Az író egyik hozzászólását-válaszát emelném ki, igazán érdekes. Megtudhatjuk, hogy ha Budapesten bevezetik a "dugódíjat", akkor összedőlnek a házak:

Az EmPaMo-t csak megemlítettem, érdekességképpen, ehhez az ügyhöz nincs köze. Nem tudom, mi a módja, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz, én nem zárkózom el előle. Ami az általad – obszcén kifejezés társaságában - említett dugódíjat illeti, ne gondold, hogy azt az autósok fogják kifizetni. Átterhelődik akár a kenyér árába, akár az összes árba, szolgáltatásba.

Nem tudom, jársz-e hajnaltájt a városban, ha igen, láthatod, hogy öreg autókból munkásemberek szállnak ki, - vidékről jönnek – mennek egy-egy lakásfelújításra festők, kőművesek, vízvezeték- és villanyszerelők, ha nekik dugódíjat kell fizetni, vagy felemelik az áraikat, vagy nem jönnek, és összedőlnek a házak a belvárosban.

Gondolom, azt nem vitatod, a belváros lerobbant épületei között mennyire szükség van munkájukra. De a kereskedők, taxisok, talán még mentők is, miniszterek, és turisták is fizetni fognak, ha ki kell fizetni dugódíjat.

Ja és minisztereknek lesz a legnagyobb szájuk, mert Ők azután nem fizetnek. Gondolj csak arra amikor kiderült, hogy netán nekik is kell parkolási-lerablási pénzt fizetni, mekkora volt a szájuk. Azt hangoztatták, hogy a munkaadónak kötelessége parkolóhelyet biztosítania munkavállaló számra, úgy legyen. de ne akkor csak ha a munkavállaló miniszter, vagy képviselő. Törvénybe kellene iktatni

A dugódíjat Te is fizetni fogod valamilyen módon, ha van autód, ha nincs. A terület ingatlanjai pedig elértéktelenednek – lehet hogy ez a cél – hiszen még költözni sem lehet, ha csak nem kézikocsival hozod a tizenötödik kerületből a bútoraidat.

Legalább ő érthetné a behajtási díj lényegét.

Szerintem soha sem fogja őt meggyőzni senki az autómentesség előnyeiről. Főleg addig nem, amíg a tömegközlekedés előnytelen oldalai tényleg ennyire szembetűnőek. (Én pl. azért járok inkább bicajjal, amiért ő autóval.)Szóval ő inkább elindul egy órával előbb, de a full extrás verdában neki tetsző zenét hallgat és relaxál a dugóban amíg munkába ér. Hogy nő a szmog? Kit érdekel?! Hogy fogy a benzin? Ki tudja fizetni, neki megéri! Hogy egyre élhetetlenebb a város? Kit érdekel amíg van légkondi? Szerintem csak drasztikus lépésekkel lehet lecsökkenteni a belvárosi forgalmat. Soha sem fogjuk meggyőzni az egocentrikus, kényelmes "autócsigákat", hogy gondoljanak a környezetükre és hagyjanak élni másokat is.

------------------------------------------------------
Csengővel a világbékéért! (Én szeretem a kihívásokat.)

Ajánlom amúgy figyelmetekbe az idézett blog többi postját is, egyszerre lehet rajtuk röhögni / sírni / hányni / falatkaparni / vonyítani. Az egyik kedvencem. :) Ráadásul akármilyen ironikus baromságot be lehet kommentelni, tök komolyan veszik. Eleinte el se hittem, de tényleg.

A kommentelőknek igazuk van, ez egy érthetetlenül hosszó picsogó poszt volt. Inkább tudom elképzuelni egy elsőéves bölcsészkislány tollából, mint az empamó egy tagjától.
Ha egyáltalán van bármi köze ehhez empamóéknak és nem az elsőéves bölcsészkislány picsog és örömködik, hogy milyen jól megvezetett unatkozó és gondolatszegény internetezőket.

