Az ott kerékpárÚT, emez meg (állítólag) kerékpárSÁV (habár a KRESZ szerint nem lehet az)...
Nem mindegy.

Szerintem van megoldás és részben egyetértek az előttem szólóval. Első körben szerintem arra lenne szükség, hogy a kerékpárútépítés ne támogatások és közbénzek lehivásáról szóljon. Egyébként ez nem csak itt probléma. Egyetemeink, kutatóintézeteink esetében is problémát jelent az ész nélküli pályázás. Arra költenek, amire van pénz, de szükség nem midnen esetben van rá. Más, nagyobb, vagy más beruházásra meg ezért sincs, meg más okból sincs.
Szerintem elsőként ez kellene beszüntetni. Talán megoldás, jelent majd, hogy a tamogatások a közeljövőben csökkennek, megszünnek majd, de a már megtermelt szar a nyakunkon marad és éppen az lesz az érv, hogy nincs pénz megváltoztani.
A jól tervezett, minőségi kerékpárutak mellett szerintemfontos lenne felhívni a figyelmet valamilyen módon a funcióra. Jelenleg nem nagyon tudható a különbség egy településeket összekötő kerékpárút és egy turisztikai jellegú kerékpárút között, pedig ahol figyeltek rá jellegében van különbség. Az ember tudná mire figyeljen és hogyan lehet használni. Ahogy autóval közlekedve is tudom, hogy az autópáján nem kell tartanom keresztforgalomtól extrém eseteket kivéve, ahogy azt is, hogy egy alsóbbrendű kanyargós utón bármikor előfurdulhat egy beláthatatlan kanyar után mondjuk éppen egy kerékpáros, vagy egy kereszteződés. utóbbiakra táblák is figyelmeztetnek. A múlt hétvégén tettem meg egy Bp-Szob távot. Úttesten mindig tudtam merre kell majd mennem, a bringautak szintén voltak kereszteződések, amikre semmi nem figyelmeztetett. Irányjelző tábla csak ott volt, igy ha nem lett volna velem olyan aki ismeri az utat (akkor eszembe nem jut kerékpárútra mennei) akkor sok helyen meg kellett volna állnom, és még igy is eltévedhettem volna. Mindemellett széles, jól tekerhető szakaszokat hirtelen követtek bukkanók, éles kanyarok a duna mellett is, amiket benézhettem volna, ha nem az életbenmaradással küzdöttem volna az első 20 kilóméter után. és persze megjelentek babakocsik, gyalogosok, gyerekes tekerők, meg gyerekesen tekerők is. Mindezzel nekem semmi bajom nincs, ha tisztában lehetnék vele, hogy ez bármennyire is rakható, nem egy kimondott közlekedésre szánt út.
Valamint szerintem jó megoldás lenne ha a bringaút nem lenne kötelező. Nem hiszem, hogy a gyerekes anyukák, meg a bámészkodók a forgalmat választanák, ha van más aleternatíva. Persze a veszély, ha ezt nevezhetjük veszélynek, fennál, hogy mégis, de ez már kultúra kérdése. Indokolt esetben, ha van párhuzamos kerékpárút, és az úton való tekerés tényleg valamiért nagy fennakadást, vagy balesetveszélyt okoz, akkor elfogadnám a tiltás. De szerintem éppen az csökkentené a veszélyt, ha ilyen tiltás, tényleg csak indokolt esetben lenne és kerékpározható alternatíva jól látható módon jelölve lenne. Ugyanis jelenleg inkább azt látom tendenciának, és magam is ezt köveetem már jó ideje, hogy egy kerékpározni tilos táblát ésre sze veszek. Nem nézem az út szélét, van-e kerékpárút, mert nem akarom használni. De az említett szakaszon is előfordult, hogy jónak tartottam az út melletti kerékpárutat. Más kérdés, hogy megközelítése, mikor véget ért akkor az elhagyása, már koránt sem volt jól megoldva. Vagyis pl. ha egyedül mentem volna nem mentem volna rá, sőt, mivel táblázva nem volt, a másik oldalról valószínüleg nem is vettem volna észre, csak ha már több kerekest látok, mint gyalogost.
Én a kerékpárutakat csak úgy tudom elképzelni, ha azok minden közlekedő fél közlekedését és biztonságát fokozzák. Ezért nem szertem a járdán vezetett kerékpárutak, meg városon belül alapvetően semilyet se, csak a sávot, amiból kiléphetek, kanyarodhatok (bár ez sem teljesen szabályos) és települések között az út menti elkülönített kerékpárutak tudok csak elfogadni rendes fel és levezetéssel, normális szélességel és kanyarokkal, táblákkal és az úton tekerés tiltását ebben az esetben is csak akkor, ha nagyon indokolt. A túrisztikai célt szolgáló utakat pedig szerintem jelölni kellene.
Egyébként a kosaras nagymamis, gyerkőcös példáddan nem teljesen értek egyett. Félig vidékiként én azt tapasztalom, hogy a kosaras nagymamik, nagypapik jobban képesek dombon fefelé öttel egyenesen az út szélén tekerni, mint pl. én. Ami mostanság gondolt jelent szerintem inkább a hirtelen népszerűség miatti gyors terjedésből adódó rutintalanság. De a rutintalanság csak ideiglenes. Ideglenes állapotra milliárdokat elkölteni és már jelenleg is káros szabályokat, megoldásokat alkotni baromság. Városon kívül pedig, ahol te 40-50-el mész, ott szerintem az autók 70-110-el bár erről nincs tapasztalatom. Ami úgyanúgy zavaró autóból, mint 10-el kerekező nagypapi, igaz, hogy nagyobb sebességkülönbség mindkét fél számára nagyobb kellemetlenség és kockázat, ahogy az is, hogy a 10-es papi valószínüleg az út szélén megy, mig a 40-es sportember már nem.
Pont a kerékpárosok közti különbség miatt gondolom azt, hogy a túlszabályozás és a karámosítás minden résztvevő számára csak rossz lehet. Persze az autóforgalom számára talán nem annyira. De talán nem őket kéne manapság már preferálni.
és igen dolgom van. Sok. azér irok ennyit.

Beke Dávid