Azt írják: megbecsülni is nehéz, hogy mennyi káros anyagot lélegez be egy sétáló gyalogos. A Cambridge-i Egyetem kutatói kíváncsiak voltak a pontos értékekre, ezért szenzorokkal láttak el járókelőket és kerékpárosokat.
Az összegyűjtött adatokat továbbíthatók egy mobiltelefonra, ahonnan átjátszhatók a központi rendszerbe. Az információk akár KML formátumba is importálhatók és elhelyezhetők a Google Earth oldalán.
A CamMobSens része egy nagyobb programnak, melynek célja olyan könnyű és olcsó mérőrendszerek kifejlesztése, amelyekkel mérhetők a közúti forgalom (lég)környezeti hatásai. Az így nyert adatok (többek között) felhasználhatók a közlekedés megreformálásában.
Aszondja leginkább a
Aszondja leginkább a járókelők és a kerékpárosok vannak kitéve az autókból kiáramló káros anyagoknak. Nyugodtan tehetnének érzékelőket autókba is (mondjuk taxikba), kíváncsi lennék a mérési eredményre. Talán kevésbé szarnának bele a döntéshozók a dologba, ha rájönnének, hogy ugyanúgy érdekeltek az autó belsejében is.
"Nyugodtan tehetnének
"Nyugodtan tehetnének érzékelőket autókba is..."
Az ilyen gépjármű-belsőteres mérés is hasznos, de külön kellene kezelni annak levezetését és eredményeit. Máskülönben hamissá tenné a városi környezeti szennyezés mérését, ami egy tisztán meghatározott dolog.
__________________________________________________
Ami nem adekvált, azt meg köll jól adekválni, oszt az lössz.
Egyetértek, de szerintem a
Egyetértek, de szerintem a belsőteres méréseket külön kellene gyűjteni.
Jó kezdeményezés ez a
Jó kezdeményezés ez a közösségi mérés. Volt róla már szó valahol itt a CM-en korábban, de nem találom. Ezt a magyar tudósítást találtam most tavalyról:
http://index.hu/tech/mobil/camob8313/
__________________________________________________
Ami nem adekvált, azt meg köll jól adekválni, oszt az lössz.
ok, nem új hír, de most
ok, nem új hír, de most futottam bele újra.
első körben a szénmonoxid-, nitrogénoxid-, nitrogéndioxid-tartalmat tudták mérni (valahogyan), a tavalyi cikk írása idején már a széndioxidot is.
másról nincs hír ;)
(Amúgy érdemes megnézni mi minden izgalmasat csinálnak egy másik résztvevőnél, Newcastle-ban.)
Zseniális ötlet ez a
Zseniális ötlet ez a mintavételi megoldás. Technológiailag nem egy nagy durranás, ezért akár nálunk Mo-n is lehetne ilyen. Majd talán idővel :S
Ha már közösségi mérés szóba jött, gondoltam megpróbálom felvetni ezt az ötletet:
Mi lenne, ha készítenénk egy CM-es PM10 mérő műszert?
Arra gondoltam, ha az MK-ban vannak jogászok, akik ingyen segítenek jogi problémák megoldásában, akkor a mérnökök is csinálhatnának valami hasonlót a saját szakterületükön. Viszonylag olcsón meg bírnánk építeni a műszert (legalább is egy részét, de erről bővebben, ha van érdeklődő). Be tudnám kalibrálni, és szerintem simán bírnánk produkálni az előírásban megadott pontosságot is.
Mire lenne jó egy ilyen műszer?
Én pl. kíváncsi vagyok, hogy egy füstös kocsmában nagyobb e a PM10 koncentráció, vagy az alagútban csúcsforgalom idején. Mekkora egy sóbarlangban a PM10 koncentráció? Hol egészségesebb dugó idején, a kocsiban, vagy a biciklin?
Attól lenne CM műszer, hogy bárki megmérhetné (önköltségi áron) lakóhelyén, kocsijában, vagy a gyerek óvodájának udvarán a PM10 koncentrációt.
Szerintem egyedül is meg tudnám építeni a műszert, csak nagyon sokáig tartana, együtt gyorsabb lenne, és a kísérletezés költségei is megoszlanának. No meg ha egyedül állok neki, valószínűleg soha nem készülne el :).