Páran hivatkoznak itt bicillis életformára. Hogy mindig mindenhova azzal. Ha lehet ilyet, akkor én motorizált életformának tartom magam, de érdekes módon a (bel)város éppen ezért taszít. Hogy lehet belbe(n) autózni? Sehogy. Legfeljebb közlekedni. De ha meg is valósulnak zápkörte óhajai a nagy kereszteződések felüljárósításáról, akkor is: egy ilyen tömötten beépített és látnivalóktól és sebességtől mentesített hely, (a mostani, akadályoztatott haladás mellett),. a parkolás mindenkori (az elmúlt 20 évre gondolok) lehetetlensége egyszerűen kínt jelent a gépjárművezetőnek. Én ezért szoktam biciklizni, ha feltétlenül valamelyik kutyakaka kerületbe kell mennem.
Szóval aki mégis behajt oda autóval, az biztos nem jókedvében teszi és muszáj neki, mert nincs alternatívája. Épüljenek nagy P+R parkolók, jó tömközlekedéssel, bringatárolóval! Akkor talán a bringaképes korosztály tagjai elgondolkodnak majd a lehetséges alternatívákon. De ne már a belvárosban lakó és onnét kétszáz méterre dolgozó irodista találja ki, hogy mások milyen életformát akarjanak maguknak és hogy osszák be az életüket!
Ezért kell empatikusnak lenni a lehetetlen körülmények miatt felingerelt polgártársainkkal szemben és nem provokálni őket még "dugodij" (?) -jal és a szűkös sávokra óhajtott kerékpárutakkal is.

Könnyed szellős stílusu írás. Nem igazán szigoru, szabatos nyelvezetü, sallang mentes ítélet a budapesti villamosozás szintjéről és annak viszonylagos drágaságáról.

A szerzőnek nyilván nem éri meg a piszkos ülésen utazni a moziba a családjával. Mivel megteheti, autóját választja inkább.

Szerintem a szerző ezzel a kritikai írományával nem csak autós mivoltát szeretné igazolni, hanem, elég őszintének tűnőn, készségét is egy változásra. Tehát nem hiszem, hogy ez tömény nyelvöltögetős cikk volt a bicajosok vagy környezetvédők felé egy megveszekedettül konok autóstól.

A bajai a jeggyel, a tömeggel, a piszkos ülésekkel, mind érthető és általunk is ismert baj. Velem is történt jegy szakadás és gyűrődés. Nekem se volt könnyü automatát vagy árust találnom.

Az "ellenérték a pénzért" egyenleg bizony hiányos és az ember elgondolkodik, milyen sok pénz annak az egy jegynek az ára azért az egy menetért, és hogy mennyire nem éri az meg.

Ha mindezeket a bajokat a közlekedési vállalat orvosolná, akkor a szerző talán fontolóra venné újra a kocsijának otthon hagyását, és a villamosozást inkább a családjával egy olyan alkalmi eseményre, mint egy film megtekintésére a moziban.

Tehát azt is látom, hogy ő üzen a felelősöknek, a közlekedési szolgáltatóknak: "Tegyétek rendbe a szolgáltatásotokat, nyújtsátok azt elfogadható áron, és akkor majd mi is rákapunk. Én próbáltam a családommal, de kiábrándító volt, bizony."

Hát én így látom a cikket. Én nem nyafogok a villamoson, buszon, vonaton, bár igen kritikusan állapítom meg a szenny és primitívség tényét, ahol az van. Én is használom ezeket a közlekedési eszközöket, ugyanúgy mint a köpködő kocsmát, ahol ember közelben lehetek, benne a társadalom sűrüjében!

________________

Sajnálom a bolondot.

RE: Combinóval a Corvinig

Kedves BKV figyelő,

Mindenekelőtt a későbbiek megértése végett, 29 éves budapesti lakos vagyok, nőtlen, gyermekem nincs. Jogosítványom sincs, de a KRESZ-t ismerem. Nem mérvadó, csak szemléltetés: múltkor egy internetes teszten lényegesen jobb eredményt értem el, mint vezetői engedéllel rendelkező ismerőseim.

Másfél éves koromban váltam gyalogossá, de már előtte is használtam a tömegközlekedést. Azóta megrögzött gyalogos, kerékpáros és tömegközlekedő vagyok. Egy kerékpáros egyesület (Bringaút Egyesület - http://www.bringaut.hu/) tagjaként rendszeresen végzek önkéntesen és minden ellenszolgáltatás nélkül olyan útkarbantartási munkát, ami nem az én dolgom lenne, aktívan segítem a Critical Mass filozófiájának népszerűsítését, valamint a kerékpáros közlekedés biztonságának javítására kampányokat szervezek, az - amúgy kötelező - világítás szükségszerűségét és a (csak) ajánlott sisak hasznosságát kiemelve. Jómagam találtam ki és indítottam el a mára már igen ismertté és népszerűvé vált "Vegyél lámpát! Világos?" kampányt. Saját költségen, szerencsére sok segítővel, akiknek köszönhetően oda is eljutott az anyag, ahová én nem járok.

Újpesten lakom, 5 percre a metró megállójától. Előtte a Kosztolányi Dezső tér közelében, a Feneketlen-tónál, azelőtt pedig a kispesti Centrum áruháztól nem messze laktam.

Nap mint nap látom ablakom alatt és közlekedésem során a híres, bár inkább hírhedt, jogosítvánnyal rendelkező, ám ennek ellenére közlekedésre alkalmatlan sofőrök ámokfutását.

