Meglepődve tapasztaltam, hogy épp tegnap ünnepelte fennállásának második évfordulóját az itteni azonosítóm. Azóta szép nagy élet kerekedett itt.
És ugyancsak tegnap kedvesem is belépett a budapesti biciklizők közé, mivelhogy elhoztuk a biciklijét, és teljesen öntevékenyen haza is tekert. Kicsit járdásan, kicsit tévelygősen (mondjuk a kérdéses helyeket ismerve nem csodálom), kicsit lassan, de hazaért. Ma el is zavartam a munkahelyére a drótsárkánnyal. Nincs messze, de egyből az Üllőin kellett mennie. Lesz munkahelyi csapatuk a GKM-es akármin.
És én is újrakezdtem, némi kihagyás után. Ödönke lassan szétesik (a hátsó váltó az első tippem), lassan le kell majd cserélni.
"A kerékpáros gépét
"A kerékpáros gépét tökéletes ellenőrzés alatt tartsa, a gép mintha részét tenné a lovagnak úgy kell összeforniok." Istvánffi Gyula dr.: A kerékpárosság kézikönyve, Budapest, 1894
Gép-lovag viszonylatban
Gép-lovag viszonylatban nincs is probléma, de eljutottunk oda, hogy Ödönke kevesebbet ér, mint egy váltócsere költsége, no persze szigorúan gazdasági alapon. Viszont vélhetően nem fogják soha ellopni.
Pont az ilyen Ödönke
Pont az ilyen Ödönke félék a legjobbak, Ezeket szeretem.
Na igen, Ödönke rendes
Na igen, Ödönke rendes jószág, fájni is fog a szívem érte. Egyébként nehéz, mint a kő (öniróniaképpen a márkája is Stone, hihi), meg mindenféle, de nagyon jól szolgál. Egy komolyabb defektet leszámítva sose hagyott cserben, most is lent vár a fűtőtesthez kikötve. Két év, sokezer km (zömmel városban), jó kis összeszokott párost alkotunk :)