Várnám mérnökök, illetve minden bütykölni vágyó és neten keresgélni szerető ember jelentkezését. Mindenféle mérnöki terület hasznos lenne pl. gépész, villamos, vegyész, környezetvédelmi, stb… Hangsúlyozni szeretném nem feltétlenül kell mérnöki diploma, de egyes számításokban jó lenne némi segítség. A számítások mellet ugyan olyan fontos, ha nem fontosabb :) a fúrás faragás, reszelés, sőt szerintem szükség lenne esetleg esztergálásra is.
Majd fogok egy külön blogot, vagy fórumot is nyitni az ötletnek, ahol leírnám a részleteket is de előtte még 1-2 dolognak utána szeretnék nézni. Addig is, akit érdekelne a dolog, vagy ismer valakit, akit érdekelne az egyenlőre ide válaszolgasson.
Reméltem, hogy fölfedezed
Reméltem, hogy fölfedezed magadnak ezt a topicot :)
Örülök az ötletednek, bár én biztosan nem fogok tudni segíteni benne, mert a mérnöki/műszaki készségem kimerül abban, hogy ha nagyon muszáj önállóan is megtalálok egy konnektort.
Szerinted ha technikailag lehetséges ilyen módon PM10-t mérni, akkor az angolok miért nem mérik?
A mi műszerünk nem mobil
A mi műszerünk nem mobil műszer lenne.
Az angolok azért nem oldották meg (és ezt mi sem fogjuk tudni megoldani :)) mert mintavételi idő túl hosszú és ezalatt a bicikli nagy távot tesz meg, másrészt az automata készülék túl nagy, ami nem teljesen autómata annál meg bonyolultabb a mérés.
Ja értem már. (Egyben
Ja értem már. (Egyben fényesen bizonyítottam műszaki antitehetségem.)
Szerintem akkor érdemes
Szerintem akkor érdemes vásárlás helyett magunknak készíteni ilyen műszert, ha legalább olyan minőségűre tudjuk megcsinálni elfogadható költségekkel, mint az átlagos, kereskedelemben kapható termék.
Egy alkalmas saját készítésű eszköz, vagy több is belőle, valóban olcsóbb és még jobb is lehet egyes kapható kézi mérőműszernél, ha gondos szakértelemmel készül.
Egy területen óvatosan kell eljárni azonban. Mindenféle engedély és díj fizetése nélkül, mások védett szellemi tulajdonát, például szabadalmazott módszerét és eszközét, egyszeri kivitelben törvényes csak legyártani magunknak, amit nem használhatunk kereskedelmi vagy haszonszerzési célra.
Ezt a haszonszerzést tágabb értelmű kihasználásra vagy hasznosításra is értelmezheti a szellemi tulajdont védő jogász, megtámadva az elképzelt szervezett hasznosítást.
Mindezt el lehet kerülni tiszta kártyákkal játszva és barátságosan megközelítve először a legyártandó eszköz elvének tulajdonosait, szíves hozzájárulásukért. Egyéb esetben az ilyesmi üzlet, és annak is hasonló, tiszta levezetése az elvárt mód.
Még egy dolog, ami a mérések hitelességét érinti, hacsak nem elégséges a gyűjtött adatokat örökre belsőként kezelni. A műszert vagy műszereket valamily akkreditált hitelesítő testület laboratóriumában kellene hitelesíttetni.
Azt is gyanítom, hogy a gyűjtött adatok jövőbeli elfogadásához a mérő személyzetnek is kellene valamilyen hasonló bizonyítvány, egy tanfolyam vagy vizsga végén kiállítva ilyen testület által.
Ilyen műszer hitelesítés vagy alkalmassági bizonyítvány nyilván nem kell ahhoz, hogy az ember szálló por koncentrációt mérjen a levegőben magának, csak a mérések síma elfogadtatására kellene más vizsgálódókkal is, ha ilyesmi tervben van egyáltalán.
__________________________________________________
Ami nem adekvált, azt meg köll jól adekválni, oszt az lössz.
Én nem tudom, hogy egy PM10
Én nem tudom, hogy egy PM10 mérésére alkalmas műszer mennyit kóstál, de kb. 1-1,5 milkától kezdődhet a csillagos égig. Ezek pontosságát nem ismerem, de az előírásnak megfelelő bizonytalanságot szerintem tudnánk tartani.
