Az origo címoldalon hozza a kiskörúti bringaút történet eseményeit
http://www.origo.hu/itthon/20070528rangatjak.html

kommentár:

A kiskörúti kerékpárúthoz: Egyrészt létezik egy trend bizonyos európai nagyvárosokban, amely azt feltételezi, hogy az autósávok keresztmetszeti szűkítésével (és nem kiszolgálásával) lehet rehumanizálni a belvárosokat. Ezt a mintát Barcelonai modellnek nevezik, ezen az úton idult el Lyon, majd Párizs, London és Stockholm is. Budapesten mindezidáig a sávszélesítés volt az elfogadott (konzervatív) trend, ami most a Budapest Szíve programmal, a Bajcsy-Zsilinszky út megvalósult rendezésével visszakanyarodni látszik a progresszívebb irányba. De nincs határozott irányvonal. Régi és új iskolák vannak, amelyek még nem nyertek háborút, csak csatákat. A közvélemény végletesen megosztott a kérdésben. A kiskörúton kerékpárutat csinálni a Barcelonai modell új iskolájának csatájaként is értelmezhető lehetne. Ám nem biztos, hogy ez az új iskola a legújabb: Amszterdamban a villamossínek közötti aszfalton is szabályos a tekerés, Hans Modelmann bebizonyította, hogy a kresz-en túl is létezik élet (vegyesforgalmú utcák, felfestés nélkül). A kiskörúton a villamossín-kerékpárút talán működőképes lehet, persze a mentők és tűzoltók is sűrűn használják ezt az egérutat vészhelyzetben, ezért nem biztos, hogy jó megoldás. Az nyilvánvaló, hogy leállósáv és kerékpárút egymás mellett nem működik, pláne a budapesti közlekedési morál mellett nem. (Andrássy, Karinthy, stb) A Bajcsy és a Rakpart) példáján látni lehet, hogy gyalogút és bringaút együtt sem az igazi megoldás. Ám mi van akkor, ha a körút helyett inkább a körúttal párhuzamos kis utcákat jelölnénk ki bringás körúttá? Példának okáért a belvárosban a Jászai tér - Balassy B. utca - Balaton utca - Nagy Ignácz - Stollár Béla - Bihari János - Vadász - Hercegprímás - Erzsébet tér - Deák tér - Városházi ideiglenes park - Semmelweis utca - Magyar utca - Bástya utca - Só utca - Fővám tér nyomvonalon igen kellemetes, szmogtól védett nyomvonalon lehetne végigkerekezi egy alternatív kerékpáros körúton.
http://www.gmap-pedometer.com/?r=996640

Ez csak egy ötlet a variációkból, de meglehet, arra kéne gyúrni, hogy ez valósuljon meg, ráadásul ide nagyjából forgalomtechnikai áttervezés szükséges csak. (költséghatékony). Hihetelen életet lehetne lehelni ezekbe a dohos kis utcákba (kerékpáros forgalomra szakosodott kisboltok, kávézók, szórakozóhelyek, közterek) ez pedig a Barcelonai modell másik kulcspontja: újíts közteret és a megújul a magánház (ld. mág Ráday utca) Ehhez azonban tervek kellenek. A Budapest szívében erről a lehetőségről egy mondat sem szerepel...

A Budapest Szíve Program történetéhez hozzá tartozik, hogy az a Károly körúti bazársor lebontása utáni "ideiglenes park"-ból nőtte ki magát. Vagyis abból, hogy a városháza amellett voksolt: a Károly körúti bazársor helyét idővel muszáj (!) ingatlanilag fejleszteni (azaz mégnagyobb forgalmat indukálni a térségbe). Habár a városháza épülete jelenleg is kong az ürességtől (nemcsak a fejek), úgy ítéltetett meg, hogy park, köztér helyett kultúrális centrumra és további városházi irodákra van szükség a város szívében. (Centralizáció) A későbbi program ezt a kulturmissziót exportálta ki a belváros déli szektorára, megspékelve a gyalogos belváros gondolatával). A BP Szíve programkínálat olyan bőséges, hogy az ember azt számolgatja, a kiegyezés és az I. Világháború közti boldog békeidők gazdasági prosperitásának hányszorosa kell (kéne) hozzá, hogy mindez valósággá váljon. Ez a program az eleganciára, exkluzivitásra, felsőbbrendűségre épül, a Combino projekt filozófiája tetten érhető benne. Czifra nyomorúság. Ugyanakkor ez a felsőbbrendűség-igény ismét előállítja azt a helyzetet, amelyet sokszor megkap valós kritikaként a városvezetés: stratégiai gondolkodásban nem lát túl a Hungária gyűrűn. Ha hozzátesszük még, hogy a budapesti várospolitika a Közép-Magyarországi Régiót, mint az EU pénzek lehívásában közvetítő új terepet pusztán olyan játékasztalnak értelmezi, ahol a csapatban ő a legtapasztaltabb pókeros, akkor ez a kritika még jobban felerősíthető. Vélhetően egy ugyancsak a régióba tartozó Vácnak, Szentendrének, Érdnek, Budaörsnek nem lesznek ilyen jól előkészített programjaik, egy Vecsés, Nagykovácsi, Göd nagyságrendű településről már nem is beszélve. Az erős főváros „belvárosi szívműtét showjával” kihúzza a széket az agglomerációs partnerek felzárkózási törekvései alól, és az EU-s strukturális forrásokat egy az egyben nem a régión belüli egyenlőtlenségek mérséklésére költi (amire ugye ezek a források eredetileg szánva vannak, csak erre a kutya nem emlékszik), hanem a még mélyebb szakadék, még polarizálódottabb állapot létrehozására a főváros és az agglomeráció, a belváros és a külváros között. A finanszírozásban legnagyobb problémája a programnak mégis az, hogy még az önrész előteremtése is kétséges, hiszen a 4-es metro gyakorlatilag minden forrást leköt hosszú időkre. Éppen ezért valószínűsíthető, hogy a programnak csak azok az elemei valósulnak meg, amik betuszkolhatók a "4-es metró felszíni rendezése" csomagba, ráadásul még a választások előtt. Kérdés azonban, hogy milyen minőségű munka lesz a végeredmény. Ha a Combino projekt "felszíni rendezését" nézem (kidőlt, majd gagyin megerősített kandelláberek, randa és esetenként diszfunkcionális peronok), akkor kétségeim vannak...