A szabálysértéseket és a gyalogosok veszélyeztetését láttuk már a korábban postázott filmen. Ezért nem állhatok a szabályozatlan formája mellett e mozgalomnak. Csupán tájékozódás végett és nem szenvedélyből olvastam itt a tárgyról.

A The Ithaca Journal híre:

http://www.theithacajournal.com/apps/pbcs.dll/article?AID=/20070313/LIFE...

Alleycat [Kóbormacska] verseny: Bringás futárok az aranyért
Ben Muessig
NYU Livewire

Kígyóznak az utcákon keresztül fék nélküli bringákon, kicselezik a forgalmat és átrobognak a lámpákon. Nincs meghatározott útvonal - csupán meghatározott ellenőrző pontok. Bicajos futároknak ez egy munkaköri leírás. Városi huszonéveseknek, akiket megragadott a bicajos kézbesítő életstílus, ez egyfajta ellenkultúrális maraton - egy Alleycat.

"Egy Alleycat-ben versenyezni a mindenkori legnagyobb adrenalin áramlás" mondta a 18 éves philadelphiai Chris Raimonte. "Ez őrületes, a forgalom kellős közepén versenyzel és azt se tudod honnan jönnek a kocsik."

"Semmi se jobb annál amikor a bringádon ülsz és siklasz keresztül a forgalmon, tudván, hogy te vagy a leggyorsabb ott," mondta a 24 éves Austin Horse, egy bicajos futár Brooklyn-ból.

Biciklis futárok szervezték az első Alleycat-eket Torontóban a 80-as ávek végén, eldönteni ki a leggyorsabb. Azóta versenyek zajlottak Londonban, Amsterdamban és Barcelónában - és még itt: San Francisco, Austin, Philadelphia, New York, Washington, Boston, Boise.

Városi ingázók és hobby kerékpárosok kezdenek csatlakozni - mondják a résztvevők - mint alternatíva a főbb állóképességi sportok mellett. Bár versenyszerüek, Alleycat-ek elkerülik a hagyományos úti versenyek díszességét. A “Monster Track”-en, ami egy utóbbi New York City verseny, senki se hordott sisakot, nem még hogy Lycra dzsörzét. Az előírt ruházat kék farmer és borosta volt. Piszkos, horpadt bicajok felülmúlták a fényes, új masinákat. (Egy bringás penny-farthing-gal, egy bicikli régiséggel jött, aminek óriási kereke van elöl és egy kis kereke hátul.)

"Egy Alleycat-en nem kell csicsás szerkó" mondta Horse. "Emberek átalakított bicajokon jelennek meg, levágott gatyaszárral és ing nélkül, és jól beillenek."

A jelképes 15 Dolláros részvételi díj tipikus volt, éppúgy mint a meghírdetés - MySpace üzenetekkel, kézi készítésü szórólapokkal és élő szó útján. Alleycat-ek gyakran beleegyezés nélküli események, városi engedélyek nélkül megtartva. Sok szervező inkább messze elkerüli a hatóságokat, attól tartván, hogy azok beleavatkoznának.

Ám több mint 100 biciklis jött el hat országból. Kettő Tokyóból, egy Berlinből.

A húsz mérföld vagy olyasmi verseny - a hossz nem pontos mert minden egyes bringás a saját útvonalát méri - a hagyományos bicajhoz futással kezdődött. A rákövetkező feladat egyszerü: érintsd az ellenőrző pontok sorozatát és végy fel egy aláírást mindegyiken. Az első végző fog nyerni.

A csel: nincs térkép, sem másféle irányadás. A biciklisek saját útvonalaikat választják meg, csakúgy mint a bicajos futárok a munkában.

Bicajos futárok és városi ingázók között most divatosak az egy sebességes, fixi bicajok, melyek nem engedik a szabadonfutózást. Megálláshoz pedálozz hátra és csússzál. A "Monster Track"-en volt még egy szabály - fékeket nem engedtek meg.

Láthatod miért nem őrjöngene a rendőrség azért.

A hagyományos kerékpáros szervezeteknek is vannak kétségei a versenyek felől. Alleycat-ek meglehet, élvezetesek, de lappangó veszélyeik vannak, mondta Joshua Poppel, vezérigazgatója a New York-i Kerékpáros Egyesülésnek, mely sport-, élvezeti-, és utazási kerékpározásra bátorít.

Ha egy Alleycat már beindult, a hatóságok nem sokat tudnak tenni, hogy megállítsák. Mivel minden egyes résztvevő a saját útvonalát követi, a bicajosok ritkán mennek nagy falkákban, s úgy valószínüleg nem veszik őket észre.

"Ha egy zsaru lát néhány embert tényleg gyorsan menni bringákon, valószínüleg nem lesz ideje reagálnia," mondta Amy Bolger, egy fényképész és volt bicajos futár aki épp most adta ki New York Alleycats-et, ami egy könyv a versenyekről (Tasora Books, 2007 Február).

"Ez olyasmi mint egy scavenger hunt [tárgyakat kereső játék] kerekeken," monta Horse. "El tudsz képzelni egy scavenger hunt-ot ami illegális?"

Rendszerint a győztes pénzdíjjal megy haza - és egy darab a jövedelemből futároknak megy, akik legutóbb sérültek meg balesetekben.

"Ez nem olyan megfélemlítő mint uti versenyzés," mondta Horse, aki harmadik-ként végzett a Monster Track-en, 1:10:57-es idővel. (A New York-i Alfred Bobe győzött 1:08:44-es idővel.)

A futárok komolyak a versenyzés felől azonban. Szintén versenyeznek a minden évi Kerékpáros Futár Világbajnokságokon (Cycle Messenger World Championships), a legutóbbi években Sydney-ben, New Yorkban and a Kanadai Edmontonban, s elkövetkezőben San Franciscoban 2007-ben.

Bolger nem aggódik, hogy az Alleycat hajtások a hatóságok dühét fogja kihívni, mégha a Critical Mass-t, egy másik nem szentesített hajtást is célba vette a szabályozó törvényhozás néhány városban.

"Az ő problémájuk az, hogy túl lassan mennek," mondta Bolger a Critical Mass-ról. "Akadályozzák a forgalmat."

Ami az Alleycat versenyzőket illeti, a forgalom akadályozza őket.

Eredetileg közzétéve 2007 Március 13.-án.