Soha nem játszottam el a gondolattal, hogy autót veszek, s eddig a kísérlet elmaradt - szerencsére. Oké, persze, ha brutál sok milliárdom lenne hirtelen, bizonyára a szupercsilivili új bicajom mellé vennék egy Maserati-t is. :P)

Minap egy barátom két Corvin moziba szóló jeggyel jött hozzám, s azt a merész dolgot javasolta, hogy a Corvin moziba autóval menjünk. Eleinte nem támogattam az ügyet, de meggyőzött. Legalább egyszer próbáld ki! Bár ne tette volna! Jóval később indultunk el mintha - szokásomhoz híven - metróval tettük volna meg a távolságot.

Jött az első izgalom: ki kell fordulni az Árpád útra! Mer' hát ugye a Váci útra valahogy ki kell jutni. Tömött sorok, stresszes autósok, a 12. kegyesen kienged. Köszi. Ha pofátlanok lettünk volna, kitolakszunk, állítólag ez az alapelv a budapesti közlekedésben, de mi mégsem akartunk a fekete S8-as elé kivágódni, dagadó izmok nélkül...., a béemvések..., s amiket hallottunk róluk..., meg hát ugye baseball ütő sincs nálunk... Tehát szóval a törvénytisztelőállampolgárbesorol -> már ha tud, mert nem úgy van az ám! Az udvarias autós által számunkra felszabadított helyre a szomszéd sávból bevágódik egy - lehetséges, hogy 120 hónapos részletre vásárolt - Suzuki. A Váci útig hosszú, kígyózó sor áll, a lámpáknál erőszakos hajléktalanok. Ha ezt végigálljuk, még a következő előadásra sem érünk oda! Áttolakszunk a belső sávba, a záróvonalon szabálytalanul megfordulunk, átcsúszunk egy piros lámpán, pedig azt a biciklisek szokták. Tényleg szoktam, nem tagadom. Ahogyan minden egyes lámpaváltásnál legalább egy autós, de inkább kettő.

Hopp, zebra, gyalogos. Saját magaddal törődj, hangzik fel énem gonosz individualista biztatása, s szinte üvöltöm: ott maradsz kisköcsög! Lelép, de végül megáll. Mégis mit képzelt? SIETÜNK. Ő gyalog van, tehát ő nem. A hirtelen és pofátlan nekiindulásakor átfutott az agyamon a képzeletbeli perbeszédem, amit majd a tárgyaláson fogok elmondani az ügyész vádjára, mely szerint egyáltalán nem igaz, hogy jóhiszeműen jártam el, amikor azt hittem, a járókelő éppen jógázott a zebra mellett. Különben sem vagyok gondolatolvasó (ld. http://criticalmass.hu/forum/20070518/az-autos-nem-gondolatolvaso-avagy-...).

A néhány kilométeres út alatt három hajléktalannal közlöm, hogy 1. nem adok pénzt, 2. nem veszek újságot, még akkor sem, ha Metró újság is van hozzá. 3. tőle nem akarok ablakot mosatni sem, még abban az esetben sem, ha olcsóbban mossa, mint a Shell. Haladunk a pesti csúcsban. Vagyis haladnánk. Defekt. Hát ez most nem 5 perc lesz, mint bicajjal. Na, de a haverom - a segítségemmel - sikeresen megoldotta a feladatot, mehetünk tovább. Kisebb-nagyobb kerülők után már a Nyugatinál vagyunk, ahol meglepő (SIC!), de lehetetlenül sok autó van, a lámpáknál ismét a városképhez hozzátartozó, sávok közötti kéregetők. Új arc a szociális érzékenységre alapozó cigányasszony, karján egy kisgyerekkel. Remélem nem átkoz meg, amikor jelzem, ez nem az a kör.

Hopp, már látom a környék origóját, az órát. Hmmm... 33 fok van és 17 óra 30 perc. Most kezdődik a film. Legalább a forgóóra írna ki valami poénos szöveget pl.: "jól besz..tad ma is, hihihi". Egy rendes számítógépvírus ilyenkor olyanokat mond: "Én metróval mentem, már a moziban vagyok, már az előzetesek mennek, nem fogsz ideérni úgysem", stb.., de ez nem, csak forog és forog és kész, semmi stílus, semmi eredetiség. De legalább van klíma a kocsiban. Igaz, hogy múltkor is 2 hétig beteg voltam miatta, de legalább nem kellett dolgozni mennem.

