"...az utasok lehajtják ezeket a székeket, és leülnek. Ha ilyenkor szállsz fel biciklivel, a szabály szerint fel kellene állniuk, és átadni a biciklidnek a helyet, de ezt nem teszik meg."

Ez magyar. Mert nem az ember van a szabályért. Ezek az utasok legalább nem szabályfetisiszták, és meg tudnák magyarázni. :-)

Monster talán egyetért most itt velem abban, hogy ez magyar dolog. Mint ahogy például a valószínű közömbössége is a kalauznak, ha panaszkodnánk. Vállat vonva, száj biggyesztve hangtalanul jelezné, hogy "most mit csináljak?". Nem tenné azt amit kellene neki tennie. Nem tartatná be a szabályt egy rendre utasító fellépéssel. Mert magyar.

Mint a pongyola és oktalanul stempliző magyar határőrök is, akik tele stemplizték gumi pecsétjükkel az útlevelem egy egész oldalát, stempli hegyén hátán, olvashatatlanul. Figyelem, itt nem az a fő baj, hogy modern elektronikus beolvasó helyett még primitív gumibélyegzőjük van! :-)

Most jártam Franciaországban és a határőrök engem kérdeztek, vizsgálva az okmányomat, hogy miért van úgy pecsételve az útlevelem? Há honnan tudjam én azt? A hivatlanok tudja csak azt, mondtam.

Azt nem mondtam nekik, hogy igazából tudom az okot, és az ok az, hogy magyar hivatalnok pecsételt vaktába. Örült, hogy van gumibélyegzője, amit de szerettem volna én is gyerekkoromban! Bélyegezni papírokat össze-vissza! A franciák nem értették volna meg mindezt. Hosszú...

A fényévekre kullogó MÁV az tömören magyar, és valószínűleg mindenki egyből ért abból mindent, bármilyen hosszú is ennek a magyarázata. Már az érti, aki magyar. :DDD