, hanem az általuk pártolt autó, sokasodó, népes tömkelege is. "Ja meg a sok szemét biciklis". Nem érdekli őket továbbá az sem, hogy megfulladnak az emberek. Sokuk papol a cigifüst ellen, kiállnak az egészséges életmód mellett, de ugyanakkor mégis telefüstölik nap mint nap a várost a kocsijaikkal, rengeteg esetben feleslegesen, mert bizony lehetne máshogy is közlekedni, ha akarnák.
Tudomásul kéne venni a tervezőknek azt a tényt, hogy eljött az idő arra, hogy színesben kell gondolkodni, nem fekete-fehérben.
Értem ez alatt, hogy figyelembe kell venniük mindenféle közlekedési formát és nem zsigerből kizárásos alapon nekikezdeni valaminek.
Egy jól megtervezett és kivitelezett infrához pikk-pakk hozzáidomulnak az emberek, viszont a szarból mindig csak a konfliktus marad, bárhová is kenik fel a drága csíkokat vagy verik szét és építik újra az egészet, megint szarul.

G®in
Bringák
Mixek

nem értem, mi a baj a BKV-val
Miközben a cég vezetői tízmilliós összegeket vittek haza, a járműparkot az utóbbi minimum 10 évben basztak felújítani.
A helyzet ugyanez a főváros útjaival is.

Emiatt biciklisként a BKV-val történő találkozásaim úgy szoktak kinézni, hogy félre kell álljak, mert elindult előttem egy busz, és nemhogy levegőt venni nem tudok, de azt is alig látom, merre megyek.
A megállókban annyira fel van gyűrődve az aszfalt, hogy alig merek átmenni, ráadásul még némi olaj is jut az aszfaltra a lógó belű buszokból.
A fogaskerekű pedig olyan állapotban van, hogy már csak azt várom, mikor ugrik le a sínről.

lehet, hogy megszoktuk a jót, de nekem sok az a 2+ óra bkv-zás + 30-40 perc gyaloglás Budakalászról a Soroksárira és vissza, amikor bicajjal + hévvel háztól-házig nincs két óra úgyhogy talán azt mondanám, én is amodális táborba tartozom. Valóban gyakran jönnek a járművek vidékhez képest, talán a sok átszállással van a baj, vagy a sok megállóval

Kóródy Gergely
------------------------------------------------------
anyámmal élek, biciklivel járok, macskám van, és ne is legyek kemény?