Nagykörút: balra pillantva még éppen láthattam, ahogy elszáguld mellettünk egy csiga. Esztelen csiga. Utasként van alkalmam megfigyelni az út melletti házakat. Nem kell távcső, sem mikroszkóp, hogy Rippl-Rónai (korom)fekete korszakára emlékeztessenek.

Az útból egy teljes sávot elfoglaló parkoló autók, melyek helyén - mindenki megelégedettségére - biciklisáv is lehetne. Akkor nem cikáznánk az autók között. Az úton parkolni luxus.

S az a rengeteg elakadt autó vészvillogóval. Pedig azt hallottam, a Mercedes megbízható. Szóval akkor már tényleg inkább a Maserati. Ha nem tudnám, hogy nem így van, azt hinném, ma már nem szériafelszerelés az irányjelző.

Alig haladunk, de amint akad 10-15 méternyi hely a sávban, máris berobban valaki. Mert ott biztos gyorsabb. Persze dehogy. Ja, meg levegő sincs, fuldoklom. Valószínűleg nem csak egyedül, mert mindenki üveges tekintettel néz mellettünk a semmibe, könnyű nekik, sóhajtok fel magamban. Ők már bizonyára CO2-n élnek. Vagy tintáztak. Vagy tudnak valami trükköt.

Megváltás nem jön. Az autók tömege elviselhetetlen, a légszomjam fokozódik. LEVEGŐT!

Megmozdul körülöttünk a vaslemez, amiben ülök, félreállnék, de nincs hely. Barátom tanácsára lezárom a hátsó ajtót, nehogy kivegyék az ülésről a táskám (a pénz nem számottevő, két-három ezer forint, de az iratok: személyi, adó- és tb-kártya, bankkártyák, egyéb kártyák, stb., belegondolni sem merek abba, ha mindezt lenyúlják).

De, no pánik: már érkezik is járművünk a közeli - s a mozijeggyel ingyen igénybevehető - parkolóhoz vezető útra. Hát igen, de rögvest felmérem, hogy bár az autó nem a nagyobbak közé tartozik, a szabálytalanul és - valószínűleg - engedély nélkül lerakott konténer mellett bizony ugyan el nem férünk. A Nagykörúton 200 méterenként vészvillogóval álló autókat még valahogy kikerültük, de ez reménytelen.

Nyomjuk a dudát rendületlenül, hátha a fehér Skoda tulajdonosa kinéz, s lesz oly' kedves, s arrébb áll egy picit, hogy el lehessen férni. Pedig ő szabályosan parkol. 20-25 perc után megjelenik egy álmos arc az ablakban, további 10 perc elteltével már lenn is van az autónál, indít, gázt ad. Mi is. Hurrá.

Órámat nézem, fél 7 múlt. Megérkezünk a parko... MI? Nagy fehér tábla, piros betűkkel: "Sajnálattal értesítjük Önöket, hogy 2007. augusztus 19-től a mozi mögött található, kedvezményes parkolást biztosító PARKOLÓ, a Corvin Sétány építkezési munkálatainak megkezdődésével MEGSZŰNIK! A parkoló utoljára augusztus 18-án lesz nyitva. Megértésüket nagyon köszönjük!" Szeptember 3-a van, tehát ezt buktuk. Egyetlen haszna a késésnek, hogy ha végre találunk egy helyet, akkor már nem kell fizetnünk. Barátom szerint szerencsések vagyunk, pedig nekem nem is tűnt negyed órának, míg leparkoltunk 6 utcányira a mozitól.

Gyors fejszámolás, negyed ennyi idő alatt kényelmesen, s olcsóbban ideértünk volna metróval (18 perc). Lehet, hogy állni kellett volna rajta, ám mivel egész nap a munkahelyemen ülök és film alatt is ez vár rám, nem okozna problémát, sőt, örülök ha kinyújtózhatok, hiszen a mai 2 kör futás a Margitszigeten a mozi miatt úgyis kimarad.

Na, de eljön a várva várt pillanat, kezdődik a film. A multiplexeknek hála fél 8-kor is vetítik. Hátradőlök, próbálok a filmre koncentrálni, ám nem hagy nyugodni a gondolat, hogy mennyi időt elfecséreltem ma az autóban ülve, miközben már - legrosszabb esetben is - hazafelé tarthatnék, ha bicajjal vagy metróval indulok el. Hallom Besenyő Pista bácsi kérdését: HÁ' MAGA NOOORMÁLIS?

Perillustris

sziasztok!
pult alatt nincs már valahol CM poló, tudom, irtátok már hogy elfogyott, de tavaly is volt, hogy csodával határos módon került elő azért néhány darab:)
köszi

"A bicikli, és ezt fenntartom, nem közlekedési eszköz, amint a roller, görkorcsolya, ló vagy a sárkányrepülő sem"
LOL