Szellemi terméke ebben a nemlétező készülékben egyenlőre csak nekem van. Erre rajtam kívül esetleg még a cég, ahol dolgozom, tarthat igényt, de úgy oldom meg, hogy senkinek ne sérüljenek az érdekei. Természetesen ezt fogom alkalmazni a majdani, reménybeli kollégákkal is. Egyébként sem a műszer kivitelezésében, sem a mérési elvben nincs semmi újdonság. A további szellemi hozzáadott értéket meg majd az érintettekkel fogjuk megbeszélni.
Ez a műszer szabad felhasználású lenne. Üzleti jellegű "visszaélések" megakadályozására több megoldás is van. Az egyik pl. a műszer kalibrálási jegyzőkönyvét nem adom ki, így a műszer csak tájékoztató jellegű mérésekre használható, "hivatalosan nem ér semmit".
Hitelesíteni csak az MKEH-nak az OMH részlege hitelesíthet, vagy az általa kinevezet hitelesítő labor. Kalibrálni akkreditált kalibráló labor, illetve „sima” kalibráló labor készíthet (vagyis bárki). A kettő között szinte semmi különbség sincs, de ez mindegy is, hiszen nem lesz hivatalos kalibrálási jegyzőkönyv.
Egyébként én a cégnél szabadidőmben a kalibrált mérőeszközökkel nyugodtan kalibrálhatok bármit, csak nem adhatok róla jegyzőkönyvet. Ilyet csak a cég adhat, az meg ugye pénzes buli.
A mérő személynek nem kell semmiféle vizsga. Bár vitás esetekben nem árt, ha tudja, hogy mit is mért valójában. Sok esetben ez nem is annyira egyértelmű :-).
De az egész csak elméleti probléma, ha senki nem lesz ebben partner.
Az egyik legmodernebb kézi
Az egyik legmodernebb kézi műszer, amilyent én láttam is már közelről, bizony, nem olcsó.
http://www.face-fit.co.uk/product.asp?pID=1412&cID=342
Működési elve messze elvont attól az elemi analitikai módszertől, hogy szűrjünk le egy meghatározott térfogatú környezeti levegőt egy alkalmasan finom szövésű gézzel, és számoljuk meg az elfogott szilárd részecskéket, osztályozott méreteik szerint. :-)
Egy gondolatot hozzűfűzök még a szálló por jelen szabványok szerinti osztályozásával kapcsolatban.
Világos meghatározások mellett is összezavarhat sokakat a PM10, PM2.5 és PM1 értelmezése. Láttam adatokat úgy megjelölve, hogy a mért PM10 nem tartalmazza a PM2.5-öt, mert azt az értéket ott, abban az esetben kivonták belőle.
Márpedig az a PM10 akkor nyilván nem PM10, ugyanis a lefektetett meghatározások szerint PM1 részhalmaza PM2.5-nek és PM1 és PM2.5 részhalmazai PM10-nek.
A szabvány előírói, ügyetlenül vagy akaratlagosan, nulla és valamely pozitív méretérték közinek határozták meg mindhárom osztályt.
Ezzel zűrzavarosították talán egyik-másik logikus kutató számára a megkívánt fogalmakat, akik olyan korlátos intervallumokat kívánnak ésszerűen értelmezni, melyeknek egyike sem a másik részhalmaza.
Ezért látok itt-ott olyan adatokat amik például ezt a fajta PM10-et értelmezik és nem a másik fajtát. De a jó ég szerelmére, ha PM10 egy pontosan meghatározott, egyetlen fajta dolog, akkor az nem más, és nem többféle fajta mint az a világos dolog.
Ez a kettősség jó lenne ha eltűnne már egy elvárhatóan szigorú tudományos megalapozással, ami most nem látszik még ezen a téren.
__________________________________________________
Ami nem adekvált, azt meg köll jól adekválni, oszt az lössz.
Hát igen. Szép műszer
Hát igen. Szép műszer :)
Valami hasonlót én is használtam már. De azért nem kell elfelejteni az "elemi analitikai módszereket" sem.
Az elv hasonló lenne, persze nem gézzel szűrnénk a levegőt, hanem szűrőpapirral. Ha különböző pólos méretű szűrősoron engedjük át a levegőt, akkor a különböző méretű részecskék különböző szűrőkön akadnak fenn. Ha van pl. 3 szűrő 10um, 2,5um és 0,1um (vagy 0,01um most nem tudom melyik a legkisebb) akkor az elsőn fennakadnak a 10um feletti részecskék. A másodikon a 2,5-10um méretű részecskék, a végén pedig a 2,5um alattiak. Ezzel meg van oldva az elkülönítés. A tömeg meghatározásához pedig, mérés előtt és a mérés után is le kell mérni a szűrőpapír tömegét, a kettő közti különbség a szennyező anyag mennyisége. Nomármost ha 1m3 levegőt áramoltatunk át a szűrőn, és 10ug-mal lett nehezebb, akkor 10ug/m3 a szennyezés koncentrációja. Az átáramoltatott levegő mennyiségének növelésével lehet a mérés pontosságán javítani. Persze van egy hátulütője ennek a módszernek is. Kell hozzá egy pontos mérleg, ami megint csak milliós nagyságrendű tétel. De én hozzá tudok férni ilyen mérleghez, és szabadon méricskélhetek vele. Innentől már csak egy "porszívót" kell gyártani és lehet szabadon méricskélni.
Szerintem az ÁNTSZ is ilyen elven mérhet. Láttam egy jegyzőkönyvüket és azon a méréshez használtak Sartorius mérleget is. Ez a cég gyártja a mérlegek "Ferrari"-ját :). Az általam ismert másik két mérési elvhez egyikhez sem kell mérleg, ezért gondolom, hogy így mérhetnek.
Ebben az esetben a mérés pontossága 2 fő dologtól függ erőteljesen (persze még másoktól is). A mérleg pontosságától (ez adott) illetve, hogy milyen pontosan tudjuk meghatározni a levegő térfogat áramát. No ez lenne a feladat.
Az EU-s előírás 25%. Asszem ezt azért el lehetne érni :-)
Vigyázz a sorba állított
Vigyázz a sorba állított szűrőelrendezéssel. A leírásod szerinti rendszerben a 2.5 mikrométer alatti részecskék kiszűrődnek a 10 mikrométer alattiak közül, és az 1 mikrométer alattiak pedig a 2.5 mikrométer alattiak közül.
Éppen erről a félreérthetőségről szóltam. Szabatos mérést végezhetsz így is, és az eredmény hasznos és érvényes lehet annak céljaira, de bizonyos az, hogy nem a szabvány mintákat vizsgálod ezzel hogyha nem foglalod a kisebbeket a nagyobbakba bele utólag.
A meghatározás szerint ugyanis mindegyik kisebbik PM osztály mindig részhalmaza a nála nagyobbaknak. Ha azokat az osztályozott mintákat akarjuk kiszűrni, akkor egyenként, párhuzamban elrendezett szűrőkkel kell végeznünk ezt, nem pedig sorozatos, lépcsőzetes, leválasztó szűrősorral.
A közvetett, súlyméréses és gyakorlati kikövetkeztetéses részecskeszámlálás elterjedt módszer, de ha a mérleg túl drága eszköz, akkor hadd javasoljak egy hirtelen eszembe ötlött elvet. Lehet, hogy ilyen van már, de lehet, hogy nincs.
Optikai műszerrel mérhető lenne a szennyezett szűrőpapír fényáteresztő képessége. Ha egységes, ily optikai tulajdonságát is szabványosnak tekintett szűrőpapírokat használunk, akkor egy tiszta szűrőpapír így mért értéke lenne az alap, vagyis nulla.
Nagyjából egyenletes poreloszlást feltételezve, a valamennyire elszürkült papír lefogná valamennyire a kalibrált mérőfényt. Ennek mértéke szerint lehetne egy bizonyított és érvényesített tapasztalati korreláció alapján kikövetkeztetni a koncentrációt. Ha e módszer pontossága megfelel, akkor talán a mérlegnél olcsóbb eszközökkel is jó mérést lehetne végezni.
__________________________________________________
Ami nem adekvált, azt meg köll jól adekválni, oszt az lössz.
Gyakorlatias módszer, bár
Gyakorlatias módszer, bár ez azt jelenti, hogy nem a folyamatos tömegáramot, hanem egy meghatározott időegység terhelési átlagát lehet mérni vele. Ez is érdekes, jól értelmezhető adat természetesen. A szűrőpapír áteresztési/eltömődési paramétereinek alakulása kritikus lehet nagyobb mennyiségű ülepedő/szálló por, aerosol jelenlétében, de ezt a gyakorlati méréseket végző kollégák biztosan jobban tudják nálam.
"egy meghatározott
"egy meghatározott időegység terhelési átlagát lehet mérni vele"
Hát igen, szegény ember vízzel főz :-). Egyébként minden mérési módszer átlagol, csak az átlagolási idők kisebbek, pl. perces nagyságrendűek.
"szűrőpapír áteresztési/eltömődési paramétereinek alakulása kritikus lehet"
Az eltömődés problémáját előszűrőkkel oldják meg, amit időnként cserélni kell. Hotyhogy által mutatott kéziműszerben is kell lennie ilyennek. Ezért nem ajánlatos pl. épület bontásánál használni. Kicsit drága mérés lenne :-)
Az áteresztés egyenlőre nekem is probléma. Az a szűrőpapír amit találtam (és nem túl drága) 100 ml/sec-et tud, ami elég kevéske. Legfeljebb növelni kell a méretet.
Itt egy európai
Itt egy európai szabályozóról van szó, aminek az előkészítésében több száz (valószínűleg ezer) gyakorlati kolléga vett részt, építve a WHO, OECD korábbi kutatásaira és a tagországok intézményi és igazgatási hálózataira. Persze a vége a jogszabály és a szabvány együtt, azokból ez nem derül ki, viszont az alkalmazás és értelmezés egyértelmű.
A frakciók együttes kezelésének oka egyszerű: eddig alapvetően a PM10-et mérték rendszerezetten, a PM2,5 hatósági mérése (adatsorai) újabb keletű(ek), ráadásul továbbra is a kijelölt mintavételi helyek töredékén fogják mérni az utóbbit. (Magyarán az alapvető, szélesebb körben összevethető adat a PM10 marad.) Aki a frakciók adatait használja, tudnia kell, hogy a tömegadatok mely tartományokat fedik. Egyébként a hazai műszerek azonos minta különböző frakcióit vizsgálják többlépcsős leválasztással tudomásom szerint, ezért az összesített tartományok adatait egyébként is összegzéssel kell képezni.
Én azért szkeptikus vagyok
Én azért szkeptikus vagyok az ilyen szabályozásokkal szemben. A saját tapasztalataimra alapozva mondom ezt, de most ez nem fontos.
Azért ezek a szabályozások is csiszolódnak, fejlődnek, ami rendben is van. De a cél kissé homályos számomra.
A 17/2001 (VIII.3.) KöM rendelet szépen leírogatja, hogy mit hogyan köll méregetni a légszennyezéssel kapcsolatban. (Ezt nem is ragoznám bővebben) Gondolom ez is egy EU-s irányelv alapján készült.
Aztán 2008-ban az EU újabb irányelvet adott ki, amin már csiszolt egy kissé, és pont a PM10-el kapcsolatban. A lényeg, hogy ők nem az össz PM10 ilyen-olyan koncentrációjára kíváncsiak, hanem az emberi tevékenységek miatt mennyi szennyező anyag kerül a levegőbe. Vagyis ha bebizonyítom, hogy a pl. a 60 ug/m3-ből 20 ug/m3 természetes okokból került a levegőbe, akkor ezt levonhatom a mérési eredményemből. A természetes okokba tartozik a téli homok, illetve só szórás is.
Akkor most mi a lényeg? Meghatározzam, hogy mennyi aerosolt (port) lélegzek be, vagy az, hogy a közlekedés és a gyárak miatt mennyivel többet lélegzek be? A tüdőmnek tök mindegy.
Az EU-s irányelv ennyit csiszolódott 7 év alatt :S Az igaz, hogy az ajánlás értelmezése most is egyértelmű, csak másképpen kell értelmezni, mint 7 évvel ezelőtt.
(Bár tény, hogy csak feltételezem a változást, mert nem tudom, hogy a 2001-es KöM rendelet mi alapján készült, de feltűnően sok az egyezés a 2008-as EU-s irányelvekkel.)
És akkor visszajutottam az eredeti problémámhoz: Mi a cél? A PM10 csökkentése, vagy a közlekedés és ipar által létrehozott PM10 csökkentése? Ez csak azért fontos, mert különböző célok esetén a megoldáshoz vezető út is más lehet.
Persze ismerem a régi katonai aranyszabályt:
Mindíg az utolsó paracs az érvényes :-)
Ha ez kritika, egyetértek
Ha ez kritika, egyetértek vele. :) A jogszabályok mindig kompromisszumok eredményei, a több országra érvényes jogszabályok pedig többnyire súlyos kompromisszumok árán születnek.
Az én megítélésem szerint egy ilyen jogszabály célja az egészségre (+természeti rendszerekre, városra) káros expozíció csökkentése, azaz elsősorban az imisszió szintjének meghatározott érték alatt tartása, másfelől -mivel nincs hasznos része a PM10 emissziónak és a terhelése más faktorok káros hatásaihoz adódik- lehetőség szerint az imisszió további csökkentése adott szint alatt is. Ez nyilván az emisszió csökkentésével érhető el.
Ebből a szempontból lényegtelen, hogy a szennyezés milyen forrásból származik. (A PM10 összetétele, elsődleges és másodlagos -például az egyéb légszennyezőkből adszorbeált- szennyezettsége szempontjából lehet jelentősége a forrásnak is. Ezt a hagyományos méréseknél részben érvényesítették is az ülepedő/szálló por -többek között- nehézfémtartalmának mérésekor.) Végképp elfogadhatatlan egy kiváltható emberi tevékenység hatásának önkényes kivonása a mérési eredményekből, mint például a sózás. (Apropó, mibe is kerül most a Margit híd sózása? Jó ég, micsoda tudatlan barbárság hidak fémszerkezetét sózni.)
Az EU nem hibátlan, Hollandiától Görögországig, Írországtól Romániáig a legkülönbözőbb környezeti kultúrájú országok vannak hatással a szabályaira. Vannak felkészült intézmények, amelyek részt vesznek a jogszabályok előkészítésében, de az élet állandó harc a jogalkotásban is. A cél mindezeket figyelembe véve kettős: az állami intézkedések hatékonyságát és költségkimélő jellegét biztosítani, de elsősorban azért a népesség környezetegészségügyi kockázatait (a jogalkotó vagy a társadalom számára elfogadható érték alá) csökkenteni.
"Jó ég, micsoda tudatlan
"Jó ég, micsoda tudatlan barbárság hidak fémszerkezetét sózni."
Különböző, összetett anyagú fémszerkezetek mellett, alkalmas sókkal, hidak nagy galvánelemeket is alkothatnának a partok között, előnyösen kiterjesztve azoknak funkcióját áramfejlesztésre! (~1.5 V)
Igaz, amikor már elkorrodálnak, akkor ki kellene őket dobni, de arra is van jó európai szabályozás: felelősséggel, csakis az elemeknek kijelölt kukákba. :D
__________________________________________________
Ami nem adekvált, azt meg köll jól adekválni, oszt az lössz.
A minap ismét laminaris
A minap ismét laminaris boxos témával hozott össze a sors, és eszembe jutott a pm10 is, ezért gyorsan lejegyeztem magamnak is a mérési adatokat.
A jegyzőkönyvbe fel kell tüntetni a környezeti levegő részecske számait is. A környezeti levegő alatt ebben az esetben a helyiség levegőjét kell érteni ahol a mérendő eszközök vannak ami egy átlagos, tiszta emeleti szobának lehet elképzelni.
Részecske szám / ft3 (köbláb):
>= 5 um: 2962
>= 0,5 um: 225 496
>= 0,3 um: 2 660 380
Hát kb. nagyságrendileg ennyi részecskét szívunk be otthon a szobában is(Budapesten).
Mivel más szabvány szerint kell mérni mint a PM10-et, ezért nem lehet összevetni az adatokat (a köbláb meg már önmagában is vicces), csak érdekesség képpen írtam ide, hátha érdekel valakit :-)
Sajnos a lakásokba is
Sajnos a lakásokba is kívülről jut a levegő, de belül is képződik "por". Forgalmas budapesti főutak mellett nyitott ablaknál szinte megfigyelhető, hogy miként ülepedik, rétegződik a fekete por/dízelkorom (ez nem a PM10, azt az aerosol részeként mérik, ez az ülepedő frakció).
Mindenesetre érdemes lenne tudni ennek a tömegadatait, csak az érdekesség kedvéért.